Eger - napilap, 1933/1
1933-01-01 / 1. szám
I EGEB 1933. január 1. léséről elterjedtek, nem felelnek meg a valóságnak, ellenben sor fog kerülni a városi pótadó emelésére, hogy milyen százelékban, az csak a konkrét tárgyalások folyamán fog kitűnni. A pőtadőemelés híre városszerte nagy ellenérzést fog kelteni, mert nem valószínű, hogy az egri polgárság belássa : miért beli neki megfizetnie az üzemi és városi igazgatás tandíját? A kormány nem foglalkozik a tisztviselők fizetésének csökkentésével, sem nagyobb arányú létszámredukciéval Budapest, december 31. A jövő évi költségvetés összeállításának munkája mér anyira előrehaladott stádiumban van, fciogy Imrédy Béla pénzügyminiszter reszortonként tárgyal az illetékes minisztereikéi az egyes tárcák költségvetéséről. Jól informált helyről közölték velünk ezzel kapcsolatban, hogy a kormány nem szándékszik a Tyler jelentésből olyan súlyos konzekvenciákat levonni, mint amilyeneket a népszövetségi megbízott kívánt. A pénzügyi kormányhoz közelálló helyen kijelentették, hogy az állami alkalmazottak fizetésének újabb redukciójáról szó sincsen és a kormány a létszámcsökkentés gondolatával sem foglalkozik. A költségvetés főösszegét 760—770 millió pangó körül tervezik megállapítani. Az ú] középiskolai reform megváltoztatia az érettségi vizsgarendszert Ezután csak a főiskolai tanulmányok elején kell érettségit tenni. Hőman Bálint kultuszminiszter kezdeményezésére minisztériuméban ebből a szempontból tanulmányozzák a magyar középiskolai oktatás ügyét, hogy a miniszter felfogása szerint szükséges reformokat hogyan lehetne a legegyszerűbben és legmara- dardöbban megoldani. A bözépitkolai típusok egységesítése a miniszter elgondolásának alapja, A jelenleg érvényben levő három-négy iskolafajta ugyanis Hőman felfogása szerint nem felel meg a megváltozott életkörülményeknek: legfeljebb két olyan iskolatípust tartana ideális állapotnak, amelyeken belül az ifjúság részben az egyetemi tanulmányokhoz szükséges előképzettséget nyeri, részben a gyakorlati élet számára nélkülözhetetlen tudással ismerkedik meg. Előreláthatólag a középiskolai reformok kapetán történik majd meg az érettségi vizsgálat átalakítása is, ami a miniszternek régebbi terve. Noha ebben az irányban még nincs egységes kialakult felfogás, jól informált helyen úgy tudják, hogy az egyik felmerült ötlet szerint az érett- | ségi vizsgálat nem a középiskolai tanulmányok végén, hanem a főiskolai tanulmányok elején történnék meg a valamivel szigorúbb formák közölt tartanák, mint eddig, így végezve el a főiskolák számára szükséges kiválogatást. Ennek a megoldásnak nehézsége, hogy együtt járna vele a minősítési törvény megváltoztatása is, mert a jelenleg érvényben levő törvény szerint sok állami é« közhivatali állás alap- feltétele az érettségi vizsga. A másik ötlet szerint a kereskedelmi iskoláknál régebben bevezetett módon reformálnák meg az érettségit: a maturandusnak nem minden tárgyából, hanem ciak két, legfeljebb bárom tárgyból kellene érettségi vizsgát tenni, szóban és írásban. Az egervári kerámia rövidesen országszerte elismert márka lesz Eger, december 31. Az idei nyár elején igen szerény, csendes, de annál kitartóbb s mint a jelek mutatják, eredményes munka indult meg a vár egyik kazamátájában. A sánc felé néző négy bástyán alakították át az egyik földalatti termet fazekasműhellyé s megkezdődött a kisérletezés a különböző agyagokkal. Rövid idő múlva pedig már piacra is ke(JaAI raktáron levő hó" és melegcipői, sajátkészítésű különleges UlWI VI£VUH€1aí sí- és sportcipői meglepő olcsó árakon beszerezhetők. zeti kiadások általános csökken- télével kepcsolatban a képviselő- teatület az üzemebnél is redukciót rendelt el, határozatát azonban csak hosszú hónapok múlva hajtották végre. Átszerelés 220 voltra — egymillió pengőért. uydu eiuzuiuuyüK » al uzhiuhk papíron kiszássiihatő gyengülő- ■e után következett el a 220 voltra való átszsreléa, amelyet a helyzet mérlegeléae után nem lett volna azabad végrehajtani annál ia inkább, mivel az átszerelés nem anngira a város, mint inkább ae Eger- Gyöngyösvidéki Villamossági Rt. érdeke volt. Elfogadható az ez érveié«, hogy az új feszültséggé nsgy áram- megtakaritásokat lehet elérni, azonban nem volt helyes a mai nehéz körülmények között ezekért a megtakarításokért olyan hatalmas holt befektetéseket eszközölni, mint aminőkbe belement a város, de belekényszerítette a polgárságot is. Ha az áramot a viszonyok javulóiéig bz eddigi rendszernek megfelelően 110 voltra transzformálják le, az üz*- meknek nem kellett volna több, mint 600 ezer pengőt az átszerelésre fordítani, az a®ügyi* tehertől roakadozö polgárságnak pedigs zsebében maradt volna az a kb. 400 ezer pengő, amit a házi vezetékek, villanyórák, körték kicseréléséért ki kellett fizetnie, ha nem akart visszatérni a petroleumvilágításhoz. Tehát több mint egymillió pengő került ki az egri gazdasági élet vérkeringéséből — fölöslegesen. Az átszerelési munkálatoknál szintén nem nyilvánult meg az a mérséklet, amelyet a polgárság elvárhatott volna. A szerelők, sót még a szerelősegédek is nívón felül álló magas órabérekért dolgoztak, így a munka elhúzódott, a »több óra -— több pénz« elve alapján « őz annál is inkább megtörténhetett, mivel az ellenőrzésben hiányok mutatkoztak. Az 1931 es zárszámadás szerint az átalakításnál dolgozó négy szerelőnek és négy segédnek, tehát nyolc embernek 27 ezer 788 pengőt fizettek ki, ez az összeg 1932-ben 20,500 pengőre csökkent. Kétségtelenül szociális cselekedet volt az üzemi alkalmazottaknak jólétét biztosítani, azonban Bentham tétele: >a minél több embernek minél nagyobb jóléte« oda módosult, hogy *minél több embernek a mindennapi kenyér«. Ma már csak a legszükségesebbet lehet nyújtani. Az átszereléssel kapcsolatban az üzem árűtartartozásai 800 ezfr pengőn is túlnőttek, úgy, hogy 8Z üzemek adóssága ma már meghaladja az egymillió pengőt, bele sem számítva a Speyert és az útépítésre felvett 92 ezerdolláros Moktár kölcsönt. Fennáll még a Salgőtól vásárolt villanyáramért mintegy 250 ezer pengő tartozás.- Pontot számadatok még nem állnak rendelkezésre, azonban azokat is nyilvánosság elé fogjuk hozni. Nem fizetnek a községek, nagy a hátralék. A mérleg heveteli oldala sem nyújt megnyugtató képet. A kintlevőségek több, mint 300 ezer pengőt tesznek ki. Ebből jelentékeny rész a fogyasztőközönség hátraléka, ami sajnálatos bár, de a mai viszonyok közt érthető. Annál érthetetlenebb azonban, hogy Füzesabony, Makiár és Nagytálya községek, amelyeket az egri transzformátorház világít, három év óta egy krajcárt sem fizettek a közvilágításért, tudomásunk szerint azért, mert még mindezideig nem jött létre megállapodás ae egységár tekintetében. Javaslatok a szanálásra. Mindezek nelasasavai vitéz Pétery István műszaki tanácios javaslatokat tett az üzemek racionalizálására s a javaslatokat az üzemek el is fogadták s részben már meg is valósították. így az összes szerelési munkákat beszüntették, az őrabéres szerelőket hetibéresekként szerződtették, ez ellenőrzést megszervezték, az áruüzletet, amely a villamossági cégeknek csinált konkurenciát, 'feloszlatták. Leállítottak továbbá ez üzemi autót is, amelynek megvételéről a közgyűlést szintén nem informálták Január elején pedig átszervezik az irodai ügykezelést, a könyvelést, számlázást. A szakértő megállapítása szerint a szanálás keresztülvitelével több mint százezer pengőt lehel megtakarítani évente az üzemeknél az üzemi kiadások zavartalan fedezése mellett. Emelni kell a pótadot?! Az üzemek szanálása előreláthatólag súlyos helyzet elé állítja az adófizetőket, mert azokat a terheket, amelyeket az üzemek a háztartás helyett vállaltak (pl.: az útépítési kölcsön) visszahárítják a háztartásra, különben az üzemek fizetőképessége menthetetlen. Azok a hírek tehát, a- melyek a villanyáramdíj eme
