Eger - napilap, 1932/2

1932-11-13 / 257. szám

2 1932. november 13 EGER niwiTiitfiwiwiriiBiiMiinivriiiriiMíiiíiiiiiTiíiriíiiiiTT aonnriiramin amin iimnninni b nmiirinniiiiifH?iiBHii ii ni i— Ezerötszáz Ínséges jelentkezett munkára eddig a Szegény­gondozó Hivatalban Az ellátatlanok között nyugodt a hangulat Eger, november 12. J A Szegénygondozó Hivatalban ülök, a városházai új helyiség­ben. Most ide fut össze az egész város gondja, most ide néznek és ide igyekeznek minden sze­gények, kopott ruhák, rossz csiz­mák felvonűlása errefelé tart, itt ömlik ki a panasz és a könny. Ez az egyetlen szoba a magasra emelt gát a nyomorúság erősödő hullámai ellen. Biztos, hogy nem töri keresztül az áradat. Mert ebbe a gátba bele van építve minden jóság és szeretet, jó­akarat és gondoskodás. Nem is hivatal ez. A ferencasektől, ahol valamikor székhelyét tartotta a Szegénygondoző, magával hozta a kolostorok eiendes békéjét. Most is olyan, fehér falaival, vi­rágos asztalaival és az egész szobán eluralkodó feszületéivel mint egy klastromi cella. Vagy mint egy orvosi rendelő. Itt gyógyítják azokat a bete­geket, akiken nem tud segíteni medicina, akik megkapták a hu szadik század legnagyobb és legveszedelmesebb epidémiáját: a nyomorúságot. * Rossz ruhás, szakadozott ken­dős asszonyok állnak türelmesen egymás mellett. Várják, hogy rájuk kerüljön a sor. Munka­cédulákat kapnak, vagy »felírat­Gárdonyi fészket rak Egerben. Mikor a Feszty Árpád »Ma­gyarok bejövetele« című körkép mintájára készült »Pokol« meg­bukott, Gárdonyi, aki egyik ala pítő tagja volt a vállalatnak, igen szép összegű adóssággal terhelten arra a gondolatra jött, hogy itthagy minden ilyen ka­landos vállalkozást, és vidékre költözik. Azután valahol nyu­godtan csendben csak a mester­ségének él. Több városban szemlét tartolt, így a lelkében őrzött kedves emlékek színhelyét: Egertisfel- kereste. Összejárta a város külső ré­szeit nyugodalmas helyet ke­resve. Végre felgyalogolt a Sáncba. Itt megkapta a gyönyörű kilá­tás a városra. A legszélső kis, dülőfélbsn levő kapás házat szem- lélgette. Eléje állt és onnan él­vezte az eléje táruló káprázatos kilátást a városra és az várra. Felvonult lelki szemei előtt az egri vár ellen induló Ali basa tengernyi Inda. Elgondolta, hogy talán épp közei« jöttek az Ínségesek közé. Aláza'osak. És megnyugodva mennek el. Mindenki itt hagyja keserűsége nagyobb felét, a szo­bában már plafonig ér a láthatat­lan goed-batyuk dombja, amik itt lekerültek a keserű asszonyok és fáradt f rfiak válláról. Környezet- tanúlmányok, kataszterek, min­denféle ívek hevernek az asz­talokon. Ezekből olvassák ki a Hivatal vezetői, hogy kinek mire van szüksége. * Mennyiféle embermegfordűlitt. Törődött öregasszony áll az asztal előtt. Van úgy hatvan éves. Merev ízületei nem akarnak en­gedelmeskedni. Mutatja kezét, amin az ujjak begörbültek, félig ökölbe szorultan és sohase sze­lídülnek már tenyérré, hogy megsimogassanak valakit. Sir. Általában az asszonyok majd­nem miod sírnak itt. * A férfiak nem. Azok inkább követelőznek. Mint ez a fiatal, pirosképű példáűl, aki nagy han­gon kezd beszélni, hogy neki munka kell, mikor kerül már ö sorra. A szomszédja három hét óta dolgozik az inségmunkánál, őt meg nem akarják behívni. Micsoda dolog, hogy még itt is kivételt tesznek. No, gondolom mBgamban, ez azon a helyen, ahol most lába érinti a földet, haláltusáját vívta egy török, vagy talán egy ma­gyar vitéz. Itt, ezen a varázslatos kilátású ponton született meg az »Egri csillagok« első gondolata, amely azután pár évi adatgyűjtés; tö- röknyelv buvárlás, konstantiná­polyi tanulmányul stb. után va­lóra vált. Úgy beleélte magát a múltba, hogy csaknem elfeledte, mit is akar ő, most itt, ezen a helyen. Végre azután a jelenbe vissza­térve, benyitott a kis házba s megkérdezte eladő-e a ház és a hozzá való kertecike? Eladó volt. Hamarosan meg­kötötték a vásárt, ezután visz- szament Pestre, s megvitte abirt az édesanyjának, aki már szin­tén megunta a nagyvárosi éle­tet és örömmel látta, hogy ismét vidékre költözhet. A vételár lefizetése és a ható­ságoknál szükséges dolgok elin­tézése után rontani-bontani kezd­ték a régi épületet. Lehozta az édesanyját, nehogy a házból ki­kerülő anyagok illetéktelen ke­zekbe jussanak. egy perc múlva nem lesz itt. Biztosan elküldik, mert ilyen hangon és ilyen fellépéssel mégse lehet egy hivatalban nekirontani valakinek. De nem. A szelíd hölgy, akire így rádörrent a heves msgysr, felkel az asztal mellől, megkér­dezi, hogy hívják a szomszédot, kevés ideig keresgél a p pirok közöt1. Aztán az egyik ívet oda­viszi a követelőző elé. És meg­mutatja rajta a szomszédot, aki nem három hetet, csak öt napot dolgozott. Vagy három percig beszél még, magyaráz szelíden — s utána csendes dicsértessék- kel fogja meg a kilincset ez a lázongó is. * Pár pillanatnyi szünet alatt futó interjút csinálok. A Szegény- gondozó Hivatalban eddig 1500 Ínséges jelentkezett, da még vagy három hátig várnak újabb jelent­kezőket, úgyhogy 5—6 ezer el­látatlanra számítanak. A hangu­lat városszerte nyugodt, mond ják a környezattanűimányokat felvevő nővérek. Az emberek türelmesek |és bíznak a hatősá gokban. Ez a türelem, — gon­dolom, — annak a szeretetnek köszönhető nagyrészt, amivtl a Hivatal kezeli ezeknek a sze­gény embereknek ügyeit. Az Ínségesek összeírásának technikája igen bonyolult. Min­dennek utána kill nézni, mert sok visszaélés történne külön­ben. Egész sereg jelentés fek­szik a Hivatal asztalán, olyan jelentkezőké, akiket nem talál­tak a bemondott lakáscímen. Akadnak sokaD, akik a bejelen­tésnél olyan háztzámot mond Elkészült a ház. Első és há- tulsó szoba, középen a konyhá­val — mint falun szokás — és beköltöztek. Az első szoba Gár­donyi dolgozószobája, a hátulső az édesanyjáé. Később bajok lettek, az ucoá- ra néző ablak alatt lerögzített pad volt falusi szokás szerint, előtte pedig a kocsi útig jókora szabad térség. Ez a szabad tér ség, no meg a pad megszokott helyéül kínálkozott a pincékből késő éjjel hozafelé vonuló hős- tyai polgároknak, ahol is a pin­cében megkezdett politikai és egyéb természetű viták igazáról igyekeztek igen hangosan és a legtöbbször bottal meggyőzni egymást. Az éjjeli háborgatás igen kel­lemetlen volt Gárdonyinak s azért kérte a várost, adná el neki az egyébként hasznavehe­tetlen terecskét. A városházán méltányolták mfir akkor is az ö írói érdemeit, in­gyen bociátották rendelkezésére a kérdéses üres teret, melynek határán kerítést vonva : kizárta ezeket a nemkívánatos elemeket. Majd Pestről hozott gyomor­tak, amilyen nicci is abban az uocában. Ez hamar kiderül, mert a jelentkezőkről a Szegénygon­dozó nővérek környezettanűl- mányt készítenek. Arra is rá­jönnek, ha kölcsönkért gyerek­kel akar valaki nagyobb szánal­mat kelteni, — mert ilyenek is akadnak. A munkára való beosztás a környezettarúlmány alapján tör­ténik. Aszeriot, hogy milyen nagy családja van valakinek, 24, 12. V8gy 6 napon keresztül dolgozik az inségmunkánál. Ebben a pillanatban 350 inség- muokást foglalkoztatnak, da ezt a számot állandóan emelik. — írank Tivadar tanácsnok, aki­nek kezében összefutnak az ín­ségesek ügyei, azt tervezi, hogy a segélyben részesülő munka­képes nőket a középületek rend* bentartásánál és takarításánál foglalkoztatja majd. A szabók és cipészok részére pedig hatósági műhelyt állít fel, ahol az inség- munkáknál dolgozók számára fognak mindenféle javítást el­végezni. (D—i) Kétezer halottja van a kubai orkánnak. Ntwyorkből érkező jelentések szerint a Kuba szigetén tegnap­előtt végigvonuló orkán halot­tainak száma ma már megha­ladja a kétezret. Vera Cruz vá­rosának romjai között a teme­teken halottak százai hevernek ■ a kormány két század katona­ságot küldőit a holttestek elta­karítására. Az oraán által oko­zott kár meghaladja az öt mil­lió dollárt. baja figyelmeztette az orvosi ta­nácsra, mely szerint naponként legalább két liter tejet kellett fogyasztania. Mivel ismeretlen helyről származó tejjel nem akarta egészségét kockáztatni, elhatározta, hogy istállót épít és teheneket tart. Erre a célra meg­vette a vár felé eső szomszéd telket. Megfogadta a míveseket és épült az istálló. Mikor a fal már emberma- gasságnyi volt, kiment Gárdonyi, hogy megnézze az építkezést. Amiot a falon át letekintett, nagy meglepetéssel látta, hogy innen még szebb a kilátás, mint máshonnét, ezt mondta: ilyen képet naponta szemlélni mégsem teheneknek való élvezet és lett az istállónak indult épületből két szoba, fürdőszoba, konyha, kam­ra és később egy kedves ve­randa egészítette ki a bájos kis lakást. Ide költözött azután az édesanyja és a két fiú. A teheneket pedig a telek más részén kárpótolták a veszteség­ért. Magyary Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom