Eger - napilap, 1932/2

1932-07-20 / 162. szám

ahä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Crbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGJ EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. —TELEFONJ 11.— KIADÓHIVATAL s EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558. i: XLIII. évfolyam 162. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1932 július 20. Az Eger és Gyöngyösvldékl Villamossági Részvénytársaság jelentős könnyítést tett a vármegyei villamosítás érdekében 25 százalékos fogyasztói létszám mellett az alap­díjak felét, 30 százalékos mellett az alapdíjak egész összegét elengedi a részvénytársaság. Az új intézkedés nyomán máris megnövekedett a fogyasztók száma. Eger, július 10. Amikor a vármegyei villamo- lítfta terve megvalőault a a ve­zetékhálózat kiépült, a Salgő, il­letve az Eger éa Gyöngyösvi- déki Villamoiaági Rt. az áram- azolgáltat&ara vonatkozólag szer- zödéat kötött a közaégekkel. A azerzödéa az áram egyaégárát kilowattonként 80 fillérben álla­pította meg, amennyit a vároai fogyaaztó ia fizet, azonban a vá­roai fogyasztótól eltérően úgynevezett alapdijakat is álla­pított meg, az elaő két helyiaég után 60, a további helyiaégek után 20—20 fillérben. Az alapdijak szedőiét indokolttá tette az a nagy be­fektetés, amelyet a vállalat a villamoaítáanál eszközölt. A azerzödéa a villamoaitáa létrejötte idején rendkívül elő­nyös volt a ezt a miniazteri jóvá­hagyás ia megállapította. Azóta azonban a gazdasági válság megváltoztatta a fizetési lehe­tőségeket. A negyvenpengöa búzaár kataaztrófáliaan lezuhant a a kisgazdaságok a megélők­ként jövedelemből nem tudtak a villanyfogyaaztásba olyan mér­tékben belekapcsolódni, amint az a fejlődés iránya, de a vál­lalkozás rentabililása szempont­jából ia kívánatos lett volna. Ilyenformán komoly veszede­lem fonyegette azokat a nagy nemzetgazdasági éa kultúrába érdekeket, amelyek a vármegye községeinek villamosításához fű ződnek. A gazdaközönség, amely jő- azándékkal csatlakozott volna a fogyasztók táborához, mozgal­mat indított a szerződési felté­teleknek a változott gazdasági viszonyokhoz mért enyhítése ér­dekében s a közigazgatási bi zottaág és a vármegyei közgyű­lés gazda tagjai nyilvánosság elő is vitték a falu kívánságát. A vármegye vezetősége meg is indította a tárgyalásokat a részvénytársasággal a szerződés módosítása érdekében. A tárgya­lások az alapdijak elengedése kérül forogtak és sikerült is a vállalat megértő magatartása folytán megnyugtató megoldást találni. A vállalat ugyan nem volt hajlandó minden feltétel nélkül belemenni az alapdíjak törlésé­be, mert közel 3 millió pengőt költött a községi hálózatok meg­építésére, azonban jelentős köny- nyítéseket tett. Kimondta, hogy hajlandó elengedni az alapdí­jak felét ott, ahol a vezeték menti házak 25 százaléka bekapcsoló­dik a fogyasztásba, 30 százalékos bekapcsolás ese­tén pedig az alapdijakat teljes összegükben elengedi. Most már csak a gazdaközön­ségen múlik, hogy a fogyasztást megszervezze és összetoborozza a 30 százalékos csatlakozást. A gazdák máris tömegesen érdek­lődnek az olcsóbb áram iránt és állnak a fogyasztók sorába. Mügén sorrendben lépnek akcióba a magyar olimpikonok Los Angelesben. A los-angelesi olimpiai játékok július 30-fin kezdődnek a meg­nyitó ünnepségekkel. Este hatkor már a súlyemelésre kerül a sor, de ebben a számban mBgyar versenyzők nem vesznek részt. Magyar versenyző először jú­lius 31-én, vasárnap lép sorom­póba : e napon a sulydobásban indul dr. Darányi József. Aug. bén starthoz áll Sohmidt Sebes­tyén Amerikában élő magyar kerékpáros, aug. 2-án indulnak a modern pentatlonisták. Ezen a napon már megkezdődnek a szabadstílusú birkózás küzdelmei is, melyben összes kiküldött bir­kózóink starthoz állnak. Aug. 2-án kezdődnek a hölgytőrvilág- bajnokság küzdelmei is, amely­ben két magyar versenyző lép a plansra. Aug. 3-án ugyancsak nagy magyar nap lesz Loi- Angeleeben; a diszkoszvetők lép­nek a dobőkörbe. Augusztus 4-én a görög római birkózásban vala­mennyi birkózónk elindul. Aug. 5-én Bácsalmássy Péter verse­nyez a dekatlonban, míg augusz­tus 6-án Bárány István és Szé­kely András állanak a starthoz a 100 méteres gyortuszás selej­tező versenyeinek során. Ugyan­ezen a napon játsszák az első vizipolómérkőzéseket is és ekkor világbajnokságra at- pirálő csapatunk is vízbeszáll. Augusztus 7-én, vasárnap ússzék a 100 méteres gyorsűizás dön­tőjét, aug. 8-án kerülnek sorra tornászaink, ezen a napon tart­ják at4x200 méteres gyorsusző staféta előfutamait (Wannie, Sza­bados, Székely, Bárány), aug. 9-én ringba lépnek ökölvívóink, míg aug. 10-én, szerdán kard­vívóink lépnek a plansra. E naptól kezdve teljes gőzzel »finiseinek« a magyarok: ököl­vívóink, úszóink, vizipőlőzőink és kardvivóink, valamint cél­lövőink napról-napra starthoz állanak. Az olimpiász augusztus 14-én, vasárnap őr véget. Prognózis: változékony idő vár­ható nyugati légáramlással, a hő­mérséklet csökkenésével, zivatarok és futó záporok még lehetségesek. A belügyminiszter a közmunkák meg­indításáért Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter körrendeletét inté­zett a vármegyék törvényható­ságaihoz, amelyben utasítja a a városokat és községeket, hogy a költségvetés keretein belül en­gedélyezett közmunkákat mi­előbb indítsák meg. A belügy­miniszter a körrendeletben hang­súlyozza, hogy ezért tartja rend­kívül fontosnak a közmunkák mielőbbi megindítását, hogy a nyári munkálatok mellett mun­kanévül maradt munkások és iparosok minél nagyobb szám­ban juthassanak munkaalkalom­hoz és ezáltal keresethez. A vörös kéz. Az az olvasó, akit nem vakí­tottak még végleg a pártszenve­délyek, megdöbbenve szemlél­heti napról-napra azokat a hír­adásokét, amelyek a külföldről jövő zavargásokról szólnak. Né­metországban a kommunisták titkos polgárháborúja lassan­ként nyílt harcokká fajul. Bel­giumban, Svédországban a sztráj­koló munkálok támadásait az államhatalom kénytelen volt fegy­verrel elnyomni a a világ más részeiből is olyan nyugtalansá­gokról és mozgalmakról érkez­nek hírek, amelyek arra mutat­nak, hogy valami nagy központi irányítószervezet dolgozik s meg­akadályozza a felzaklatott emberi indulatoknak rendes mederbe való terelését. Senki előtt sem titok, hogy ezt a központi irá­nyító szervet Moszkvában kell keresni. Azok az elemek, amelyek még ragaszkodnak a polgári józan­ságnak és jogoknak a jótékony intézményeihez, amelyeket év­százados kulturfejlődés lassú fo­lyamata termelt ki, aggodalom­mal kell hogy lássák ezeket a vad összeütközéseket és gondol­koznak kell azokon a védelmi eszközökön, amelyekkel ellen- ■ulyozhatők ezek a felforgató kísérletek. Magyarország annakidején már megkóstolta a proletárdiktatúra keserűségeit s így annál inkább feltehető, hogy itt az emberek józanabbak, okosabbak és min­den felforgató törekvést a múlt­ra való visszaemlékezéssel ki­löknek a közösség védelmfe alól. Ha igazságosak akarunk lenni, meg kell állapítani, hogy Ma­gyarországon tényleg nagyon kevés azoknak a száma, akik a legszélsőségesebb törekvésekkel rokonszenveznek, mégis a világ­ban szerte lefolyó eseményekkel kapcsolatban azt szeretnék, hogy a szélsőséges törekvések ellen való küzdelemben a magyar tár­sadalom még a mainál is na­gyobb egységet mutasson. Azt látjuk, hogy a világ nagy államai közül ma is azok halad­nak az élen, amelyek biztosítják népeik számára a szabadság meglehetős széles skáláját, de minden erővel küzdenek a sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom