Eger - napilap, 1932/2
1932-10-11 / 230. szám
1932. október 11. EGEB 3 r ■ kivertük nemoiak a Kárpátokból, hanem egész Bukovinából is az oroszt. Ragyogó fegyverténye ez a magyar csapatoknak, amelyben német szövetségeinkkel karöltve vívtuk meg ezt a ciatát kb. 600 km. hosszú fronton. Úgy érzem, egész nap beszélhetnék, ha az összes fegyvertényeket fel akarnám sorolni. Ctak rövidke kis képat vázoltam ar- r61, hogy mi volt a hatvanas gyalogezred a háborúban. És most, midén ez emlékművet avatom, úgy érzem, Dobó litván, az egri hős büszkén tekint le azokra, akiket az Úristen különös kegyelme — mert hiszen minden percben meghalhattak volna ők is a hazáért — hazahozott. Büszkén tekint le Dobó István azért, mert tudja, hogy az a hősiesség, amelyet ö tanúsított és amelyet a hatvanasok mindegyike tanűiított, él a nemzetben ; mert tudja, hogy azt a hazát, amelyért itt küzdött, ezek a hölök nagy munkával és tok szenvedéssel, de fel tudják építeni. Úgy érzem, hogy ez az emlékmű az élőknek szent fogadalma; azért jöttem én is el ide, mint a hatvanasoknak volt szerető hadvezére, aki őket fiainak nevezte. Azért jöttem ide én is, »Vértanűsági kér A megafonon közvetített beszédet számtalanszor szakította félbe az éljenzés és tépi. A főherceg után 2örök Kálmán prépost, kanonok a következőket mondotta : Borongős időknek derűtlen napjaiban a magyar élet terhe egyre súlyosabb. Az egyén, a társadalom, az állam az emésztő gondok örvényeiben küzködik s a fárasztó életküzdelemben itt ott már terjeszkedik a fásultság és reménytelenség sötét árnyéka. Az egyéni kielégítetlensőg, a boldogabb napok jólétének hiánya, nélkülözése közönyösié teszi a lelkeket minden magasabbrendú erkölcsi kötelesség iránt. Ez a fásultság és reménytelenség szó- gyenbélyega a törpe kornak, mely éppen a nehéz napokban felejt minden ős nagyságot. Ez a tünet: a fásultság ős kö- zÖDyösség a népek életében a haldoklás kezdete. Az a nép, mely lesujtottságában boldogabb napjainak romjain osak zúgolódni és siránkozni tud: az a nép önmagát rabolja meg még a reményétől is egy jobb jövő virradásának. Azért ma, midőn a nemzet egyes rétegeiben a lelki erők elernyedése miatt a nemzet múltja és jelene között az összekötő kapciolatok oly fájdalmasan meglazulnak ; midőn kórosan elhalványul a nemzet arculatának hogy Eger gyermekeivel, asszonyaival és férfiaival együtt letegyem újból és százszorosán újból azt a szent fogadalmat, hogy mindnyájan szivünk utolsó dobbanásáig ezért a hazáért élünk és azt a nagy örökséget, amelyet a 8500 halott hős ránk hagyott, valóra fogjuk váltani, mert mi Nagymagyarorszlgot, ha törik, ha szakad, felépítjük. Még csak egy szavam van az ünnepi beszédban. Nehéz időket élünk, de fel a fejjel magyarok! Sokkal nehezebb volt a lövész- árok, sokkal nehezebb volt a roham, ahol minden percben a halál leselkedett ránk. Fel a fejjel ! Na ciüggedjünk, ne legyünk kishitüek, építsünk, dolgozzunk ! Bizalommal, szeretettel dolgozzunk ős akkor nem lesz hiábavaló a munkánk. Itten le fogja venni sújtó kezét a magyar népről, ha imádságos hitben hozzá fordulunk : Segíts a munkában Istenem ! Én mege szent helyen kérem, hogy a Mindenható legbőségesebb áldását adja mindkét kezével a hatvanosakra, akik életben maradtak, az utódukra, Heves vármegyére, Eger városára. Érjék meg jő egészségben azt a diciőséges órát, amelyért ezek a hősök meghaltak: Szent István országának boldog felvirágzását! sztlevél ez a kő« egészséges színe: fel kell tárni a múltnak gazdag, tiszta élet- forráseit, az ősök százados küzdelmeit és életakarását, mely szívósan és önfeláldozóén vir- tuskodott akkor is, midőn a kemény sors nemzetünket keservesnél keservesebb megpróbáltatások elé állította. Egy nagy történelem megkövült emléke áll előttünk. Élettelen, ctender, néma kő. Da megeleveníti és megszólaltatja a nemzeti élet anyafőldjébe — a történelembe gyökerező hazaszeretet, mint megszólaltatja a Memnon szobrot napébredéskor a hajnali fuvallat. Mondhatnám, hogy ez az emlékkő az élet forrását takaró szikla, mely ciodás erő érintése nélkül is csörgedezted üdítő vizét. Da én nem is mondom, meg- moidja világosan maga az emlékkő, hogy miért áll e helyen, megmondja, hogy azt «A császári és királyi 60. gyalogezred, Eger város háziezrede elesett hőseinek elmúlhatatlan dicső emlékére emelte a hű bajtársak kegyelete« Az emlékkőnek ez az írása nem temetői sírfelirat, hanem a 60. megyar gyalogezred száz- húszéves fennállása alatt viharzott harcokban, háborúkban elesett ezredhősök vőrtanuságá- nak keresztlevele. Ez a kereszt- levél nemzetünk történelmébe is be van anyakönyvezve tanúskodásként, hogy fiaitok, apáink, nagyapáink, dédapáink a 60 ik gyalogezred szolgálatában példát htgytak-3dtak, hogy a haza érdekében a legnagyobb, még az életre-halálra menő áldozatoktól sem szabad visszariadni. A hősök nevét ez a kő, ez a vértanűsági keresztlevél csak két szóval mondja mrg: «Eiesett Hősök« e két szó pedig a késő maradékok számára ösizefogla- lődik ebben a mindent megmagyarázó egy szóban: Történelem. Mi a történelem? — kérdi a történetírás egyik mestere, Michelet. Kérdésére Thierry azt válaszolta: A történelem a nemzet múltjának elbeszélése. Gui zott szerint: A történelem vizsgálódás a népek életeseményei körül — analyse. Michelet pedig a feltett kérdésére maga azt feleli : A történelem feltámadás s ez a neve fenn is marad. Michelet: Autobiographie. Intro- duc'ion a l’histoire universelle. Tome I. p. 54. És valóban. A történelem mozgató erőinek ismerete; a történelem eseményeinek komoly szemlélete — nagy tanulőlevél, mely okulásunkra tárja elénk az ősök viselt dolgait és nemes példáik követőiére serkent. Ilyen értelemben jelent feltámadást a Hatvanas Hősök története ; ilyen értelemben jelképe ez az emlék a nemzeti feltámadásnak. Ilyen értelemben az ezred hőseinek emlékköve: megelevenedése az ezred fegyvertényeinek a napóleoni háborúkban; a 48 as szabadságharcban ; az olasz, porosz hadjáratban és a boszniai okku- páciő véres küzdelmeiben. Ez a feltámadás tehát nem a véres harcok porladoző hőseinek megelevenedése, hanem a mi sötét napjainkban felragyogása annak a szellemnek, melyre a haza, a Szent Koronában összeforrt király és nemzet békében és háborúban bízvást hagyatkozhatott. A hatvanasoknak annyi próbát állt ezredszelleme az ősi vitézség minden ragyogásával tündökölt a borzalmas világháború vérzivataros harcaiban. A hadtörténetem nem írt lapjaira dicsőbb példákat, mint aminöket a kötelességteljesítői, a tűrés, nélkülözés, szenvedés, haláltmeg- vetö bátorság és önfeláldozás példáiban ez az ezred felmutat. Szerbia, Montenegro, Galicia, Lengyelország halmai, hegyei, völgyei, az oroiz sík, az Isonzo véres hullámai, Asiago és a Do- berdo pokla s annyi, meg annyi véres osatahely, melyek nevét ez a bajtársi emlék kőbe vésve őrzi, — miad mind hirdetői az ez- redszellemnek, amely hősöket nevelt. Éi ha a nemes szívre valló bajtársi kegyelettel mi is egyesülten, hálával őrizzük az ezred hősúnek emlékét: ne feledjük el, hogy amint a krisztusi hit az ő lelkűk halhatatlanságát és poraik feltámadását is biztoiítja: úgy biztosít nekünk az ő példájuk követése itt, a hazában feltámadást. Feltámadást meg- alázottságunkből; feltámadást megoionkítottságunkből; feltámadást mostani szenvedéseinkből és nyomorűsőgunkbói! * * * Szerencsés művészi elgondolás, hogy ez a hőti emlék obsliszk alakjában, mint egy nagy felkiáltójel állíttatott a mai nemzedék elé. Mintha a hősök lelke keserűséggel, riadtan tekintene ránk, midőn látja a feledést, fásultságot, közönyt s a népet, mely boldogabb napjainak romjain ciak siránkozni s zúgolódni! ud. Ez a felkiáltójel, mint egy tilalomfa, tiltakozást jelent: Eddig és ne tovább! ... ne feledjük, hogy ezt az emlősét a hősöket megillető babér koszoruzza ugyan, de ennek ára a tűrés, szenvedés és ha kellett: az életet, halált is megvető önfeláldozás. Azért ennek az emléknek rendeltetése e helyen nemoiak az, hogy a Hatvanasok hősi halottai iránt ke- gyeletes érzéseket fakasszon, hanem rendeltetése az is, hogy az élőket a Hatvanas Hősök erényeinek, elszántságának és hazaszeretetének követésére tüzelje. Az a rendeltetése, hogy az oldott kéveként széthull! magyart visz- szarettentse a pártosság átkos szellemétől s odakiálltsa a szét- húzóknak, hogy Isten után osak a testvéri megértés és összetartás új életre keltett energiáival és nagy erkölcsi erejével remélhetünk türhetőbb jelent és boldogabb jövendőt! * * * ...Borongős időknek derűtlen napjaiban egy nagy történelem megkövült emléke szólt hozzánk. Szava nem riadó, nem harci dörej, mégis visszazengik hegyeink, völgyeink s messzi határokon megérti mindenki, mert az, amit e megkövült történelem beszél, megdobogtat minden magyar szívet. Bonaparte Napoleon 1798 ban Jkx. fárasztó és nagy türelmet igénylő napi munkájú után szívesen pihennek meg, tökéletesen reproduká rádiózene mellett Rádióra ma már mindenkinek szül sége van. Próbálja mega 3+1 lámpás, 7037-es Orio rádiót. Gyártja Orion Izzólámpagyá:
