Eger - napilap, 1932/2

1932-10-22 / 240. szám

1982. október 22 2 EGEK ^-:sss»*- vmssessuk lelősségtudat nélkül fényűző ké­nyelemben élnek. Az egyház te­vékenysége nem korlátozódik a letűnt századokban végzett erő­feszítéseire, hanem hívő gyer­mekeinek ugyanolyan szarepet kell batölteniök a társadalmi mun- a terén, mint őseinek. Mag kell oldanunk az űj társadalmi ren­det úgy, ahogy borviszonyaiak követelik. Az egyháznak kell megmutatnia a jelenben is,hogy mennyi mindanben igaza van a munkásnak, mikor emberi élet­színvonaláért harcol az arany önzésével szemben. A jövő héten megjelenik az új gazdarendelet A gazdaedősságokra érvényes moratórium rendelet tudvalevő­leg oktőber 31-én jár le. A kor mány hivatalba lépésekor Ígére­tet tett ennek a kérdésnek ren­dezésére s az Ígéret értelmében a tegnapi minisztertanácson a kormány tagjai behatóan foglal­koztak is a gazdavédelmi intéz­kedésekkel. A tanácskozáson arra a meg­állapodásra jutottak a miniszte­rek, hogy a kérdést ismét csak átmenetileg rendezik. A jövő hé­ten már meg is jelenik egy űj kormányrendelet ebben az ügy­ben, a parlament összehívása után pedig gyökeresen rendezni fogják törvényhozási u'.on a gaz­dák ügyét. A tegnapi minisztertanácson sokban módosították a nemzeti munkatervet A Magyar Távirati Iroda je­lenti: a tegnap', hőt írás mi­nisztertanácson tárgyalta a kor­mány Gömbös Gyula miniszter- elnök 100 pontból állő nemzeti munkatervét. Részletesen meg­vitatta a minuztertanáo a Pro­gramm minden egyes pontját s a szakminisztarek beszámoltak az eddig végzett előkészítő műn- | káról, az anyaggyűjtésről é* a beszerzett szakvéleményekről. A miniszteri beszámolok nyo­mán a munkaterv több pontján lényeges változtatásokat eszkö­zölt a minisztertanács és ez a változtatott nagy programon bé­rül majd nyilvánosságra, most már minden bizonnyal legkésőbb a jövő hét keddjén. Szigorú adóbehajtási rendeletet adott ki a kormány a nagyobb adó- hátralékosok ellen Az ezer pengőn felüli hátralékosok csak a leg- kivételesebb esetekben kaphatnak részletfizetési kedvezményt, fizetési kedvezményt pedig egyáltalán nem. A zálogolást, árverést csak a hátralék 20 száza­lékának előzetes lefizetése esetén lehet felfüggeszteni. Eger, október 21. A pénzügyminiszter az együt­tesen kezelt kőzadők hátralékai­nak behajtása, illetőleg az adó­behajtások eredményességének biztosítása érdekében valameny- nyi pénzügyi hatósághoz rende­letet intézett. A rendelet minde­nekelőtt rámutat arra, hogy a kormány törekvéseit a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítására csak abban az eset­ben koronázhatja siker, ha az ország minden egyes polgára becsülettel és hazafias áldozat- készséggel tesz eleget adófizető kötelezettségeinek. Az utóbbi évek során sajnálatosan volt ta­pasztalható az adófizető képes­ség mfgcssppanást», még foko­zottabb mértékben követte est a fizetőkészbég leromlása. Olyanok sem tettek eleget adófizetési kö­telezettségeiknek, akiknek ez mód­jában állott volna. Ez ez álla­pot tovább nem tarthat. Az adó­fizetés legelső állampolgársági kötelezettségek egyike. Azekban az esetekben, ahol megvan az adófizetési készség, de az adó­fizető az őt ért elemi csapások, vagy más egyéb ofec-k miatt fi­zetni nem képes, a pénzügymi­niszter a jövőben is megfelelő méltányosságot fog gyakorolni, egyebekben azonban az adó be­folyását az államhatalom min­den törvényei eszközével bizto­sítani kívánja. Intézkedések a nagyobb adóhátralékosok ellen. E cél elérésére a rendelet kü­lönböző intézkedéseket tartalmaz, amelyek elsősorban a nagyobb adóhátralékosok tartozásainak eredményes behajtását van hi­vatva biztosítani. A késedelmes és pontatlan adófizetők a jövő­ben nem fognak semmiféle ked­vezményt kapni Az ezer pangót meghaladd tartozásokra nézve, a haláleseteket, nagyobb mérvű elemi csapásokat, kényszer, vagy kötelező magánegyezségi eljárást kivéve, a pénzügyi hatóságok a jövőben hat hetet meghaladó fizetési halasztásokat nem enge­délyezhetnek, kivételes esetekben azonban részletfizetési kedvez­mények ezután is engedélyez- hstők lesznek. A tartozások be­hajtása végett már kitűzött ár­verést, illetőleg zálogtárgyak el- hordását az előbb említett kivé­teles esetektől eltekintve, cmk a tartozás 20 százalékának előze­tes befizetése esetén tarthatják függőben a pénzügyi hatóságok. Különösen nagy súlyt helyez ez a rendelet az 5000 pengőt meg­haladó tartozások behajtására és ezeknek bshej ását a pénzügy­minisztérium állandóan ellenőriz­tetni fogja. A rendelet szigorú intézkedései elsősorban azok ellen irányul­nak, akik a fizetési készség hi­ánya miatt nem tettek, illetőleg nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségeiknek, mert ahol a méltányosság követeli, a ható­ságok a jövőben is megértéssel és tapintattal kötelesek eljárni. A községi Jegyzők a állapítását kérik a Eger, október 21. A községi és körjegyzők most fognék egy érdekes memorandu mot átnyújtani a belügyminisz­ternek, a községi jegyzői -hiva­talok hivatalos őrabeoszlása tár­gyában. A felterjesztés szerint a köz­ségi jegyzői hivatalok őrabeosz- tása intézményesen a mai napig sincsen szabályozva. A helyha­tósági szabályrendeletek egyes helyeken ezt megállapították a helyi viszonyoknak megfelelően, a legtöbb községben azonban jogszabály nélkül tartják az ál­talánosan szokásos hivatalos mun­kaidőt. A községi irodák személy­zete a lakosság kielégítése szem­pontjából sohasem alkalmazho dott mereven az előírt munka­hivatalos idő meg- belUgymlnlsztertől időhöz és a közönségnek hiva­talos órákon kívül is mindenkor készséggel állott rendelkezésére. A munkával túlterhelt jegyzői kar azonban azt kívánja, hogy legalább a pihenésre rendelt va- sár- és ünnepnapjait ne töltse az irodában, mert erre a napra egész heti munkája után szük­sége van. A jegyzők arra kérik a bel­ügyminisztert, körrendeletig hívja fa! a törvényhatóságokat, hogy ahol még nem történt vol­na meg a jegyzői hivatalok mun­kaidejének szabályozása, legyen figyelemmel arra, hogy a vasár­éi ünnepnapokon a községi tiszt­viselők szabad idejét és munka- szünetét biztosítsa. Miért van szükség a froutharoos szervezetekre? Eger, október 21. Nstn célom, hogy emoat ismét felszínre került frontharcos ügy­gyei kapcsolatosan egy vőgnől- küli polémiát folytassak, de nem tartom felesleges szőszeporítái- nak, hogy itt e helyen egy má­sik vonatkozásban is rámutas­sak a frontharcos szervezetek szükségességére. Az egészen világos dolog — a éppen ezért ezt felesleges kü­lön hangsúlyozni —, hogy a frontharcos mozgalom mentes minden pártpolitikai tendenciá­tól s ennek az elgondolása csu­pán a legtisztább, a világháború mérhetetlen szenvedőseiban gyö­kerező bajtársi szolidaritásban született meg és célja: ennek az igazi bajtársi együttérzésnek, szellemnek falujítása s mindha­lálig való ápolása — se ma­gasztos érzésből fakadó nemzeti öntudat megszilárdítása. Ét ép- pan a mostani, minden nemzeti gondolatot gyökersiban megölni akaró s a népeket a végromlás- ba vezető internacioaá ij utakra terelő materiális világnézet láb- rakapásának döntő napjaiban mutatkozik óriási szükség az ilyen szervezetre, ahol a nem­zeti szellem az uralkodó. Már pedig, ha nemzetnek ezek az ér­tékes — i talán legértékesebb — elemei magukra hagyva, széjjel- szórtan, az összetartozandóság gondolata, érzése nélkül élnek, nagyon könnyen áldozatni esnek a romboló törekvések lelket pusz­tító eszméinek s örökre elvesz­hetnek ama nagy, szent munka számára, amelynek végcélja : Nagymagyarország felépítése. Ez a fő-fő feladata a fronthar­cos szervezkedésnek, de cmmel- lett az is, hogy a nemzet élő vér­tanúinak minden lehetőség sze­rint előmozdítasiék és biztosí­tanék, a tisztességes megélhe­tés, amelyhez — igenis — vérük hullásával, a legdrágább kincs: az életük kockáztatásával meg­szerezték a jogot. Nemzete, hazája és saját maga iránti kötelessége hát az arra híva ottaknak— hatóságoknak — a frontharcos szervezeteket s azok vezetőit szervező munká­jukban támogatni s a veit front­harcos katonák pedig igyekaz­v

Next

/
Oldalképek
Tartalom