Eger - napilap, 1932/2
1932-11-15 / 258. szám
i EGER 1932. november 15. C9ík akkor jön hozzánk, ha van egységen export anyag. — Még egyre figyelmeztetek mindenkit: az én erőm csak addig tart, amíg a hátam mögött vannak a választók. Nem nekem tesz szívességet az, aki támogat, hanem a városnak, amelyért dolgozom. Az előadás befejezése után hosszú ideig ünnepelték a képviselő^, majd a kereskedelmi iskola zenekara adott elő magyar nótákat. Király Kálmán záróbeszédében a kulturális munka fontosságát hangsúlyozta és köszönetét mondott dr. Petro Kálmánnak ez előadásért. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg nagygyűlését a Gárdonyi Társaság A közgyűlés megválasztotta az új tisztikart. Anyagiakban szűkölködik Eger legtekintélyesebb kultűregyesülete. P. Gulácsy Irén, Csathó Kálmán és ifjú egri tehetségek bemutatkozása a Társaság ezévi programmján. Eger, november 14. Eger kulturális életének legelőkelőbb tényezője, az országosan jőhírcévnek örvendő Gárdonyi Társaság vasárnap nagygyűléssel kezdte meg idei munkáját. A nagygyűlés javarészét a Gárdonyi Gézára való emlékezés töltötte ki s a nagy írő halálának tízéves fordulója alkalmából a kegyelet és méltatás hangját szőlaltatták meg a gyűlés előadói. Külön értéket adott az irodalmi estének, hogy a Tár saságnak sikerült előadóul megnyerni Négyessy László egyetemi tanárt, a magyar tudományos és kritikai irodalom kiválóságát. Nagy és előkelő közönség jelenlétében dr. Kürti Menyhért főigazgató, a Társaság elnöke nyitotta meg a nagygyűlést. Gyönyörűen fölépített beszédben szállt síkra a nemzeti irodalom mellett és hirdette a harcot a nemzetközi művészetek rombolása ellen. Ebbsn a harcban Gárdonyi zászlaját viszi a küzdők között a Gárdonyi Társaság, mert Gárdonyi azok közé az írók közé tartozik, akik a legkülönfélébb áramlatok között is száz százalékig megmaradtak a nemzeti irodalom ötvényein. Bárány László dr. főtitkári jelentése után Négyessy László egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét tolmácsolta a Társaságnak, majd magasvonalú előadásban fejte- gatte, hogy miféle útmutatást kell levenni Gárdonyi munkásságából a magyar irodalom jövőjére vonatkozóan. — Minden művészet feladata — mondotta — hogy a kor érzelmi és világszemléleti szükségleteit kielégítse. Ebben a vonatkozásban rokon a vallással és bölcselettel, ciak elméleti és gya korlati célok nem irányítják közvetlenül. B zonyos mértékig helyes a l’art pour 1 art. elve. A művész azonban felelős ez esztétikai fórum előtt és összhangban kell lennie az emberiség er- kö'cii eszményeivel. — Első tekintetre úgy látszik, hogy Gárdonyi, fellépésekor nem elégítette ki a kor szellemi szükségleteit. Akkoriban a materializmus, hitetlenség volt az uralkodó áramlat és elfordultak a nemzeti irányzattól is. — Girdonyi szembeszállt ezekkel az irányzatokkal, mert meglátta, hogy ezek csak a felszínen mozognak s alattuk van ez örök emberi értékek rétege. Megtalálta a nemzeti jelleget s a raffi- nált szépirodalommal szemban az írás egyszerűségável hódított. Hívő, eszményekre hajló lélek volt s hogy platonikus, buddhista elemeket kevert muakáiba, az autodidaxisáből folyó egyoldalú fejlődésének következménye. Igazolta a történeti regény jogosultságát, amelyet akkoriban már kétiégbevontak. — Gárdonyi pé’díja ösztönözte az új írókat, [hogy ne a modern árami itok útszéli prédikációit hallgassák, hanem kövessék az emberiség lelkében élő érzések sugallatát s maradjanak magyarok. Négyessy Lászlót, előadása után percekig ünnepelte a közöniég, majd Teme,falvi Antal szavalta el mély átérzésse), a komoly tehetség őszinte hangján Gárdonyi Űtrakéizan című versét. Befejezésül dr. László Vince ciszterci tanár ár. Fejér Adorján rendes tag >Kis mécsesek a pogányság éjjelében« című regényes korrajzának utolsó fejezetét olvasta fel, mely eleven színekkel nagyepikai kőszséggelrajzolj a meg a keresztényüldözések korának borzalmait. A gyűlést dr. Kürti Menyhért elnök szavai fejezték be. A nagygyűlés előtt rendkívüli közgyűlést tartott a Társaság, amelyen magválasztották bárom évre az uj tisztikart. A választást Török Kálmán prépost kanonok vezette le, a tisztikar a következő : Elnök: dr. Kürli Menyhért. Alelnökök : Breznay Imre és v. Veszprémy Dezső. Főtitkár: dr. Bárány László, titkár dr. László Vtncze. Jegyző: Trajtler Géza. Pénztáros: Kántor Nándor, Ellenőr: Benkőozy Emi). Ügyész: dr. Barsy István. Választmány : Beráczius József, Borsodi László, Hevesy Gusztáváé, dr. Király IstváD, Kriston Endre, Lemle Rezső, dr. Lipcsey Páter, Pép Irán, dr. Pálosi Ervio, Porubszky Béla, Török Kálmán, dr. Urbán Gusztáv. Számvizsg. bizottság: Szőke Sándor, Nemeosek Aurél, Fejér Adorján. Választás uián dr. Kürti Menyhárt rövid székfoglalót tartott, amelyben többek között rátért a Társaság anyagi] helyzetére. A Társaság pénzügyei rendkívül rosszak, s így kénytelen mellőzni pályadíjak kitűzését, amelyekkel ifjú tehetségek nevelését és jutalmazását mozdítaná elő. Hogy a legszükségesebb dologi kiadásokat fedezni tudja a Társaság, egyedül Eger városának és áldozatkész polgármesterének köszönhető. Az elnök szavait megerősítette a pénztárosi jelentés, amelyből kitűnt, hogy a Társaságnak mindössze 91 P. pénztár- készlete van. Bárány László dr. ismertette vázlatosan a Társaság ezévi prog- rammját. Januárban ismét lesz nagygyűlés, amelyen Pálftyné Gulácsy Irén tart székfoglalót, februárban humoros est lesz Csathó Kálmán előadásával, tavasszal pedig külön estet rendez a Társaság az egri és egerkör- nyéki fiatal tehetségek bevonásával. Blokmaff Hitben erős és ernyedetlen munka hozzafmeg az életideálok megvalósulását A Katolikus Legényegylet évi közgyűlése. Eger, november 14. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel tartotta meg az iparosságot nemcsak Eger vfiroibar, de a határokon túl is a szervezettség erejével egy frontba állító egyesület, az Egri Katolikus Legényegylet 72. évi rendes közgyűlését. A jelen megingott életében az iparosság küzd leginkább a mindent kikezdő válsággal s az abban lappangó Llki epidémiákkal. Ebben a helyzetben megnyugtató s elismerést kívánó ez az eredmény, amelyet az egri Legényegylet egy évi munkája után ismét elkönyvelhet, nemcsak egy valóra váltott gondolat belső igazolásaként, de a nyilvánosság figyelő fóruma előtt is. A közgyűlést a Legényegylet dísztermében, ahol megjelentek az egylet tisztikarán és tagjain kívül annak díszelnökei és védnökei is, hogy kifejezést adjanak rokonérzésüknek, vitéz Su- bik Károly apát kanonok, elnök, nyitotta meg pontban 11 órakor, köizönive a megjelenteket. Ke- gyeletes szavakkal elevenítette meg a legényegyleti intézmény s az iparosság atyjának Celping Adolfnak emlákét, aki a marxi tanokkal szemben az isttnhitben erős és ernyedetlen munkára vezetve nevelte ez iparosmunkásságot olyan szervezett renddé, amely ma is legerősebb támasza a társadalomnak. A hála megemlékező szavaival köszöntötte az egri iptrosság nagy mentorát, az Érsekfőpásztort, aki atyai szivének teljes melegével őrködik az egylet virágzó munkáján és bőséges anyagi támogatással segíti azt céljai felé. Büszkeséggel emlékezett meg az egylet diiz- elnökéről dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselőről, aki, mint régiiparoscsalád sarja mindig előharcosa az egylet érdekeinek. Felolvasta ezután az elnök a Gömbös Gyula miniszterelnökhöz kormányalakítása alkalmából intézet táviratot, amelyre a kormányelnök táviratban küldött választ, megköizönve az egylet ragaszkodó melléállását a reává- rő nagy feladatok megoldásában. Röviden ismertette ezután a lafolyt év munkáját, amelyet a titkári jelentés részletezett. Köhler Imre titkár jelentésében minden oldaláról kibontakozott az a szoros kapcsolat, amely az egylet munkájában a vezetőséget a minden korú és rangú iparossággal összeköti. A legényegylet valóban a hiten épült céltudatos szociális intézmény, amely a munka és szeretet láthatatlan szálaival köti magához az ucci sodrő áramába hulló iparoifiukat. Jelentésében megemlékezett arről is, hogy Kölnben a Legényegyletet ifj. Ódry Dániel fődékán képviselte. Vitéz Subik Károly elnök köszönetét nyilvánította az egylet fáradhatatlan máiodelnökének KusnerIstvánnak és Köhler Imre titkárnak ■ javaslatára a közgyűlés Kiszely Imre hittanfir, szentszéki tanácsost díszelnökké választotta.