Eger - napilap, 1932/2

1932-11-05 / 250. szám

I E Q E e 1932. novem ber 5 A kormány árverési áron átveszi a pénzintézetek iöldjeit telepítési célra magyar nyomort levezessék. Ne csak ébező magyar ne legysn, da dologtalan le! Munkáért — ke­nyeret ez legyen e jelszó. A megszolgált kenyér izesebb, a dolgozó ember nyugodtebb és Budapest, november 4. A Magyar Ksreskedtlmi Csar­nok csütörtökön este tartotta évadnyitó társasvacioráját, ame­lyen megjelent Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter ii.j A vacsora során Fabinyi Ti­hamér többek között ezeket mondot a: — A kormány nemzeti mua- k&terve világosan nyilatkozik a közterhekről. Teljesen egyetér­tek abban, hogy az állami költ - »égvetési az intézmények helyes kiválogatásával és észszerű ös­szevonásával csökkenteni kell. Evégből meg kell tenni mindent a deficites üzemek leépítésére, amennyiben azok nem szolgál­nak közérdeket. A közüzemek kérdésében ismerik állásponto­mat. Nem akarok határidőt mon­dani, tessék bevárni cielekede- teimet. Budapest, november 4. Gömbös Gyula minCzierelnök a jóvő héten Rómába utazik, hogy Mussolinival gazdasági tár­gyalásokat folytasson. A római látogatásnak egyébként csak ud­variassági jellege lesz. A miaiaz­boldogabb. Csak dolgozó embe­rekre épülhet az a jobb magyar jövő, amelyet olyan sokszor han­goztatunk ezekben a sivár, ko­mor időkben. — A kart8lkérdásben erősen érvényesíteni keli a közérdeket, erő* kézzel le kell nyesni a je­lentkező túlkapásokat. Azt hi­szem, senki se kifogásolja azt, ami eddig ezen a téren történt. Mindig az észszerüiég bive vol­tam. — Az élet minisztere akarok lenni, mindig tudni akarom, hogy mit kíván a kereskedelem. A ke­reskedelmet a gazdasági élet, a nemzeti lét fontos tényezőjének tartjuk és nincs szüksége a ke­reskedelemnek igazolni az*, hogy produktiv. Ha sivár is a keres­kedelem jelene, erősen bizom benne, hogy szebb jövő vár reá. A miniszter beszédéi gyakran szakította félbe a lepi és a he­lyeslés. A vacsora résztvevői be­széde b fejezztévfl meleg ün­neplésben részesítették a minisz­tert. terelnök fogadására nagy < lóké­születeket tesznek Rimában és Mussolini kitüntető fénnyel akar­ja fogadni Gömbös Gyulát. A miniszterelnököt igen eok politikus kiséri Olaszországba. Budapest, november 4. A Nemzetpolitikai Társaság tegnapi ülésén a kormány gaz­dasági programmjáről megindult vitában Albrecht főherceg is fel­szólalt és igen érdekes részlete­ket mondott el abból a tervből, amellyel a kormány a telepítési politikát keresztül szándékozik vinni. Eszerint a kormány a telepi tésre szolgáló földterületeket a Eger, november 4. A vasárnapi filléres gyors iránt városszerte ig;n négy ér­deklődés nyilváoűl meg. Igen sokén utaznak a fővárosba és még többen szeretnének, de je­gyet már ez első nép sem lehetett kspni a menetjegyirodáb in. Igaz, hogy zugforgalombm, 25 száza­lékos ázsióval még itt-oít veh9t jegyet, aki akar. A nBgy keres­letre velő tekintettel akadnak jószívű emberek, akik az általuk megvásárolt 3—4 jegyből haj­landóak »szívességből« fgyet- egyet eladni, — 5 pengőért. Az ilyen visszaéléseket természete­sen megakadályozni nem lehet. Volna ugyan egy mód, neveze­tesen az, hogy még egy szerel­vényt állítana be a Máv s írre csak egyenként adná bi a jegye­ket, de erre még űgylátszik nem bankoktól szerezné meg olyan módon, hogy elővételi jogot biz­tosítana megának azokra a föld­birtokokra, amelyeket a pénzin­tézetek árverésen vásároltak meg, vagy a jövőben megvásá­rolnának. Az állam ezekért a földekért az olcsó árverési árat fizetné meg a pénzintézeteknek f ilyen módon alacsony áron jutna hozzá a telepítőiekhez szükséges földterületekhez. jöttek rö. Püdig jelentkező Dövan akadna. A filléres gyors egyébként va­sárnap reggel 6 óra 10 perckor indúl az egri állomásról ás 9 óra 30 perckor érkezik Budapestre. Visszafelé a keleti pályaudvarról fái egy órakor í a dűl és négykor érkezik meg Egerbe, a budapesti indűlás tehát jobb, mint ez első filléresnél volt. — Vívóolimpikonjaink Egerben. Ö.ömmel adunk bírt arról, bogy a losangelesi olimpiászon dicső­ségesen szereplő összes vívó olimpikonjaink még ez év folya­mán egy bemutató mérkőzésre és vívőakadőmiára jönnek e Egerbe. Nemosak a főrfiolimpi- konok művészetében gyönyör­ködhetik majd Eger város kö­zönsége, hanem egyúttal a női tőrvívő olimpiász második he­lyezettje Bogen Erna is be fog mutatkozni. A kormány megszünteti a veszteséges közüzemeket Fabinyi kereskedelmi miniszter beszéde. A jövő héten utazik Rómába Gömbös miniszterelnök A vasárnapi filléres gyors 6 óra 10 perckor indul Budapestre Zugforgalomban árulják a filléres jegyeket. Gárdonyi Géza sírjánál. Az Őszi szél simogaíásátél bá­gyadt haldoklással bulinak a megsárgult levelek. Az égen ne­héz, szürke felhők búzádnak kelet felé, mikor megindulok az egri várba vezető úton. Kora délelőtt van. Lant a vá­róiban menneir-jönnak az em- \ berek. Kérdőn néznek rám ne- hányan — hová megy és miért ilyen korán egy fiatal nő a várba ? s * Már a kazamata bejárata fölött lépkedek, látom a B;bek bástyát, melyen ott áll az egyszerű fa- kereszt, előtte a körülkerített sír. Minden eiendes éa szürke kö­rülöttem. Lenézek a sírra, le mélyen, keresztül a földön és megelevenedik előttem egy kép : A vár mellett húzódó sínpár elválasztja a kazamata régi be­járatát. Ennek környékén sze­rettek mindig játszani a gyere­kek, mert otthon a Nagyapa sötétedő szobában mesélt arról, mikor még az alagutakon ke­resztül ellehetett jutni Miskolcig és bogy a törökök milyen em­berek voltak. Itt a játék mindég más volt mint otthon. Näm volt nyugodt, valami vadság és félelem fogta el a gyerekeket. Volt egy ked­venc játékuk: »fussatok, jön a török« — és remegő szívvel ira­modtak szét, nem gondolva meg, merre és hová. Volt közöttük egy szőke kislány, aki szintén futásnak eredt, még p-dig egye­nesen ie az ú on a síaek felé. Valaki észrevette a közeledő vonatot, robanő gyermeket, elébe vágott az útra és a következő pillanatban a kislány ijedt sikoly- lyal nekifutott az előtte álló Bá- ciinak, térdeit lecsukott szemmel szorította és nem mert felnézni, bogy a gyermeket-rablő törököt meg ne lássa. A vonat előrobogott a vár- szorosból. — A töröknek képzelt Bácsi barátságosan hajlott le és megsimogatta a szőke fürtöket. Erre felnézett rá két tiszta kék gyermek szem és a kis szív rögtön megérezte a rátekintő jó­ságos arcbői, hogy nem kell félnie, hálásan mondta »jő Bácsi!« és már futott is visszafelé. * A kistányből nagylány lett és most itt áil annak a Bácsinak sírjánál, aki ekkor ez életét men­tette meg. Igen! és még valami történt — az ő áldó simogatásá- nak nyoma megmaradt a gyer­mek lelkéb n. —Mintha a nagy költő azt gondolta volna, mikor az aranybajjal játszót : bár bele- tudná önteni ez ő művészete egy részét egy ilyen ártatlan gyér- meklélekba, hogy ott tovább él­ne, virágozna, új gyümölcsöket hozva. Mfgériatette a gyermek lelkét, amely megába szívta Gárdonyi Gáza szelíd tekintetét, amelyből beleröpp3ni — talán — egy szik­rája a költészetnek és ott évek- során lappangva ég, arra várón, bogy egyszer lángra gyűihasson. * Lelkemben imádságos hála gyűl, ahogy ott állok, vissza­nézön a múltba. Egyedül vagyok a gyermekbaráttal, sokat kérde­zek és 0 atyai jósággal, bízta­tással válaszol. Érzem újból azt a gyermekkori simogatását — mintha búcsúzott volna tőlem, — mintha nagy fényesség áradt volna szét körülöttem. Lassan, félve nézek fel. Elöltem a ke­reszten febérlő táblán feketéjük : »Csak a teste«. Lelkét kereaőu nézek az égre, a szürkeség el­tűnt, a nép ragyogva mosolyog rám. Kiderült. * A kezemben falejtett fehér krizantémumok a sírra hullnak. Mindenszentek mpján, mikor az egész város ünnepélyesen látogat el nagy halottjához,a sok virág között eltűnnek az én vi­rágaim, de lelkemben gyönyö­rűen, tisztán illatoznak a szere­tet, hála, tisztelet, csodálat és szomorúság virágai, melyeket Gárdonyi Gáza iránt fakasztott lelkem kertjében a jó Isten. Szabó Marianne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom