Eger - napilap, 1932/2

1932-07-13 / 156. szám

abä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. —TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. n XLIII. évfolyam 156. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1932 július 13. Mit jelent a lausannei szerződés Magyarországnak ? A magyar jóvátételi kötelezettségek, amelyeknek megszűnését várják. Egerbe is megérkezett a városi törvény javaslatának szövege A polgármester az előadóknak adta ki a törvénytervezetet tanulmányozás végett. Eger, július 12. A lausannei konferencia döntő eredményei magyar politikai és diplomáciai körökben is általá­nos örömet keltettek. Magyarország szempontjából beavatott külpolitikai köreink igen kedvezően Ítélik meg a jövő kilátásait Lausanne nagy ered­ménye után. Bár csak egyetlen jegyzőkönyvet írtak alá a keleti jóvátételek rendezésével kapcso­latban, mégis azok az általános megállapodások, amelyek a dunai államok bevonásával nagysza­bású konferenciák előkészítését tartalmazzák, a magyar gazda­sági és pénzügyi helyzet tekin- * tétében is a legörvendetesebb perspektívát adják. Magyarországnak 1943-ig kö­rülbelül 200 millió aranykorona jóvátételt kell fizetni. 1930-ban 7 milliő pengő annuitást fizet­tünk, ami 1931-től évi egymillió pengővel emelkedett volna. így 1942-ben már 14 milliót kellett volna fizetnünk. Ebhez a jóvátételi kötelezett­séghez járult a hágai, illetve a párisi egyezmények értelmében Bázel, július 12. A nemzetközi fizetések bank­jának ügyvezető-tanácsa hétfőn tartotta 23-ik ülését. Az ülésnek legfontosabb eredménye annak a határozati javaslatnak az el­fogadása volt, amely az arany­valuta helyreállításával foglal­kozik. A hozott határozathoz az Angol Bank képviselői hozzá­járultak. Az ügyvezető-tanács késznek mutatkozott arra, hogy a lausannei konferencia záró- jegyzőkönyvében a nemzetközi fizetések bankjára rótt feladato­kat vállalja. A tanács ezután 3 hónappal meghosszabbította az osztrák, a magyar és a jugoszláv nem­zeti bankok e hónapban esedé­»egyéb címeken« 1944-től kezdő­dően 1966 ig bezárólag évi 13 5 milliő pengő, amely összeggel azután Magyarország minden háborús fizetési kötelezettsége kielégítést nyert volna. Ezzel párhuzamosan oldották meg az optáns kérdést, amely­nek rendezése során a párisi egyezményt aláíró államok, a- mennyiben Magyarország pon­tosan eleget tesz fizetési köte­lezettségének, az A. és B. kasz- szába befizetik hozzájárulásai­kat és ebből történik azután az optánsok kielégítése. Most azután úgy alakult a helyzet, hogy a lausannei meg­állapodás értelmében Magyaror­szág a Hoover-moratóriumot él­vezni fogja ez év deoember 15-ig és ezalatt az idő alatt a keleti jóvátételi konferencia megoldja az összes háborús adósságok problémáját. Magyarorszég minden való­színűség szerint mentesül a to­vábbi jóvátételi fizetés kötele­zettsége alól. kés hiteleinek a nemzetközi fize­tések bankjára eső részét. Az ügyvezető-tanács elfogad­ta a világgazdasági konferencia pénzügyi bizottságába való meg­hívást. A meghívás értelmében a nemzetközi fizetések bankja két delegátust küld ki. Londoni jelentés szerint álta­lános a megegyezés aziránt, hogy a nemzetközi világgazda­sági konferencia októberben ül­jön össze és két hónapig tanács­kozzék, rövid megszakítással az amerikai elnökválasztás idejére. A konferencia helyéül bizonyos körök újabban Genfet’ajánlják, de az amerikai kormány még jobban, mint valaha, ragaszko- I dik Londonhoz. Eger, július 12. A Városok Kongresszusának megbízásából, mint ismeretes, Vásáry István debreceni [pol­gármester elkészítette a városi törvény tervezetét, amelyet most megküldték Eger város vezető­ségének is. Eger, július 12. Kenéz Béla dr. kereskedelmi miniszter leiratban értesítette az OMKE-t, hogy rövidesen revízió alá veszi a kirakodóvásárokat. Hangsúlyozza a leirat, hogy a miniszter újabb kirakodóvásárt kizáróan csak olyan esetben en­gedélyez, amikor azt a kereske­delmi kamara is véleményezi. A már meglevő vásárok revíziójára a vásárlátogatásra jogosító iga­zolványok szabályozása után ke­Az állattartó, hizlaló és tejter­melő gazdaságok nemnagy öröm­mel fogadták a boletta föltámasz­tását. Úgy vélekednek, hogy a gabonajegy csak a szemtermelő gazdaságoknak nyújt előnyt, el­lenben határozottan hátrányos az ál­lattenyésztéssel foglalkozó gaz­daságok szempontjából, mert lé­nyegesen drágítja az abrakta­karmányokat. A gabonajegy mellett a korpa, takarmányliszt stb. kétségkívül többe kerül az állattal foglalko­zó gazdaságoknak, mintha bo­letta nélkül vásárolhatnák meg a szőbanlevő cikkekből a szük­ségletüket. A boletta tehát nö­veli az állattartó gazdaságok termelési költségeit éppen ak­kor, amikor az értékesítési hely­zetük is megnehezül, mert a leg­közelebbi jövőben a kiviteli esé­lyek terén aligha számíthatnak javulásra és a belföldi piac fel­vevő képessége is csak gyen­gülhet, ha húsról, vagy egyéb állami termékről van sző. A törvénytervezetet a polgár­mester 8z előadóknak adta ki tanulmányozás végett s az eset­leges észrevételeket egy későbbi időpontban összehívandó érte­kezleten fogják megbeszélni a város vezetői. rül sor. A kereskedelmi minisz­térium ugyanis most dolgozik egy törvénytervezeten, amelyben a vásárlátogatásokra jogosító igazolványokat szabályozza rész­letesen. A kereskedelemnek ebben a vonatkozásban az a kívánsága, hogy a kirakodóvásárokon csakis nyilt üzlethelyiséggel is rendel­kező, megtelepedett kereskedők vehessenek részt. A boletta az érdekelt gazdák szerint az állattenyésztést és hiz­lalást, de a tejtermelést sem se­gíti, sőt hátrányosabb helyzetbe hozza a gazdaságokat. Ennek a hátránynak kiküszöbölésére nagy súlyt vetnek a gazdák és úgy gondolják, hogy erre legalkalmasabb volna a tejter­melő, hizlaló és általában állat­tenyésztő gazdaságokat a bel- . földi és külföldi értékesítésnél alátámasztani az értékesítés megfelelő állami megszervezése és segítése révén. A segítségnyújtásnak megvan a maga jól bevált rendszere, ezt kellene a gazdák szerint tovább­építeni. Ezenfelül külön segítség lenne a gazdaságok számára, ha a búzának és rozénak takarmá­nyozásra való fölhasználását a gazdaságokban való eonizálással és a boletta biztosításával lehe­tővé tennék. így ugyanis a gaz­daságoknak kellő mennyiségű takarmányuk lenne addig, amíg az új kukorica használatára sor A nemzetközi fizetések bankja bárom hónapra meghosszab­bította a Nemzeti Bank kölcsönét Revízió alá veszik a vásárokat Az áUattarté, hizlaló és te|termeló gazdaságok értékesítési segítséget kérnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom