Eger - napilap, 1932/2

1932-11-17 / 260. szám

I E G E R 1932. november 17. Eredményes út.“ kategóriában dolgoznak. Vannak egyedül állók, vagy kis cialáduak, akik 12 nepot dolgoznak, kózepes cialáduak 18 napot, nagy cia­láduak 24 napot dolgoznak egy­folytában, de ba a város tartani fogja tudni a munkaalkalmakat, ezek a munkanapok meg is bősz- szabbíthatők. A bizottság ezzel a munkamegosztással azt akarja elérni, hogy miiéi több in legye­nek foglalkoztathatók a közmun­káknál. December elejétől két nép­konyha fog működni. Az egyik az Irgalmas nővéreknél, a másik a Szegénygondoző nővérek há­zában. Az iikolásgyermekek ré­szére pedig 3—4 gyermekétkez- tetőt nyitnak. A rászoruló gyer­mekek névsorát az iskolaigaz­gatók már összeállították. A felrubázáii akció során kö­rülbelül 300 iniőgss gyermeket fognak téliruhákkal ellátni. Ia- séges iparosok részére munka­helyeket rendeznek be ■ itt fog­ják őket munkával ellátni. Szellemi szükségmunkát is vé­geztet a város. Havonta felvált­va 12 szellemi munkanélkülit foglalkoztatnak 80 pengő díja­zásért a külső munkálatoknál, a szegénygondoző hivatalban s a városi adóhivatalban az inség- akcióval kapcsolatos adókivetési stb. munkálatoknál. A szegénygondoző bizottság munkájával kepciolatban sajná­lattal jelentette az előadd, hogy a társadalomnak csak igen kis része vesz részt a szegények el­látásában. Ezen oly mődo í kí­ván segíteni a bizottság, bogy az adókivetések alkalmával újjá dolgozzák át a gyűjtés rendsze­rét s mindazokat, akik eddig tartózkodtak havi járulékuk meg­fizetésétől, vagy aránytalanul ke­veset fizettek a ezegénygondo- zőnak, a gyüjtőnők fogják fel­keresni. Az imégakció fedezete a kö­vetkező tételekből alakul: a vá­ros jövő évi költségvetésébe 15000 pengőt vett föl erre a célra ; a kormány 20.000 pengős kölcsönt helyezett kilátásba, in- ségadő címén 65.000 pengő van kivetve. Ennek az adónak a be­folyásétól függ természetesen, hogy a város mennyiben tudja megvalósítani az elébe tornyo­suló nagy feladatokat. A kis ex'iztenciákon úgy segített a város vezetősége az adókivetés kapcián, hogy 618 esetben 9646 pengő összegban mellőzte az in- ségadő kivetését. Az Ínségesek kataszterébe 2200 cialád van eddig felvéve, ami körülbelül 6000 embert jelent. A szegénygondoző nővérek minden egyes jelentkezőről réizlatee, pon­tos környezettanulmányt vesznek tel. írunk Ttvadßr előadói terve­zetét a nagybizottség osztatlan elismeréssel vette tudomásul.Ki­sebb változtatásokat javasolt dr. Gauser Rezső kir. segédtanfel­ügyelő, aki azt kívánta, hogy miaden egyes iskolánál állítsa­nak fel gyermekétkeztetőt, az éraikfőpánztor által adományo­zott 100 liter tejből iskolásgyer- mektk is részesüljenek,továbbá, hogy fáiításra minél több gondot fordítsanak az inségmunkálatok során. írunk Tivadar kivihetetlennek tartja a népkonyháknak iskolák szerinti elkülönítését s jelenti, hogy az érsek úr által adomá­nyozott tejnek egy részét a gyermek-konyhánál fogják főzés­re felhasználni. Láng Nándor e kereskedelem nevében szólal fel s azt kíván­ja, hogy a kiskereskedőknél is vásároljanak élelmiszereket. Gálbory József törvényszéki elaök a kéregetők számának emelkedését tette szóvá s indít­ványozta, hogy a szegénygon­dozó bizottság bocsásson ki ke­nyérjegyeket, melyekkel a kö­zönség a kéregetőket kielégít­hetné, miután a szegénygondoző bizottság részére nem áll ele­gendő aoyagi eszköz segély­nyújtásra. Frindl Jenő hasonlö értelemben szólalt fel. Dr. Hedry L/rinc főispán, Truk Gáza polgármester, valamint Frank Tivadar védelmükbe ve­szik az egri normát s rendőri közigazgatási intézkedéseket sür­getnek a kéregetők ellen. dr. Urbán Gusztáv jogtanár az egri norma eszmei tisztasága megvédése érdekében szólal fel s kifejti, begy az egri normát rendező intézkedések ciak rész­ben tudják megvédeni, legna- gyobbrészben a társadalomnak az a része felelős a szegények gyengébb ellátásáért, mely bű­nös közönnyül megy el az egri norma alapvető nagyszerű gon­dolata mellett s továbbra is te­nyészti az áikolduiokat. További agitáciőra, felvilágosító munkára s összefogásra van szükség. Okoliaányi Imre alispán in­dítványozza, hogy a város ve­zetősége és a sajtó hívja fia szőlőbirtokosokat a munkálta­tásra, m8rt ha ezek teljesítenék kötelszettiégeiket, alig volna szükség intégakciőra. Az iniégbizottság tagjai azzal az érzéssel távoztak az értekez­letről, hogy az egri iaségakciő jő mederben halad s ha a tár­sadalom megteszi a kötelességét, az idei ínség ügye mego doli­nák tekinthető Egerben. — Az Emericana Egedia curiája november 17 én este fél 9 órakor Egerben, Káptalan ucc i 15. sz. 11. a. alatt ül'H tart, melyre a cor­porate dominusait, leventéit és apródjait ezúttal is meghívja. Elő­adást tart: Sajgó Kálmán senior »Emericánás sziliem és a köz­élet* címen. » Gömbös Gyula miniszterelnök­nek első kijelentése, amikor Bu­dapest pályaudvarán az őt üd­vözlő sokaság szónokának vá­laszolt, bizonyára az egész ma­gyar közvélemény előtt osztat­lan örömet fog kelteni. Gömbös Gyulának ugyanis első szava az volt, hogy római útján nem történt hiába, annak eredménye van. A közvélemény már az első perctől kezdve tudatában volt annak, hogy Gömbös Gyula mi niszterelnök római útja mögött komo’y jellegű célok is húzód­nak. Csikhamar nyilvánosságra került, hogy a miniszterelnök ezt az első külföldi útját azok­nak a politikai kapcsolatoknak kimélyítés íré kívánja felhasznál­ni, amelyek már eddig is meleg bará i nexusokat teremtettek a magyar ős olasz nemzet között. Köztuiomásu, hogy Olaszország éber figyelemmel kiséri a Tria­nonban tönkretett magyar nem­zet életének minden mozzanatát s dem szűnik meg hangoztatni a rajiunk elkövetett igazságta­lanság reparálásának szükséges­ségét. Ebből a baráti viszony­ból önként fakadt, hogy a két állam közti jőviszoay egyéb te­rületekre is szétágazzék. Gömbös Gyula miniszterelnök már Rómában megjelölte azt az irányt, amely a közte és Musso­lini közt lefolyt tanácskozások során a legfőbb témát szolgálté. Gazdasági vonatkozású kérdé­sekről volt itt sző i ha a mi­niszterelnök hazaérkezése után az első alkalommal azt a kije­lentést teszi, hogy »utam ered­ményes volt«, ezt lelkes örömmel A kormány tagjai Gömbös Gyula miniszterelnök elnöklőié­vel tegnap minisztertanácsot tar­tottak. Beható tanácskozást fo y- taltak a legaktuálisabb kérdé­sekről, majd Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter a mi­nisztertanácsról távozóban a kö­vetkezőket közölte : — Folyó ügyeket tárgyalt ja miniszteztanács. Természetesen tájékoztatott bennünket a mi­niszterelnök úr római ú járói is. Értesülésünk szerint egyéb­ként a kormány semmieietre sem tartja fenn az elmúlt évi 806 milliós költségvetést, hanem a legszigorúbb takeréioiség ke­resztülvitelével ezt 700 millió pengő körül fogja összeállítani. A kiadásoknak ilysn nagyméretű apasztása igen nagy feledatot ró a kormány minden tagjára. Éjszakai órákba nyűlő íárgya­fogadja az egész nemzet. A római üt legnagyobb jelen­tősége ebben a körülményben található meg. Gömbös Gyula miniszterelnök, ski római útja előtt nyilvánosságra hozta nem­zeti munkatervit, tájékoztatta a belföld és a külföld közvélemé­nyét, politikai kormányzati el­gondolásairól, bizonyára lélek­ben felfrissülve, akaraterőben megeciioiodva érkezett vissza, mert lelkesítő példa áll előtte: mit lehet tenni egy nemzettel, ba vannak irányító vezérei s ahol olyan hevülettel s kiforrt programmal nyúlnak a nemzet sorsának irlnyításához, — mint ahogyan tette ezt Olaszország­ban Mussolini. Fontos momentuma a római útnak az is, hogy alkalma nyílt Gömbös Gyulának szemtől-izem- ben informálni legjobb bará* tuokat országunk helyzetéről, ugyanakkor módja nyílt arra is, hogy tájékozódjék az olasz in­téző fórumok külpolitikai fal- fogásáról. Nagy megtiszteltetés, hogy nemzetünk vezérét, Gömbös Gyulát, attól a parctöl kezdve, hogy olasz főidre lépatt, olyan kitüntető, szívből jövő baráti érzülettel fogadták, amilyenre csak a legritkább esetben van pólda. Ez a megtisztelő fogadta­tás Gömbös Gyula személyén keresztül, az egész magyar nem­zetnek szól. A nemzet egész egyetemessége várakozással te­kint a miniszterelnök felé, aki bizonyára az első alkalmat meg­ragadja, hogy részletesen tájé­koztassa a közvéleményt olasz­országi útja minden fázisáról. látok folynak valamennyi mi­nisztériumban. Ágazatonkint ve­szik elő az egyes miniszterek tárcái ügykörét és mindenütt a megtakarítás lehetőségéről ta­nácskoznak. Imrédy pénzügyminiszter de­cember elejére kapja kézhez az ösizes tárcák nyers előterjesz­téseit. Ezek alapján fog a kor­mány végleges határozatot hoz­ni, hogy milyen intézmények megszüntetése ajánlatos, melye­ket vonják össze és általában milyen rendszerváltozás várható az állami apparátusban. Szóról összefüggésben van az új költség- vetés összeállításéval a nyugdíj- törvény reformja. Az erre vo­natkozó törvényjavaslat már tel­jesen elkészült és ennek alapján az állam nyugdíjterhei lényege­sen csökkenni fognak. A minisz­terelnöknek az a kívánsága, hogy a javaslatot a Ház a legelsők sorában tárgyalja. Ez minden­esetre karácsony előtt tető alá fog kerülni. A költségvetés százmilliós csökkentésén dolgozik a kormány A szakminisztériumok két hét múlva nyújtják be terveiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom