Eger - napilap, 1933/1
1933-01-31 / 25. szám
2 EGES 1933. január 31. az én kezem rájuktéteiővel indult hivatásos útjára, akikárt tehát már ezért is súlyosabb felelősséget kell vizelnem, holott minői gyarlóbbá válók, segítő kezűkre annál inkább rászoru lob. Élénken felhangzik azfrt lelkemben a fohász, mely felszentelésükkor a szertartás e szavaihoz kapciolődott: »Da quae- sumui caanipotene Páter io hős fawuloi tuoe preibyterii dignitatem, innova in vucerifcus eo- rum spiritual zanctitatis.. . Sint providi cooperatores ordinis nos- tri, luciat in eis totius forma iuiúiiae ut botsam rationem dis - pensationis sibi creditae reddiluri, aeterna beatitudinis prae- mia conzequantur« Az évforduló alkalmából szeretett papiágom s az egyházi testületek üdvkiváuataikért fogadják beneő köszönetemet. Az egri háztulajdonosok memorandumot terjesztenek a belügy- és pénzügyminiszter elé az elviselhetetlen terhek miatt Vizsgálatot kérnek és a felelősség megállapítását sürgetik a városi ügyekben „Ma még háztulajdonosok vagyunk, de nemsokára löldőníutók leszünk“ Egy miniszteri rendelet, amelyre a város nem hívta fel a polgárság figyelmét Eger, január 30. Vasárnap délelőtt 11 érakor az egri házíulajdocoiok nagygyűlést tartottak a Kaszinó nagytermében, A gyűlésen mintegy háromszáz háztulajdonos jelent meg és elkeseredetten tiltakozott az egri házakra nehezedő terhek ellen, amelyeket a városi üzemi gazdálkodás akasztott a háztulsjdonra a amely gazdálkodásnak könnyelműsége miatt újabb m-gterhelés fenyegeti a háztulajdonosokat. A nagygyűlést nagyecséri Kánitz D.-ziö vezérigazgató, az Egri Háztulajdonosok Egyesületének elnöke nyitotta meg. Nem történt a város részéről semmi a panaszok orvoslására. — Két esztendővel ezelőtt — mondotta — ebben a teremben tartottuk meg első alakuló gyűlésünket. Azok az elszomorító okok, amelyek akkor egyesületi tömörülésre hajtották városunk háztulajdonosait, — azóta csak szaporodtak. — Csak földrengéshez tudom, hasonlítani azt az előre nem látó városi politikát, amely teherbíró képességeinkkel nem számolva, a legnehezebb időkben egy hallatlanul drága vízvezeték és csatornamű szörnyű terheivel végromláiba sodorja a háztulajdonosokat, emellett pedig olyan gazdálkodást folytatott a mi rovásunkra gépüzemeinél, legelsősorban a villanynál, hogy folyton újabb és újabb adósságok és veszteségek halmozásával el fogja sodorni az egri házak alól még a fundamentumot is. — Az összeomlás szálén, a tizenkettedik óra utolsó pillanatában el kell juttatni szavunkat azokhoz, akiknek kötelességük megvédeni és segíteni bennünket, a legnagyobb közterhek viselőit. — Még 1929. eugusztus 27-én 536 egri háztulajdonos aláírásával — közöttük a legnagyobb és legtekintélyesebbek is — beadványt adtunk városunk polgár- mesteréhez a vízmű és csatornamű sérelmes szabályrendeletének módosítása iránt. Elutasítottak bennünket! Pedig, ha akkor kérésünket kedvezően elintézik, ma nem áll fenn az az éllepot, hogy a káztulajdonos a lakójának vizdíj összege után is házbérjövedelmi adót tizet. — A belügyminiszter, amikor jővíhsgyta a vízvezetéki szabályrendeletet, leiratában kifejezte, hogy a vízdíjak roppant magasak és a város igyekezzék ezeket a díjakat minél előbb Csökkenteni. Sajnos nem láttuk, hogy az elmúlt hosszú esztendők alatt a város igyekezett volna. — Nem történt a város részéről egyetlen lépés sem a háztulajdonosok panaszolt terheinek mérséklésére. Ellenkezőiig, emelkedtek terheink a villanyóráknál is. Most psdig az a veszéiy fenyeget bennünket, hogy a villamosom helytelen gazdálkodása következtében előállott fedezetlen adósságterheket ugyancsak a háztulajdonosok fizessék meg, a felemelni szándékolt városi pótadó alakjában. Nekünk, előre tiltakozni kell minden pótadó emelés ellen, mert köztudomású, hogy Egerben az adót a ház viseli, ameiyaek értébe az elviselhetetlen üzemi terhek következtében az utóbbi mhány év alatt több mint felére szállott le. — Szükségtelennek tartom valamennyi sérelmünk részletes felsorolását. Tudjuk és érezzük azokat mindanDyi&n. De tudjuk és érezzük azt is, hogy vállvetett együttes fellépésre van szükségünk. Az elnök ezután előterjesztette a belügy és pénzügyminiszterhez terjesztendő memorandumot, amelyben a háztulajdonosok feltárják súlyos helyzetüket, rámutatnak az ezt előidéző okokra, tanéciot kérnek a terhek köny* nyítésére vonatkozólag és a felelősség megállapítását sürgetik a városi üzemi gazdálkodásban. lurc ányi Gyűli szólalt fel ezután. Kifejtette, hogy a hely- tálén városi politika idézte elő a háztulajdon katasztrófáját. Évtizedeken át végzett szorgalmas munka ős takarékosság eredménye egy-egy ház és ezt az eredményt, m3ly sokaknak létalapja, pusztulás fenyegeti. Ma még háztulajdonosok vagyunk — mondotta — de nemsokára földönfutók leszünk. Le lehet-e most száll: Radii Károly a háztulsjdon elértéktelenedésének folyamatét ismertette. Háború előtt a háztulajdonos meg tudott élni a lakbérekből. Háború óta azonban állandóan terhelik a házakat. Csak a magam példáját hozom fel, a háború előtt 374 korona adót fizettem, most 3100 pengőt fizetek. Ilyen körülmények között a háztulajdonos ma már nem tud a lakbéréből megélni. Ezért akarnak szab.dúlni a háztól. Itt ma minden második ház eladó, annyiért, amennyiért csak el lehet adni. De nincs vevő. Bolond volna, aki házat venne Egerben. — Nagy az állami teher. A Statisztikai Hivatal kimutatta, hogy a közterhek egyharmad részét a házlulajdou viseli. Éhez az állami teharhez még külön súllyal számítódnak a városi Nem lehet azzal védekezni, hogy a gazdasági helyzet alakulását nem lehetett előre látni. Aki egy intézmény éléra áll, kötelessége, hogy előre lássoD. S ha nem lát előre le kell venni a konzekvenciákat. Nem volt kritika a város vezetésében, pedig barátsággal nem lehet előre vinni a köz érdekeit. — Szóvátetie a 220 woltos átszerelést, a Korona építését, amelynek költségéből három épületet lehetett volna emelni, többek között a rendőrség székházát is ani az üzemi díjakat? terhek. Ezeket és ezeknek okait az újságból mindenki ismeri. Csak a vízdíj megadóztatása külön 70 ezer pengő terhet jelent. Itt a pőtadő emelés veszedelme is, amely ellen a leghatározottabban állást foglalunk és itt van a kormány adóemelési tervezete is, amely újból sújtja a háztulajdont. Ezt nem lehat kibírni. — Azonban vigyázni kell. A város most képtelen leengedni a villany és vízdíjakat, mert a háztartás és az üzemek szanálása felborul. Ha csökkentenék az üzemi díjakat, kénytelenek volnának felemelni a pótadót ahogy a borfogyasztási adó csökkentésénél is ez a helyzet — mert a költségvetési szükségletei fedezni kell. A borfogyasztási adónál előállott az a helyzet, hogy nagyobb bortermelő háztulajdonosnak, aki 28 penr<?. Hasznos tudni, mindazoknak,"kik az ártalmatlan és tisztán természetes hashajtó ásványvizek iránt, nagyobb bizalommal viseltetnek hogy Schmidthauer keserüvize hatékony forrás sókban egész Európa leggazdagabb ilynemű ásványvize. Rendszerint már kisadag: */•» vagy ‘/a pohár ele- gendő miáltal a nagyobb mennyiségek fogyasztása feleslegessé válik, tehát gazdaságilag is viszonylag a legolcsóbb.
