Eger - napilap, 1933/1

1933-02-07 / 30. szám

2 EGEB 1933. február 7. tartozik. Véres verejtékkel kell itt megküzdeni minden darab kenyérért a ez a küzdelem még nehezebbé válik, amikor a bor* termeiéiről van sző. A várói te­rülete viszonyig kiesi, a lakos­■ ág száma pedig igen nagy. Régen eljárt az egri munkái a felvidékre, gyümölcsével is a Szepességig ment fel. Ezek a le­hetőségek már mind a múltéi. Most itt áiluok egy egéiz sereg munkára éhes emberrel, akiket nem tuduak hová tenni. A kor­mányok éveken keresztül szinte tendenciózusan rakták a váro­sokra a kibírhatatlan terheket ■ ezeket nem lehat bírni, mert a terhekhez szolgáló fedezetet elvették tőlük. Hogy ez így van, mutatja a második Speyer, ame­lyet a közgyűlés kétszer lesza­vazott, a kormány mégis rákény- szerítette a városra. A továbbiakban leszögezi, hogy a kritikára szükség vbd, mert az objektív bírálat tiszti tja a közélet atmoszféráját, de a bírálatot nem szabad tűlságba viani. Egernek a maga erejéből kell megélni és le kell szorítania a költségvetést. Vigyázni kell azonban, mert a költségvetés nagyon könnyen irreálissá válhat. Tagadhatatlan dolog, bogy a kormány sokszor segítségére sietett Egernek és eddig 230 ezer paDgő segélyt adott. Még egyszer hangsúlyozza, hegy a kritikával óvatosan kell bánni, mert emit a közgyűlés­ben elmondunk, nem marad meg a város falain belül i ha a kor­mány látja, bogy mi van itt, nem számíthatunk segítségre. Nem azt akarja mondani, hogy a kritika jogáról mondjanak le képviselők, hiszen a város pén­zéről és jólétéről van sző s em­berek intézkednek. De egy köte­lességünk van: ha ökoiba szo­rítjuk is a kezünket, a rendet fenn kell tartanunk. Az éhes gyomrokat nem kell izgatni, nem szabad robbantásra törekedni, mert akkor elbukunk. A munkátlamágnak nagyrész- ben a polgári társadalom az oka, mert nem a keresztény gondo­lat irányítja és egy jobb világ bekövetkezését csak akkor vár­hatjuk, ha egyforma lesz az em­ber az emberrel és nem lesznek egyik oldalon roppant jövedel­mek., a másik oldalon pedig éhezők. (laps) A következőkben a borfogyasz­tási adót tette szóvá és rámuta­tott erre, hogy ez 50% elenge­dése ciak hátrányt jelentett a termelőkre nézve. A várost nem kártalanították az elvesztett jö­vedelemért, de most rászorítják, hogy a legszigorúbban ellen­őrizze az egész vonalon a meg­maradt sdő befolyását. Javasol­ja, hogy a bözgyűiés írjon fel a kormányhoz és követelje a bor­fogyasztási adó teljes eltörlését és gondoskodjék a közületek kárpótlásáról. Sós Mihály Petro Kálmán in­dítványát kívánja kibővíteni ez- zal, hogy mindaddig, míg el nem törlik a borfogyasztási adót a várói ne kívánja a gazdáktól, hogy az utolsó liter borral is elszámoljanak. Az évnegyedei jelentéi szomorú adatokat pro­dukál a lakosság szaporodására vonatkozólag. Lassan-lassan oda­jutunk már, hogy nein az egyke, hanem az egyse fogja megtize­delni a lakosságod Szegény em- barek között gyakran hallani olyan kijelentéseket, hogy a mai rendszernek nem nevelnek gyer­meket. A halandóság ijesztő mé­reteket ölt azért, mert a szegény emberek még orvoshoz sem tud­nak jutni. Kéri a város vezető­ségét, hogy könnyítse meg a szegények orvosi ellátását és a szegénységi bizonyítványokat formálnátok nélkül adják ki nekik. Közegészségügyi botrány a szenny- vizderítő telepen. Radii Károly: N m kíván ez évnegyedes jelentéihez szólni, hsnem az illemhelyek ügyét te­szi szóvá. A képviselőtestület még a múlt ősszel elhatározta, hogy a Líceum előtt elkészítteti a süllyesztett illemhelyet, azon­ban ez építkezés nem indúltmeg. Ügy gondolja, hogy a kormány által az uszoda építésére adott 20 ezer pengőből ki lehetett volna hasítani azt a pár ezer pengőt, ami erre a munkára szükséges. A mai botrányos állapo okát to­vább fenntartani már lahetetle?. Ezen a kérdésen kívül egy megdöbbentő ügyet kénytelen a képviselőtestület elé hozni. Kér­dezi a polgármestert: igaz-e, hogy a szenny vízderítőtelepen valaki jeget vásárolt a befagyott medencéből, a jeget csákánnyal felvágatta és eladta egyes mé­szárosoknak. Ez a tény, ha igaz, felháborító, mert egy tífutzjér­vény okozója leh8t. Vizsgálatot köretei s annak, aki az enge­délyt adta a jég elhordására, azonnali felfüggesztését. Okolicsányi Imre: El kell csapni! Práff Nándor: Legutóbb szó volt róla, hogy a vízműielep szivattyúinak meghajtására el­használt áram évi 108 ezer pen­gőjébe került a városnak, ö utánajárt a dolognak és pontos számítások alapján megállapí­totta, hogy ha gőzgéppel végez­nék el ezt a műikét, 70 ezer pengő megtakarítást lehetne el­érni. Ha pedig a gőzt a városi fürdőknél felhasználnák, évi 35 vagon szenet is megspórolhatna a város. Hogy ez a számítás reális, hajlandó bebizonyítani s sí2 Hasznos tudni, mindazoknak, kik az ártalmatlan és tisztán természetes hashajtó ásványvizek iránt, na­gyobb bizalommal viseltetnek hogy keserüvize hatékony forrás sókban’egész Eu­rópa leggazdagabb ilynemű ásványvize. Rend­szerint már kisadag: */. vagy 1/2 pohár ele­gendő miáltal a nagyobb mennyiségek fo­gyasztása feleslegessé válik, tehát gazdasá­gilag is viszonylag a legolcsóbb. vállalja, hogy a mostaninál 30 ezer pangóval olcsóbban hajtja a vízműtelep szivattyúit. Kakuk Ignác azt kérte, hogy a fásításoknál gyümölcsfákat használjon a város, Láng Nán­dor pedig javaslatot tesz, hogy a hölgyülés írjon fel a kormány­hoz és kérje, adjon ki rendele­tét olyan értelemben, kogy a termelőktől a bor 10%-át meg­vásárolja. Kéri, hogy a »Kana­dában« ucoajelző táblákat és villanyt adjon a váró». Miskolczi István az iniégmunkáknál a nap­szám falemelését kívánja, továb­bá a városi tisztviselői állások revízió 8lá vételét abból a szem­pontból, hogy vannak-e nyugdí­jas tisztviselők, akiket alkalmaz­tak újból ■ ha igen, ezeket bo­csássák el. A kisasszonyiemető kápolnájához vezető út rendbe­hozatalát sürgeti. Vida Fareao azt teszi szóvá, hogy b női uszoda átalakítási muakaiatsit nem versenytárgya­láson adták ki. Úgy tudja, hogy 10% os rezsiben adták oda a vállalkozónak s ezt az összeget tűlmagasnak találja, különösen ha tekintetbe veszi, hogy egy 35 méter hosszúságú fal megépítése után egy nappal már ledőlt. Azt javasolja a továbbiakban : engedje meg a város, hogy a bortermelők 5—6 hektolitert el­fogyaszthassanak adő nélkül. Igazságtalan, hogy amikor meg van adóztatva a szőlő, viseli az egyenes és pőtadő terhét, még a termésre is külön adót vetnek ki. A város szigorúan ellenőriz­teti, hogy a vámon ne vihesse­nek ki adózatlan bort, de elfe­lejtik, hogy a vámon túl is van­nak pincék ■ ezek előnybe ke­rülnek. Nagy László a borfogyasztási adő helyett minimális borterme­lési adó bevezetését ajánlotta. Urbán Gusztáv dr. a lezajlott' városi képviselőtestületi válasz­tások tanulságait foglalta össze és kérte a város vezetőségét, hogy a városi tisztviselőket tart­sa távol ezentúl a választási küzdelemben való aktív részvé­teltől. A polgármester válasza a felszólalásokra. A vita befejeztével Irak Gáza | polgármester válaszolt a felszó­lításokra. Örömmel veszi Peiro Kálmán dr. országgyűlési kép­viselő felszólalását, ciak helye­selni tudja, hogy a közgyűlés felír a kormányhoz és felvilágo­sítja, hogy a borfogyasztási adő 50 százalékos leengedése egy­részről nem segített a gazdákon, másrészről határozottan ártott a városnak. Mivel a város háztar­tásának szüksége van a borfo­gyasztási adő megmaradt ősz- szegére, kénytelen azt a szokott­nál erélyesebben behajtani. Több terv hangzott el a felszólalások kapcsán olyan ideiglenes megol­dásra, amely a termelők és a vá­ros érdekeit össze tudná egyez­tetni. Ezeknek megvitatására alakítson a képviselőtestület bi­zottságot. A bizottság tagjaiul dr. Petro Kálmánt, Vida Feren­cet, Lang Nándort, Nagy Lászlót, Radii Károlyt és Braun Károlyt ajánlja. A szegényreceptekre vonatko­zólag kijelenti, hogy mikor száz és száz szegénységi bizonyít­vány kiadásáról van sző, amik­nek több hivatalon kell kérész- tülmenniük, lekötetlen percek alatt intézkedni. Sürgős esetek­ben azonban a hatósági orvosok a bizonyítvány utólagos felmu­tatása mellett is eljárnak. Hogy a város mennyire gondját viseli a szegénybetegeknek, mutatja az, hogy az elmúlt évben 7200 paDgőt fizetett ki az ingyen re­ceptekért. A nyilvános illemhely felállí­tására eddig nem volt pénz. Te­kintettel azonban a tavasszal meginduld és a nemzetközi cier- késztáborozős alkalmával eddig még nem tapasztalt méretű ide­genforgalomra, feltétlenül módot fog találni legalább rgy illem­hely megépítésére. A szivattyútelep üzemköltsé. gének mérséklésére vonatkozó tervvel kapcsolatban kéri Práff Nándort, dolgozza azt ki részle­tesen. O maga is azon var, hogy a takarékosságot minél nsgyobb mértékben meg lehessen valósí­tani. Az inségmunka bérek feleme­lésére elhangzott kérést az in- ségbizottság elé viszi, mert oda­tartozik. A nyugdíjasok alkal­mazása tekintetében Miskolczy István nem ismeri a helyzetet. Két nyugdíjas dolgozik csak a városházán, akiknek szakértel­mét alig lehetne nélkülözni. Ezé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom