Eger - napilap, 1932/2

1932-07-03 / 148. szám

2 E G E S 1932. jűliui 3. Hétfőn kezdődik a törvényszék nyári szünete Hat hétig csak a legfontosabb ügyek kerülnek tárgyalásra. Eger, július 2. Július 4-§n, hétfőn kiürülnek a törvényszék folyosói: meg­kezdődik a nyári szünet. Ezen a héten fokozottabb ütemben folyt a munka, a sürgős akták még elintézésre kerültek, de 4 ével félreteszik az iratokat és felfüg­gesztik a tárgyalásokat is. A tisztviselők legnagyobb része ekkor veszi ki szabadságát, bogy az év legforróbb napjaiban el­felejtsék a hivatali munka egy- i hanguságát és megérdemelt pi- | henéaben töltsék el néhány háti szabad idejüket. Ez alatt az idő alatt csak a halaszthatatlan ügyeket tárgyalja a törvényszék, az úgynevezett »foglyon ügye­ket.« amelyeket a törvény ren­delkezése szerint a szüneti idő alatt is le kell tárgyalni. A nyári szünet augusztus 16 lg tart, tehát hat hétig. A hat hét letel­tével a szokott ütemben újra megindul a műt ka. A Mavart vasárnaponként és Ünnep­napokon Felsőtárkányba is indít autóbuszokat Eger, július 2. A Mavart az idén több új já­rattal állt a vikendmozgalom szolgálatába és olcsó autóbusz­járatokkal kívánja összekötni a környék kirándulóhelyeit. Most indultak meg az eger— párád—mátraházai és eger— mezőkövesdi járatok. Mindkettő csak vasár és ünnepnap közle­kedik. Előbbi 1010 és 18 45 kor indul Egerből éi 813, 1300, 1810-kor Mátraházáról vissza. A mezőkövesdi autóbusz 14 15-kor indul Egerből, és körülbelül egy őrai tartózkodás után tér vissza. Ezeken a járatokon kívül vasár és ünnepnaponként Felső- tár hányba is indít autóbuszokat a Mavart. Felnőtárkány egyik legkellemesebb kirándulóhelye Eger vidékének, amely közeli fekvésénél, természeti szépségei­nél és olcsóságánál fogva méltán tarthat számot nz egriek érdek­lődésére. Egerből 12 40, 13 25 15 45 és 19 00 órakor indulnak a járatok, a tárkányi sziklaforrástól Egerbe pedig 13 03, 13 íiO, 1608 és 19 30 órakor. Az autóbusz csak 10 jelentke­ző esetében köz ekedik. A menet­jegy díja 1 pengő 20 fillér. Huszár Károly az OTI elnöke ujraíelvótelt rendeli; el Karikás József dr. ügyében Eger, július 2. Élénk feltűnést keltett két évvel ezelőtt az az ügy, amely Kalitz Kálmán kötelessegéd ha­lála körül keletkezett a hosszű időn keresztül foglalkoztatta az Országos Társadalombiztosító In­tézet fegyelmi hatóságait s a közvéleményt. Az esetből kifolyólag az OTI fegyelmi bírósága karikás Jó­zsef dr. pénztári orvost köteles- ségmulssztás címén bűnösnek mondotta ki s öt ezért állás­vesztésre ítélte. Az ítélet indo­kául az szolgált, hogy Karikás dr. elkésve ment ki a beteghez, akinek az állapotában közben rosszabbodás üllott be s a nap folyamán meg is halt. Karikás Jőzssf dr. nem tudott belenyugodni a reá nézve súlyos s szerinte igazságtalan fegyelmi ítéletbe s ezért, az OTI elnöké­hez fordult s kérte ügyének ujrafelvételét. Ujrafeivőteli ké­relmét különösen arra alapította, hogy a beteget előző napon megvizsgáló s ugyanaznapon szabadságra nnnö pénztári or­vos nem adta át beteglappal, s a segédhez újra orvost hivő inasgyerek nein tett említést a beteg állapotának súlyosságáról, tehát nem volt köteles a hívás legközelebbi mpizakában a be­Felsőtárkángi Sziklaforrás Vendéglő WW házi kezelésben “•B Ideális kiránduló hely. ízletes hideg és mehg ételek. Társas ebédek, bankettek el­készítését, nyaralók ellátását mérsékelt áron vállaljuk. A községben lakásról gondoskodjak. FORRÁSKEZELŐSÉG, FELSŐTÁRKÁNY. leget meglátogatni. Az inasgye­rek szellemi inferioritását már a fegyelmi bíróság is megállapí­totta, erkölcsi fogyatékosságát pedig az jellemzi, hogy jelenleg is javítóintézetben van. Az elmúlt napokban azután Karikás József dr. rehabilitálási törekvéseit örvendetes siker ko­ronázta, amenyiben Huszár Ká­roly az OTI elnöke elrendelte ez ügy ujrafelvételét s maga helyett dr, Alföldi Béla alelnököt delegálta a fegyelmi bíróság el­nökéül. A fegyelmi bíróság július 8 án fogja tárgyalni Egerben ez ügyet. — „KO-NEI“ —I a legolcsóbb, tökéletes magyar légy- és poloskairtó szer. Egri főraktár: SUGÁR DROGÉRIA. Az egereseid főjegyzőt 28 ezer pengős sikkasztási perében négy évi fegyházra ítélte a törvényszék Az egész vonalon fellebbezés Eger, július 2. Az Eger híradása nyomán széles bőrök megoazlő vélemé­nye, tzánalma, vagy megbélyeg­ző ítélete kereszttüzébe került az a nagyarányú sikkasztási ügy, amely egy évvel ezelőtt pattant ki Egerciebi bözaégban a amely a közérdeblődéa homlokterébe állította Szabó János köziégi vezetőjegyzőt, aki a sikkasztó- sokat elkövette. Az idős főjegyző súlyos megtévelyedéae egy tra­»Ha valaki szeretett voln A dereaedő hajú vádlott meg­történ, de nyugodtan állt bírái elé, caak akkor ciuklottmeg néha a hangja, amikor árva gyermek­koráról, küzdelmei fiatalságáról beszélt, öt évei korában elvesz­tette szüleit ős azóta magános küzködés, kemény harc volt az élete, de hittel nézett a jövő elé. A legalantasabb testi munkától sem riadt vissza, hogy a szük­séges pénzt előteremtse, amit a tanulás, a könyvek felemésztet­tek. Ha akkor szeretett volna volt, de ennek az életnek a fe­lelősségét vállalni kellett s a jegyző önként állt bírái elé. Hosszú eljárás után az egri tör­vényszék Prettenhoffer bünteti- tanácsa tegnap tartott főtárgya- lást az ügyben s mondott ítéletet Szabó János fölött. A főtárgya­láson érdekes részletekben bon­takozott ki egy vakvágányra jutott élet tragédiája — egészen a fegyházig. a, most máskép lehetne.« valaki — mondotta — most más­kép lehetne. Egerosebiben vá­lasztották meg, ahol hamarosan közizar8tetet és bizalmat vívott ki munkásságával és lelkiisme­retességével. Úgy látta, hogy révbe jutott, megnősült, feleségét azonban, aki tanítónő volt, el­hatalmasodott idegbaja miatt minden végkielégítés nélkül el­bocsátották, ami a szűkös ház­tartást még inkább összeszorí­totta. Szabd János nem vesztette el aktivitását tovább dolgozott. A Szövetkezet 18 ezer pengője. Igazgatósági tagja volt a hely­beli Hitelszövetkezetnek, amely válsággal küzdött. Szabó főjegy­ző Schaffer Aladár igazgató- társával elhatározta, hogy az O. K. H.-hez fordul kölcsönért, a Szövetkezet ügyeinek rendezése végett. Az O. K. H. azonban a kért 46 ezer pengő hitel helyett 18 ezret folyósított. A szövetkezet könyveibe Szabó János sz ere­deti összeget irta be, ezzel meg­terhelve a szövetaezetet. A kapott 18 ezer pengőt pedig a saját céljaira fordította. Akkor a hiány nem tűnt fel, mert Szabó azt mondta, hogy a pénztárkulos elveszett és ciak később fedezte fel, hogy állító­lag a pénz eltűnt. Ezzel meg­indult a lavina, amely a megté­vedt főjegyzőt egyre erősebben sodorta a mélység felé. Az örvény fenekén. A kölosön után azonban ka­matokat kellett fizetni. A főjegy­zőnek magánvagyona nem volt. Felesége meghalt, gyermekei be­tegeskedtek. Szabó a kezelésére bízott közpénzekhez nyúlt. Egy­másután vette ki a pénztárból a kisebb-negyobb összeget, azon­kívül egyéb utakon is megpró­bált nénzt szerezni. Tivan módon lassanként 28 ezer pengőre rú­gott az az összeg, ami a főjegyző kezei közt eltűnt. Természetesen minden lehető módon, hamis könyvvezeté«sel,nyugtákkaligye- kezett a felfedezést elkerülni, ami annyira megviselte az ide­geit, hogy mikor tűrhetetlen lett a helyzet, jelentkezett az ügyész­ségen. ítélet: négy évi fegyház. Az ügyészség több vádpont­ban hivatali sikkasztás, több- rendbeli sikkasztás, hűtlen keze­lés és magánokirathamisitái mi­att emelt vádat. A nagyszámban beidézett tanuk kihallgatása, a vád- és védőbeszédek elhang­zása után a birőság kihirdette

Next

/
Oldalképek
Tartalom