Eger - napilap, 1932/2

1932-11-09 / 253. szám

2 1932. novsmber 9 EGER " “i'fiHííiwwffiTiii ii' "IliimírniiirnTiTOirmn^iliiirin^rTm —"irr—f-—n- ——tirn rí rrr-rirrrrrtitr trmTTiiim-rmriTmiii mirti imwrr«aMii»i u n inrt^rriirign^^— kétségtelen mellérendeltjéaek kell tekinteni a betűvetés érdekében folytatott küzdelmet. Ez a népművelés akció az a tempó, amely az egészséges ér­telemben vett modern életbe ée haladásba vezeti át kettősren- dekben a magyarságot, hogy helyt tudjon állni a népek ten­gerében és az ország igazi kul- iűrföléoyének nagy harci tor­náján. Francia-olasz megegyezés előtt a dunai kérdésben A francia-olasz kibékülés új leszerelési tárgyalásokat készít elő Európában. Paris, november 8. Francia részről egyre jobban hangoztatják a francia-olasz ki­békülést. Harriot miniszterelnök, aki már szombaton és vasárnap is feltűnő olaszbarát kijelentése­ket tett a radikálispárt toulousei kongresszusán a jelenlévők vi­haros éljenzése közepette, hét­főn a minisztertanácsot követő ■ 8 jtőfogadás során ismét lándzsát tört a frenc'a-olaiz kibékülés mellett. — Franciaország és Olaszor­szág viszonyát jőzan alapokra kell fektetni, — mondotté. —Nem tar hat örökké az az állapot, hogy mindkét részről állandó tüszúrásokkal piszkálják a má­sikat. A világháború után sú­lyos erkölcsi igazságtalanság tör- | tént Olaszországgal. El ke l is- | merni, hogy az olasz nép óriási erőfeszítéseket tett. Semleges ma­radhatott volna a ehelyett bele­avatkozott a háborúba, olyan időpontban, amikor pedig már tudhatta, hogy milyen borzalmas dolog a háború. A redikáiispárti Ac üdítős a francia-olasz kiegyezés tervével bapciolatban a következőket ír­ja: Európa új leszerelési tár- gyalátok előestéjén áll s kétség­telen, hogy a francia közvéle­mény nagyrésze megegyezik ab­ban : elérkezett az ideje, hogy Franciaország és Olaszország őszinte megegyezést teremtsen az északafrikti középtengeri és dunai kérdésben, olyan meg­egyezést, amalyciak javára vál­hat mindkét ország érdekeinek. Szigorú megtorló intézkedéseket foganatosít a polgármester a mulasztó leventék ellen Eger, november 8. Az utóbbi időben egyre gyak­rabban fordűlt elő, hogy a la- ventekőteles földmíves fiatalság igen nagy része elmulasztotta kötelességének teljesítését. A testnevelési gyakorlőőrák elnép­telenedtek s a leventék, hanyag­ságból feléje sem názt k a fog­lalkozásnak. Ahelyett megszapo­rodtak az uccai csavargások, korcimázások és verekedések. A nemtörődömség olyan fokra növekedett, hogy a büntetések sem tudták a mulasztókat jobb belátásra bírni. A polgármester a randőrfő- tanőctoasal egyetértve úgy ha­tározott, hogy a legszigorúbb rendszabályokkal igyekszik meg­szüntetni ezeket a hanyagságo­kat. Ép an azért azokat, akik a hetenként egyszer tartott foglal­kozásról tivolraaradnak, minden városi közmunkából kizárja a polgármester s ezek a mulasz­tók az inségmunkában sem ve­hetnek részi. Tekintettel arra, hogy a leventekötelesek még szülei felügyelet alatt állanak s hogy a hanyagságért a szülők is felelősek : a fentebbi retorzió a leventék hozzátartozóira is vonatkozik. Akiknél ez a mulasztás fenn­áll, azt a közmunkákból azon­nali hatállyal elbocsátják. A rendőrség szigorú ellenőrzést,fo­ganatosít a mulasztók ellen, aki­ket a mulatságokból is kizárnak. Razziákat tart a rendőrség a korcsmákban és vendéglőkben, az uccikon is, ahonnan el fog­ják távolítani azokat a leventé­ket, akiknek igazolványuk nincs aláírva. Breznay Imre mond bevezető beszédet a Th&lia csütörtöki előadásán Eger, november 8. Társadalmi esemény lesz a jelek szerint a Thália ciütörtőki előadása. A jegyeket elővételben szinte meglepő gyorsasággal vá­sárolták meg, ami tekintettel a klasszikus Moliére-re már most értékmérője a »7udós nők« biz­tos sikerének. A darabból, amelynek minden szereplője helyén áll, ma tartják meg a főpróbát, úgyhogy telje­sen kiérett előadásban kerül a közönség elé. A szellemes és nagyszerűen, frissen perdülő darab előtt Brez­nay Imre ny. tanítóképző inté­zeti igazgató mond bevezetőt. A kereskedelmi és iparkamarák akciója a postai szolgáltatások dijainak csökkentéséért Az ország kereskedelmi és iparkamarái együttes akciót in­dítottak a postatarifa olcsóbbá- tátelár?. Az ekciő sorát a Mis­kolci Kereskedelmi éslparkí mara nyitotta meg, amely memoran­dumot intézett a kormányhoz. — áz elmúlt másfél év bizo­nyítja, — mondja többek között ez a memorandum — bogy a tarifaemelés, amely 20—60 szá­zalék között mozog, és a telelőn- díj megdrágítása nem érte el célját, a bevételek fokozását, el­lenkezőleg, csak a gazdasági élet bajait növelte. A memorandum azután konkrét javaslatokat sorolt fel és a levél, levelezőlap, ajánlási díj, posta­utalvány-, csekk, csoraagdíjak, távíró- és telefőndíjak csökken­tését kéri, az egyszerű levél díját távolsági viszonylatban 12 fil­lérrel, a levelezőlap díját 6 fil­lérrel tartja a mai viszonyoknak megfelelően csökkenteni, A vidéki telefonálást 12 fillér­ről 4 fillérre kívánja ciökkenteni, míg az alapdíjat 6 pengőben kéri a javaslat megállapítani, fenn­tartva a havi 30 kötelező beszél­getést. Az interurbáu díjak mér­séklésével szintén foglalkozik az emlékirat, amelynek utolaő mon­data a következő: •Máltőztaisék az előterjesztett javallatokat elfogadni, mert úgy a postakircitár bevételeinek ked­vezőbb alakulása, mint a nagy­jelentőségű gazdasági követel­mények, de a kereskedelem és ipar súlyos terheinek arányosí­tása érdekében űjbői kérnünk kali a postai díjak mérséklését». Benes képmutató beszéde Magyarország fegyverkezési jogáról Banes cseh külügyminiszter hétfőn a prágai külügyi bizott­ságban beszédet mondott, amely­ben kifejezte, hogy nagyon ve­szedelmes volna, ha Németor­szág élhetne a fegyverkezés sza­bad jogával, mert ez végered­ményben újabb háborúhoz ve­zetne. Élesen állást foglalt a bé­keszerződések revíziója ellen is, mert — mint mondotta — aki új feltételeket &kar, az nyilván­tartja a háború lehetőségét. Ezután képmutató módon azt mondta, hogy Magyarországnak joga van biztonságának követe­lésére, mart három szomszédja többszörösen nagyobb erővel rendelkezik és ez katasztrófára vezethet Magyarországra nézve. Pedig — szólt Benes — mint miDden népnek, a magyaroknak is meg van az a joguk, hogy nyugalomban és biztonságban éljenek. Benes kijelentései nem egye­bek szemforgató félrevezetésnél, mert hiszen éppan ő az, aki a leszerelési tanácskozásokon kéz- zel-lábbal tiltakozik Németország­nak, Ausztriának és Magyaror­szágnak a fegyverkezési joga ellen. A cseh miniszter végűi ar­ról is megemlékezett, hogy Cseh­ország Magyarországgal szerző- déenélküli állapotban van és hegy az időnként engedélyezett kölcsönös üzletek csak elenyésző részei a régebbi magyar cseh I kereskedelmi forgalomnak. Már Gyöngyös városa is kölcsönből fizeti a Speyer-kölcsön annuitásait Gyöngyös, november 8. (Saját tudósítónktól) Ezideig Gyöngyös város még aránylag könnyebben lábalta át a súlyos gazdasági válságot, mint az or­szág többi városai, vagy mint a megye székhelye, Eger. Nem mintha sokkal szerencsésebb helyzetben lett volna, de vala­hogy mindig úgy alakultak a viszonyok, hogy kötelezettségei­nek eleget tudott tenni és a köz­tartozások is befolytak úgy- ahogy. Legutóbb azonban már itt is egymásután merüloek fel a ne­hézségek s a törvényhatóság nemrégiben kimondotta Gyön­gyös városára is az anyagi fe­lelősséget az adóhátralékok miatt. Most tartott közgyűlést a gyön­gyösi képviselőtestület ■ a tár­gyalás során Pu<cy Árpád pol­gármester olyan bejelentéseket tett, amelyekben előre veti ár­nyékát a város súlyos anyagi megrendülése. A képviselőtestületben beje­lentette a polgármester, bogy a Speyer-kölciöa esedékes annuitá­sát a város már csak úgy tudta kifizetni, hogy a városi kezelé­sekben levő alapokból vett fel kölcsönt a törlesztésre. A köz­művek bevétele ugyanis, amely­nek jelentékeny része le van kötve a köloiön törlesztésére, nem folyt be. Hogy a köztartozások fizeté­sére a lakosságot buzdítsák, el­határozta a képviselőtestületi hogy a város követeléseire ez év végéig kamatmentes fizetési lehetőséget engedélyez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom