Eger - napilap, 1932/2
1932-07-02 / 147. szám
2 EGER 19B2. július 2. Nincs pénz — mondja, akinek nincs. Nincs pénz — mondja az is, akinek van, mert óvatos és nem szeret kilátszani a többi közöl. A baj az, hogy a katasztrófa olyan tempóval szakadt ránk, a fillérek gyérülése olyan hirtelen jött, hogy nem tudjuk okosan elosztani úgy, hogy mindenüvé jusson valami kevés; főként, hogy nem olyan erősek kulturális igényeink, hogy értük egykét vacsorát, vagy reggelit feláldozzunk, Kicsit komikusán hangzik, de ma már így kell beszélnünk. Ha valahol hiány mutatkozik, pótolni lehet és kell egy másik hiány előidézése árán is, föltéve, ha ebben a viszonylatban fennáll a szellemi szükséglet belső követelménye. Ez természetesen nem jár lemondás nélkül és minden szói a mérlegelésen dől el, hogy érdemesnek tartjuk-e meghozni az áldozatot. Bár áldozatról szólni ebben a kérdésben túlzott álláspont. Talán sehol nem kap olyan értékű ellenszolgáltatást a közönség mint éppen a színházban, ahol az emberi szellem kiválóságai beszélnek a színészeken keresztül, gondolatban és érzésben gazdagítva a hallgatót, A színész csak akkor»izegény*, ha a közönség lélekben is szegény. Szombaton este kaput nyit a színház. A debreceni színészek megérkeznek. A társulatnak most nincs direktora, konzorciális alapon működik, mert a nehéz gazdasági helyzet miatt az igazgató az erősen csökkentett bevételekből nem tudta teljesíteni a színháznak hivatalos fórumaival szemben fennálló tartozásait. Fogadja szeretettel Eger város közönsége a társulat becsületes törekvéseit és támogassa munkájukat, ha megfogyatkozott anyagi lehetőségek között is. * EGER—PÁRÁD ’ . -MÁTRAHÁZA . Eger, július 1. Ez a tábla áll az autóbuszon, amely első útját tette meg Péter és Pál napján. Ez a három sző három kapocs, megvalósított és elkövetkező terveket köt össze, a csonka felvidék három üdülő helye között teremti meg a kellemes és olcsó közlekedés lehetőségét. Eger az ősi fészek Párád, a messze földön hires fürdőhely, amely haute volée és tisztes demokrácia tudott lenni egyben, ahol a jő békevilágban a jó házasságok tömegei jöttek létre s jönnek ma is, mindössze néhány évtized eltolódással a felek részéről, lévén a fiatalságnak igen rongyos az ő subája; végül Mátraháza, a kecses kis pagoda, bármennyire is haragszik érte Puky polgármester, ha így hívják, Thoroczkay Wigand Ede keleti hangulattal kiálmodott kis gyöngye, akis gyöngyben szobák tömegével, komforU tál, vízvezetékkel, Mátraháza, ahol Fazekas Dődi a dolgok tengelye, természetesen illő olajozással: a Mátra-Egylet szolgálatkész titkára, aki mindenütt ott van, ahol valami hiányzik, segít, szervez, dolgozik, s ezért az a büntetése, hogy nevét már széles ez országban ismerik. Van-e bárom hely, ahol ennyi változatosságot, a vasárnapi látnivalóknak és szórakozásoknak ilyen rokonszenves halmazatát kapja a kiránduló? Sugárzik a nap s a Líceum elől tömötten indul az autóbusz. Érdemes pár pillanatnyi figyelmet fordítani a modern, kényelmek kocsira. Néhai, jő Baross Gábor minden porcikáját megiimogat- ná, ha élne, mert ennek az autóbusznak a legapróbb része is magyar kéz munkája. Alváz és karosszéria, motor és berendezés, üveg és faburkolás és mágnes és reflektor, mind a magyar ipar termése. Néhány fordulás, már itt vannak a baktai sáncok, balkéz felől hatalmas tábla szőlők, jobbra az Eged és a Várhegy képe tolódik lassan. A kocsi pompásan veszi a hajtü-kanyarokat, amik majdan fenn fogják tartani asszonyaink hosszú hajának emlékezetét. Tovább a legendás siroki vár, maga Sírok, formás házai mellett a barlanglakét furcia és szomorú odúival. A templomból most özönlik a nép. Egészségesen harsog a sokféle szín, piros kendő, lila szoknya, a sárga, zöld és kék hajszalagok bolond és festői kuszasága rikít. Pompás erdei út tovább. A nap hevét alig érezni, az erdei föld szagát hozza a szél. Recik. Ar- tisziikuian tűnik elő az ércbánya homlokzata. Ebben a bányában állítólag évi négy millió értékű aranyat termelnek, viszont mi abból egy vasat sa látunk. Aki lát, az szóljon. Aztán eltűnik a kép egy enyhe domb mögött, ami gondosan rejti az aranyborjú szülőjét. A parádi hosszú allé. Öreg gesztenyék és sétáló fiatalok mindenütt. Az Erzsébet szálló átjáróján, fent, kiváncii fürdővendégek. Párád már nagyszerűen prosperál. Közel kétszáz vendége volt az elöszezőnban, amely most fejeződik be. A főszezőnban teljesen megtelik a fürdő. A társaság a legszélesebb rétegeket átfogja. Nyugalmazott minisztertől és tábornoktól kezdve kishivatalnokig, akiket az OTI és a MABI utalt ide győgykűrára. Jól megfér egymás mellett a bársonyszék és az irod&i könyökvédő. Pezsgő társadalmi és bul- tűrális élet folyik máris a fürdőhelyen. Koppal Gyulának Párád igazgatójának kitűnő érzéke van aboz, hogyan tegye minél kellemesebbé a vendégek életét. Rendszerint minden szombaton van műsoros est, ahol neves fővárosi művészek szerepelnek — telt ház előtt. Az élet sem drága itt. A park felé menet egy táblát láttunk: ebédmenü 150 pengő. Ez annak jele, hogy a magyar fürdők is belátták az olcsóság hasznát, de mutatja azt is, hogy a fürdők vezetői nem uzsoráz- zák ki a kedvező konjunktúrát, amely itthoni nyaralásra kényszeríti a közönséget. A nagy terraszon Suha prímás muzsikál, s az operarászletek, magyar nóták közben kitűnően ízlik a »zenés ebéd.« Az autőbuiz megáll a osevice forrásnál. Olyan illat terjeDg itt, mintha a mungópárti képviselő- jelöltet fogadná a függetlenségi ifjúság. Világosan kifejezve enyhe záptojás szag. Az emberek behúnyt orral isszák. Elvégre kiváló győgyhatása van és elvégre nem ihatik mindig parfümöt a haiandő. Az üveggyárban bemutató fűvást végeznek. Egy hallatlanul ügyes kéz és tüdőművész pillanatok alatt ízléses kancsót készít a vörösen izzó üveganyagből, | ami olyan lassan folyik az 1500 | celziusban, mint a sűrű méz. | A raktárban gyönyörű metszett üvegholmik: vázák, futtatott tálak, barbonisrek, emléktárgyak. Gyönyörű az út Mátraházáig. Az autóbusz felkapaszkodik hamarosan a Kékesre. Csonka- magyarcrszág legnagyobb partjára. Néhány perc és a kilátó tetejéről gyönyörködik az utas a csodálatos panorámában, ami a távoli ködök puha vattájával körülágyazva tűnik elő. A Nagyalföld és a tátrai csücsök világosan látszanak, ha Kabuk Náci itt volna, jó időben ellátna Konstantinápolyig. Mátraházán kitűnő és olcsó uzsonna vár. A bájos nyaraló úgyszólván tömva van, hiszen Mátraháza legolciőbb helye az országnak. Már hat pengő ö|- vanért lehet napi penziót kapni. Emellett minden kényelem megvan, a vörös gyökérszőnyeges □eszfogd folyosótól a vízvezetékig. A környezet, kilátás csodaszép. Fazekas Dődi itt sürög, mindenütt ott a szeme, és udvariasan rendelkezésére áll mindenkinek. A terraszon kellemes társaság, sörözés és bridzs. A rádió diszkréten szól az egyik ablakban. 18 őrá 10 perc. Indul vissza a kocsi. Már hűs a levegő és az erdő fáin ferdén süt át a nap. — A film visszafelé pereg: Párád, R>osk, Sírok, megérkezés a Líceumhoz. Kellemes vasárnapi kirándulás, érdemes végig osinálni. Mert nem is drága. Retourjeggyel 6 pengőbe kerül. Párádig ciak négybe. A Mavartnak jobb ötlete nem is lehetett, mint hogy megteremtette ezt a járatot. (por) Hazaföttek a Krfstóf-apródcserkészek A tíznapos táborozás Eger, július 1. Az egri cserkészet legifjabb hajtása, a licaumi elemi iskola növendékeiből szervezett 780. sz. »Kristóf« aprőd-cserkésicsapat fennállása első esztendejének befejezésebépea először vett részt önálló táborozáson. A kiscsapat junius hő 20 fin délben indult el a tardosi táborhelyre, ahonnan tíz napi tőbori élet u’án tegnap junius 80-án tértek haza a napbarnított kis emberkék viruló egészségben, nótás jókedvvel. A tíznapos táborozás feledhetetlen emléke marad a hat-tiz éves kis cserkészeknek, csak úgy mint a szülőknek; hisz ez volt számukra 6z első eset, hogy a dédelgetett kicsikék először voltak távol az otthonból szülői felügyelet nélkül. Ez a körülmény késztette Szentgyörgyi Gyula iáborparancsnokot arra, hogy a tiz nap alatt három »szünagyszerűen sikerült. lői látogatási napot« engedélyezett. Junius 23-án, 26-ánős29-én seregestül keresték fel a szülők a cserkésztábort, ahol maguk is valósággal résztvettek a cser- kéizéletben, s szinte egy nagy családdá alakultak. Junius 26 án, vasárnap délelőtt a tábor egyik kiemelkedő pontján a cserkészek által épített és feldíszített tábori oltáron Szentgyörgyi József pápai káplán, internátusi igazgató mondott szentmisét és lélekhez szóló prédikációt. Az oltár előtt foglaltak helyet a kis cserkészek, a szülők és a környék falvainak megjelent lakossága. Vasárnap este kigyult a tábortűz. Körülötte a cserkészek, szülők, vendégek és a szomszédos falvak földműves gyermekei, akiket az aprődok a tábortüzhöz meghívtak. Éaek,szavalat, móka, játék, — itt egyetlen lélekbe, egyetlen érzésbe fonta össze a
