Eger - napilap, 1932/2

1932-12-11 / 280. szám

EGER 1932. december 11 t Az Ügyvédi Kamarák vasárnap választják meg felsőházi tagjukat Eger, december 10. Az Ügyvédi Kamarák decem- ber 11-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartják felsőházi tagvá- laizlő gyűlésüket dr. Béreséiig Jenő igazságügyi államtitkár el­nöklete alatt, A választásra elek­torokul dr. Erlach Sándor egri és dr. Eures Jakab gyöngyösi ügyvédeket jelölte az egri Ügy­védi Kamara. Az egri Kamara egyébként ma délután előzetes értekezletet tart a felsőházi vá­lasztás ügyében. A helytelenül alkalmazott jótékonykodás vámszedői Eger, december 10. Bizonyos, hogy amig szegé­nyek iesznek, addig mindig lesz­nek meleg, sugaras lelkek ir, akik jótékonyságukkal irt sze­retnének adni a szegénység % a nélkülözés fájő sebére. Annál fájdalmasabb, hogy mint minden időben, úgy ma is akad jócskán a szegények között, aki nem mél­tányolja a feléje hajló szív ize- retetét, hanem visszaél as emberi jósággal és valósággal vámsze­dője less as irgalmasság eré­nyének. * Az egri normáé ama tény meg­állapításának dicsősége, hogy a jótékonyságot, az alamizsnálko dást kétféleképpen lehet gyako­rolni. Lehat jól s lehet rosszul gyakorolni. Hosszúi gyakorolja például a jótékonyságot az, aki minden válogatás, gondolkodás nélkül adja oda filléreit az utcai kéregetönek, vagy a lakása aj­taján kopogtató szegénynek s ezzel a fiilárankint odavetett, — a legtöbb esetben rossz helyre vetett — alamizsnával gondolja kötelességét letudni a nyomorral szemben. Rosszűl gyakorolja ps dig azért, mert ezzel a szokásá­val a társadalom nyakára sza­badítja a tényleg szükőlködők ős éhezők mellett az ingyenélö- két, a feőnyű lelkiismeretüeket, a munkától huződozőkat, az iszá­kosokat, a bőrös bazudoiőkat. Jól gyakorolja ellenben a jóté­konyságot az, aki alaposan meg­vizsgálja az előtte megjelenő szűkölködő körülményeit vagy még inkább, miután az előbbire rendszerint se ideje, se kedve, megbízik abban a szervezetben, mely az irgalmasság jegyében ■ a szeretet hivatásának nevében a szegények ügyével foglalkozik, mely felkarolja 8 szemérmes sze­gények titokban meghúzódó nyo­morúságát > megvizsgálja, a se­beiket az u'cán nyíltan mutogató, tolakodó álszegények panaszai­nak jogosságát. Milliók kedvelik és fogyasztják Rínlitn/ilf eile* Ára Megkíméli magát az utánzatoktól, ha valódi Blokmaltot kér és csak ereden csomagban fogadja el I I * Az (gri norma ötödik éve igyekszik meghódítani a magyar társadalmat, többek között az egrit is, a lényegét kitevő esz­méknek. Annak, hogy legyen egy intézmény,meiy kizárólag a sze­gényekkel foglalkozik; annak, hogy szűnjék meg teljesen az utcai koldulás, úgy hogy szűnjék meg teljesen az u^cai alasaizs­Pater P. Pius első levele Kínából. (Folytatás) Ezután következett Singapore, Ezt vagy inkább környékét ne­vezném paradicromnak. Annak ellenére hogy az egyenlítő alatt var, a növényzet gyönyörű zöld, a tenger tarkítva apró kis szi­getekkel, amelyeken gyönyörű szép, virágos fák, szebbnél szebb nagylevelű virágos kánökkal s rajta egy-egy vagy ha valami vei nagyobb, bét lakóházzal. Utána Hongkong. Utunk a megszokott mindennapi szürke­ségből kiemelkedett. Okt. 29 én reggel a szokottnál jobban him- b&lódzott hajónk, és délfelé min- dig nagyobbak-nagyobbak lettek a hullámok. Egy kis szél csak nem tesz semmit. Da már 1 óra­kor az ebédnél sokkal keveseb­ben voltunk. A hullámok mindiginőitek, a hajónk már nem csak ringatott bennünket, hanem valósággal dobált, úgy hogy fogódzkodás nélkül nem lehetett tovább men­ni. Alkonyaiig a korlátról néz­tem, hogy úszik a hajó sz egyik hullámról a másikra, sokszor 49 —50 fokos, sőt még nagyobb szöget is írva le. Mondhatom nagyon szép volt. Este felé be­zárták az alsó két sor kabin aj­taját, most már gondoltuk, hogy nem csak egyszerű szélről van sző. A vacsorázó közönség még jobban megfogyott, Csak reggel tudluk meg, hogy farkai járt a kert alatt, — hogy tőlünk nem is nagyon messzire ahova igye keztűnk Honakongban taifun voU, még éjjel szikratávirőn ér­tesítést kapott a hajó vezetősége ■ így egészan nem kerültünk bele. így egy kis kerülővel, há­rom órával később futottunk be, de már akkor csendesség volt. A város gyönyörű fekvésű, a hegyoldalba vau építve. A szé­kesegyházban éppen Szentiég- imádás volt, Krisztus királysá­gának ünnepe. Itt találtunk elő­ször templomot útközben. Hogy milyen jól esette milyen boldog­ság volt hosszú idő után — igaz hogy csak 21 nap — ismét tem- p'ombín és kitett Oltáriszentség CSILLÁROKAT MOST VEGYEN 20 százalék karácsonyi engedménnyel. 1^“ Óriási választék, már 12*— pengőtől! KLEIN ZOLTÁN üveg-, porcellán-, alpacca evőeszköz áruházában. Kállay Z. u. nálkodás; annak, hogy a szokott alamizsna havi összegét egy- I szerre fizessék be az amúgy is j jőlelkü emberek egy közös pénz­tárba ; végül annak, hogy a sze­gényen feis?gíté»e, gondozása egységes elvek szerint intézmé­nyesen történjék. Ez eszmék közöl sokat he­lyesnek fogadnak el az emberek s megértöleg bólogatnak, ami­kor az egri normáról van sző. Sokan őszintén kívánják számá­ra a legteljesebb sikert, különö­sen, ha as ő filléreik nélkül is meg tudná valósítani a város az összes szegényeinek ellátását. Csak egyet nem tudnak, vsgy még mindig nem akarnak elfo­gadni, éppen a legfontosabbat, a legkényesebbet: hogy ne lá­gyuljon meg a szívük, amikor egy-egy utCii útonálló, hol egy kis szemtelenséggel, hol egy kis trükkel, hol szenvedő grimasz- szál az esetek 90% ában érdem­telenül appellM az irgalmas ér­zésekre. Hiába, a való életben, az érzelmes regényekben s a gyermekmesékben évszázadokon keresztül leülepedett szentimen­tális kolduiromantikát nem tudja kiirtani sz egri norma öt éve ■ a b.lőle hatalmas erővel kiára­dd új igazság nem képes a meg- szokotUág vágányaiban öatu datlacul haladó embert űj utak­ra téríteni. * Nem baj, mind ez a nehézség és konokfejűség nem változtat­hatja meg az egri norma igaz­ságait. Legfeljebb még több idő­re, több kitartásra, több apostol­kodásra van szüksége, hogy egyszer mégis diadalmasén ér­előtt térdelni, azt leírni nem, csak érezni lehetet*. Délután tovább indűltunk. A Formosa szigetek mellett ismét kaptunk egy kis szelet, de azt már b taifun után föl sem vettük. Végre november 1 d. u. meg­fogyva bár, de törve nem, San- ghaiba kiszálltunk a hajóból, megfogyva, amennyiben egyik csomagom a kikötőben elveszett. Az Atyák mind azt mondták, hogy nyugodjak meg a kínai végzetben, szóval felhagytak minden reménnyel, mondván, hogy hogyan gondolhatom azt, hogy itt valami elveszett dolog megkerül? Igán, de aki szent Antalt kéri és bízik banne, azt még Kínában is meghallgatja, így lett meg az én csomagom is három nap múlva. A városok­ban itt egy van, ami nekem na­gyon visszatetsző. A riksa, va­gyis az emberfogat. Az emberi méltóság lealacsonyít teát, meg­sértését, sárbatiprásfit soha job­ban nem láttam, mint ebben. Az egyik ember kényelmesen, szi­varozva ül a kétkerekű gummi­vényesüljön. De minden okos- I kodő felvilágosításon s meg- j győzni akaráson túl a leghasz­nosabb érv az lesz, ha néhány példán bemutatjuk, hogy kik azok a jelesek, akikre a normá­val nem törődő egri közönség pazarolja filléreit s hogy mire fordítják az ösizedett pénzt ezek az álszegények. Ezzel a névvel azért vagyunk kénytelenek illet­ni őket, mert az igazi szegénye­ket, hála Istennek a körülmé­nyekhez képeit ellátják ■ hogy több szükölködőt nem tud gon­dozásra felvenni az Egri Szs- génygondoző, az csak azért van, mert sokan nem fizetik be a bi­zottság pénztárába obulusaikat, sokan olyanok, akik pedig meg­tehetnék. A következőkben né­hány vonással megörökítjük egy- egy ilyen nyomor-vámizedő port­réját. * Elég jő ruhéjű öregedő bá­bácsi. A Deák Ferancutcán szo­kott jó szívekre halászni. Átutazó iparos vagyok Mis­kolcról. 30 fillérem hiányzik az űtikőltségb&l, legyen szíves ki­segíteni Nagyságos Űr... — Da hiszen egy hete ugyan­itt utazott át bácsi, akkor meg 40 fillérje hiányzott. .. Az öregűr mint akit puskából lőttek ki, kanyarodik el az em­bertől. Ez egyszer pechje volt. Többet hajthatott fel űgylátszik a garatra ■ emlékezőtehetsége kihagyott. * A nyáron a városi szíahfiz körül ügy rsgadt a járókelők­höz egy 8—10 éveinek látszó mezítlábas, maszatos gyerek rádlis kocsiban, a másik, kis' úszőnadrágfélében húzza, sza­lad, izzad, csak úgy dől róla a víz, nyakában egy törülköző féle, s ha megáll, meglörli magát. Mind a kettő ember. Az egyik még sem az. Bombayban mind Antalnak nevezte magát és ke­reszténynek, csak fogadjuk meg. Érdekes konyhákat lehet itt látni. Egy ember viszi a hátán az egész bútort: a tűzhelyet, a kifőzöl és az evőeszközöket: tányérformát és pálcikákat. Egy kis lisztbe belevetnek kis tojást, 20 cm. széles és hosszú deszkán meggyurják és 10—15 perc alatt ott az u'cin kész az ebéd 3—4 ember számára, mellé a kínai illat s meg vannak elégedve, nyugodtan ménnek tovább az emberek. Már átvedlettünk kínaiakká. Már megkaptuk a kínai kaftánt. U. i. (Egy olasz Páter megy vissza és Olaszországig az viszi levelemet.) Szeretettel P. Plus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom