Eger - napilap, 1932/2
1932-11-12 / 256. szám
A HÄ 10 FILLÉR S ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. 3. — TELEFON! 11. — KIADÓHIVATAL: EGER, líceumi könyvnyomda.— TELEFON: 176. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558. :: XZ/III. évfolyam 256. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1932 november 12 Ünnepélyes szentmise a haza sorsának jobbra- fordulásáért. Eger, november 11. November 13 án lesz tizenegy esztendeje annak, hogy a trianoni »békeszerződést« az ellenséges hatalmak nyomására a magyar nemzetgyűléa az 1921. évi 33. t. c kel a magyar törvénytárba beiktatta. Ebből a azomorú alkalomból dr. Szmrecsányi Le jós érsekfő- páiztor moat megjelent IX. számú körlevelében elrendelte, hogy ezen a napon egyházmegyéje területén ünnepélyes azentmiték tartassanak, amelyre a hatóságok, testületek és iakolák meg- hivaaaanak. A lelkészek a szentmisével 'kapcsolatos szentbeszédükben emlékezzenek m g a trianoni békeszerződésről ■ annak kihatásairól és erősítsék a népben a hazaszí rátétét, az áldozatkészséget ■ a nemzet jobb jövendőjébe vetett hitet. Ezen a gyászos évfordulón — úgymond a körlevél — mindenkinek rá kell emlékezni arra, hogy mostani nyomorúságunknak alapoka évezredes hazánknak ez u. n. békeszerződéssel történt szétderabolása ■ következésképpen mindnyájunknak, akik a jobb jövendő után vágyakozunk és nyomorúságunkon segíteni kívánunk, egyesülnünk kell a hazánk régi határaiaak visszaszerzése iránti törekvésben. Végül elrendeli az őrsekfőpász- tor, hogy november 13 án a déli harangsző után az évfordulóra velő emlékezésül az összes harangok félóra hosszat szóljanak. A Házat nem napolják el. Budapest, november 11. Ma délelőtt a k pviselőházban Almásy László eh ők és a kormány tagjai tanácskozást folytattak a Ház legközelebbi munkarendjéről. A megbeszélés után Almásy kijelentette az újságírók előtt, hogy a kormány eredeti szándékától eltérően nem napolja el a Házat, mert Gömbös minisz terelnék Rómából való hazatérése után nyomban tájékoztatni kívánja a parlamentet tanácskozása eredményeiről. Még áldozatok árán is adófizetésre inti az crsekfőpásztor az egyházi alkalmazottakat Eger, november 11. A Érsekfőpásztor, legutóbb kelt pásztorlevelében figyelmezteti a lelkészeket s általuk a tanítókat és minden más egyházi alkalmazottakat, hogy edőfizetési kötelezettségüknek még áldozatok árán is mindenkor pontosan te gyenek eleget. A mai rendkívül súlyos időkben—mondja a pásztorlevél — mindnyájunknak kötelessége a legnagyobb anyagi áldozatok árán is az államot támogatni és segítségére sietni, hogy az állam képes legyen polgárainak jobb jövőt biztosítani. Ez az intelem csak az egyházi férfiaknak szól, de a főpásztori tekintély erejével el kell hogy hasson minden polgárhoz, mert ma, amikor ez adófizetési készség ijesztően hanyatlik és ez a jelentég megbontással fenyegeti a közösség alapjait, elsőrangú fontosságú, hogy akik tehetik, a legvégsőkig teljesítsék polgári kötelességüket. Az Érsebpásztor a pásztor- lavél további részében a növekvő nyomorúsággal és ínséggel foglalkozva felhívja papjai figyelmét arra, hogy a Katolikus Karitász intézményén belül a keresztény felebarát szeretet muakáját fokozott mértékben indítsák meg. A kormány ha kell, kényszeríteni fogja a munkaadókat a munkáslétszám szaporítására Budapest, november 11. Ma délelőtt az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek vezetőit tanácskozásra hívták meg a kereskedelemügyi miniiztőrium- ba. A tanácskozás tárgya az a felhívás volt, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök intézett az ország összes vállalataihoz és minden munkaadóhoz, kérve őket, hogy micdent kövessenek el munkáslétszámuk szsporitá- sára. A felhívásnak nem volt meg az az eredménye, amelyet várt a kormány, ezért most még egyszer tanácskozásra hívták az érdekelteket, hogy megegyezést létesítsenek velük. Illetékes helyről nyilatkozat hangzott el, hogy a kormány a kérést meg fogja ismételni még egyszer, mert nem szívesen nyúlna pjrancioló módon ehhez a kérdéshez. Ha azon- ban a fel hív ásnak nem lesz kellő sikere, rendeleti úton intézkednék a munkásság elhelyezéséről. Eger városa a hetedik helyen áll a költségvetési szükséglet tekintetében a 45 megyei város között Kőszegen a legkisebb, Nagykőrösön a legnagyobb a pótadó. Eger, november 11. A belügyminisztérium most készítette el a városok 1932 évi háztartásáról szóló hivitalo«ősz- szeöllítá.t. Budapäst székesfővároson kívül 10 törvéoybatősági és 45 megyei város költségvetését állítja össze a kimutatás a szükséglet, fedezet és hiány szerint. Rövid összehasonítást téve az adatok között, kiderül, hogy Eger városa 45 megyei város között a hetedik helyen áll a költség- vetési szükséglet tekintetében. C»ak Újpest, Szombathely, Pest- szenterzsébet, Nyíregyházp, Kispest és Kaposvár előzik m^g. Nyomban utána Békéscsaba, Nagykaoizsa és Szolnok következnek. Érdekes megemlíteni, hogy a fenti városok mindegyike Speyer és egyéb kölcsönökkel növelte fel költségvetési kereteit. A pőtadő tekintetében Kőszeg a legszerencsésebb, mert mindössze 31°/» a pőtadő kulcsa ; Nagykőrös pőtadója a legnagyobb: 151 százalék. Rómába utazott Magyarország miniszter- elnöke. Ez ez utazás többet jelent, mint érdekes eseményt, többet, mint tisztelgő látogatást. Az a barátság, mely az elmúlt évtized alatt magyar és olasz részről kialakult, s amelynek szálai a messze múltba nyúlnak visz- sza, kétségtelenül ez érdekközösségen is alapú'. Magyar- országot ezer éves kapcsolat köti elszakíibatatlanul Rómához. A magyar katolicizmus nemcsak koronát kapott Rómából, hanem azt a keresztény kultúrát, amely- lyel a balkáni államok fölé emelkedett és a kultűrnemzetek sorába kapcsolódhatott. A minden út Rómába vezet, nem elcsépelt szállóige, nem idejét vesztett hagyomány, hanem örök igazság, amelynek vonzó varázserejét sem idő, sem politika nem tudja megtörni. Az olasz nemzettel való barátság nem a véletlen műve. A rokonérzés kialakulása lelki okok és adottságok közösségében találja forrását, amely ki- apadhatatlanul buzog fel abban az örökvárosban, amelynek sziklájára Krisztus az Anyaszentegy- házat építette. És hogy Olaszország a vörör rém zsarnoki puiztításának útját állta, hogy a kellő időben kitermelte megfelelő emberét, a maga Mussoliniját, hogy országát megmentse a civilizációnak, mindez nem véletlen, hanem eredménye annak az erkölcsi erőnek, amelyet a Vatikán sugároz. A fasizmus megszületéséhez erre ez évezredek óta lüktető keresztény szellemre és lelkiségre volt szükség. És Magyar- crszágon is, ahol a rombolás politikája saját gyengeségünk és hibánk révén ideig-őráig győzedelmeskedhetett, sokszoros szükség van arra az erkölcsi felfogásra és fehér lelkületre, amelyet Róma áraszt. Az olaszmagyar barátság révén csak nyerhetünk. Ezt a barátságot megbecsülni és mélyíteni nemzeti feladat. Közeledni Rómához többet jelent, mint jó politikát, mert minél közelebb áll hozzánk Róma, annál nagyobbra növekszik a távolság Moszkva felé és annál biztosabban és erősebben épül ki a nemzeti egység frontja.
