Eger - napilap, 1932/2

1932-08-30 / 195. szám

1932. augusztus 30. I EQES könyvjegyzéket, megdöbbenve látták, hogy még néhány, álta­lában kevés példányban hasz­nált könyvnél a kiadók megad­ják a lő százalékos engedményt, a leggyakrabban használatos tan­könyveknél azonban a miniszteri rendeletet kijátszva kevesebb százalékos engedményt vállaltak és a nagyobbat a könyvkeres­bedökre hárították. Nem csoda, hogy ebbe ez aránytalan teherelosztásba nem mennek bele a könyvkereske­dők. A vásárlók így nem kap­ják meg a 25 százalékos árcsök­kenést, legfeljebb 12-----15 szá­z alékosat, de a könyvkereske­dőktől a 25 százalék haszonból elvettek 10 et. ————i—— Nagy közönség Jelenlétében szentelte fel Török Kálmán prépost-kanonok a kibővített Telekessi menedékházat Eger, augusztus 29. Vasárnap bensőséges ünnepet ült a magyar turisztika. Az em­beri áldozatkészség ismét egy j békés szállőhelyet épített az er­dők vándorainak a Bélkővel szemközti domb oldalában, he­lyesebben a már megépült egy­szobás «Telekesi István» mene­dékházat, kibővítve ujjápítette. A ház szentelési ünnepségét vasárnap délelőtt tartotta az Egri Bükk Oiztály. Tőbbszáz főre tehető közösség utazott ki Egerből ez alkalommal a Bükk- be, sőt ózdről is egy 50 t°gű túristaküldöttiég jelent meg a menedékháznál. Az ünnepséget szentmise ve­zette be, melyei Tőrök Kálmán prépost, kanonok, a Bükk Osz­tály elnöke mutatott be a mene­dékház előtt felállított, ízlésesen feldíszített tábori oltárnál. Szent­mise alatt az Egri Dalkör éne­kelt Huszthy Zoltán vezényleté­vel és a Bornemissza cserkészek fúvószenekara játszott egyházi énekeket Heid János dirigálása mellett. Evengéliumkor Török Kálmán prépost, kanonok a következő nagyhatású beszéddel avatta fel a menedékházat: Alig múlt számbavebető ideje annak, hogy a M. T. E. Egri Bükkosztálya ünnepélyes ház­szentelést tartott e helyen és a Rákóczi püspökének, Telekessi Istvánnak nevére felavatott me­nedékházat rendeltetésének át­adta. Akkor az Isten nevében, az egyház áldást esdő imájával avattuk e házat menedékhellyé, hogy az ember itt oltalmat, a nagy hazafi — Telekessi István­ra való emlékezéssel pedig ne­mesebb érzéseiben buzdulásra találjon. Az Egri Bükkosztály célkitű­zésének e menedékház minden­ben megfelelt, mert kedves ta­lálkozó helye lett az a természet- szeretőknek, akik az Isten cso­dálatos világának tiszta élvezete mellett, itt, az ős Bükk hegyein, völgyein a haza földjéhez valő ragaszkodást is mélyebben gyö- kereztethették szivökben. A Telekessi-menedékház e cél­kitűzés szolgálatában tiszteletre­méltó hivatást tölt be, mert al­kalmat nyújt arra, hogy az em­ber elforduljon a szórakozások és élvezetek tisztátalan forrásai­tól s emberhez illőbb, Istennek tetszőbb módon keressen és ta­láljon testi-lelki üdülést és vi- dulást. Mondanom se kell, hogy kü­lönösen a mai súlyos életviszo­nyok között az Isten gyöayörű világához s annak természetes örömeihez való visszatérés nem­csak erkölcsileg indokolt, hanem az anyagi tehetőség megfogyat­kozása és a megélhetés nyo­masztó gondjai között a meg­nyugvásra és megvigasztalódás- ra is kedvező alkalom. Mind e nemes szempontok mellett a nagy természet világá­ban valő elmélyedés önkéntele­nül is megmozgatja a lélek szár­nyait. S mint a szentegyhézban, úgy itt is, az istenalkotta ter­mészet templomában, a megha­tódott lélek száll... szárnyal ma­gasan, fölfelé, hogy a szívnek egy-egy mély érzésével éz imá­datával alázatosan meghődoljon e csodálatos remekmű alkotója — as Isten és annak minden- hatósága előtt. Ilyen vonatkozásokban ítélem én meg az egyház szemponljá- bői a nemesebb felfogású turiz­must. Természetes tehát, ha az egyház ide is nyomon követi gyermekeit s ma az ünneplők örömére itt oltárt emel, hogy a hit, a vallás, a katholikus isten- tisztelet legfönségesebb áldoza­tának bemutatásával szentelje meg ezt a helyet, mint egy templomot. Az Egri Bükkosztály emelke­dett gondolkodására vall, hogy kibővített menedékházának fel­avatását most is az Isten nevé­ben és a vallás szertartásaival végzi és végezteti. Tanúság és bizonyság ez a mellett, hogy teljes jelentőségükben értékeli a turizmusban rejlő négy erkölcsi erőket: az embernek, az emberi szív érzéseinek nemesedését és a fölfelé szárnyaló lélek tisztább látását. Az érzéseknek ily nemesedése és a lélek tisztább látása pedig jelenti az igazi emberi haladást, az egyén olyan erkölcsi fejlődé­sét, mely hatásaiban mindazon kötelességek teljesítésére sürget, amelyekkel tartótunk az Isten­nek és hazának, magunknak és embertársainknak. Márpedig e kötelességek teljesítése magában foglalja mindazon kötelességek teljesítését, amelyet az Isten az első két főparanc8ban tőlünk megkövetel. . . . Az Ur Jézus azt mondja: Ahol ketten vsgy hárman össze­jöttök az én nevemben, én is ott vagyok közöttetek. Tehát közöttünk, velünk van itt az — Ur! Esedezzünk hozzá egy szívvel- lélekkel. Áldja meg e házat a a benne lakókat. Vezesse az ő ke­gyelme az itt és erre járók lép­teit, hogy jártukban-keltökben el ne tévesszék azt a keskeny, göröngyös, meredek utat, mely innen az Isten országába vezet. Amen. Szentmise végeztével Török Kálmán megszentelte a mene­dékházat, majd Jász Géza, a Magyar Turista Egylet alelnöke átadta az épületei az Egylet és a Turistaszövetség megbízásá­ból az Egri Bükk Oiztálynak. — Visszaemlékszem — mon- gotta— Isaák Gyula nyugalma­zott főispán úrnak 10 évvel ezelőtt elmondott beszédére, amelyben kifejtette, hogy a turisztikának három fő feladata van : az in­tegritás ápolása, a térmészet megbecsülése és az egészségfej­lesztése. Hogy az Egri Bükk Osztály ezeknek a feladatoknak a szellemében dolgozo t, mutatja az, hogy tíz esztendő alatt már a második menedékházat épí­tette meg a turistaság fejleszté­sére. Volt idő, mikor egy pilla­natra megrendült a magyarság ős ezt a pillanatot használták ki ellenségeink, hogy elvegyék az ország legszebb természeti kin­cseit. Ezeknek visszaszerzésé­hez a természet megbecsülésé­ből és szeretetéből táplálkozó hazafias érzés visz el. Török Kálmán elnök úr avatő beszédé­nek klasszikus befejező monda­tához kapcsolódva csak annyit kívánok: adja az Ég, hogy az innen az Isten országához ve­zető út Nagymagyarországon vezessen át. Ezután dr. Szabó Oszkár vár­megyei árvaszéki elnök, az Egri Bükk osztály elnöke átvette a menedékházat a következő sza­vakkal : — Három hőnappal ezelőtt még csak egyszobás kis ház állt ezen a belyen. Az egyre növek­vő turistaforgalom igényeinek kielégítésére, az Egri Bükk Osz­tály, fennállásánák tízéves jubi­leuma alkalmából most kibőví­tette azt, megmutatta, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok közt is törhetetlen erővel küzd a jobb jövőért. A menedékház megépítése érdemének oroszlán- része a Magyar Turista Egyesü­leté és az Egri Bükk Osztályé, azonban ez a két tényező nem tudott volna boldogulni, a pap­nevelő intézetnek, ésjószágigaz- gatójának támogatása nélkül, akik anyagiakban és erkölcsiek- beo teljes szívvel támogatták. De hálával keil megemlékeznem tagtársainkról is, akik közül so­kan kezük munkájával segítet­ték a menedékház megteremté­sét. — Átveszem a menedékházat a Bükk Osztály megbízásából azzal, hogy szolgálja mindenkor a hazafias és tisztességes turista- eszma érdekeit és az itt meg­pihenő vándor álmodják falai küzőtt a boldog Nagymagyaror- azágról. Az avatási ünnep ezzel be is fejeződött s az uj 30 ágyas me­nedékházat átadták rendelteté­sének. A kirándulókötönség a késő esti órákig maradt együtt a menedékház közelében, kelle­mesen szórakozva a Bornemissza fúvószenekar és a bélapátvalvai cigányzenekar hangjai mellett. Fölmentette a törvényszék a baktai erdőgyakornokot, aki lelőtt egy erőszakos fatolvajt Helyszíni tárgyalást tartott a törvényszék a baktai erdőben. Eger, augusztus 29. Két napos főtárgyalás után szombaton hirdetett Ítéletet a törvényszék Prettenhoffer-taná­csa egy bonyolult bűnügyben, amelynek vádlottja, egy fiatal­korú erdögyakornok ellen, szán­dékos emberölés miatt emelt vá­dat az ügyészség. Körülbélűl másfél hónappal ezelőtt történt, hogy Baktán, közvetlenül a köz­ség szélén az erdőgyakornok falopáson érte Fehér g. Sándor napszámost és feleségét, akik aznap már harmadszor akartak engedély nélkül fát vinni az er­dőről. A fatolvaj és a gyakornok kö­zött szóváltás támadt, amelynek vége az lett, hogy az erdőör fegyvere eldördült és Fehér g. Sándor sebesülten esett össze, kevéssel utóbb pedig az egri Irgalmasok kórházában belehalt súlyos sérülésébe. A fiatalkorú erdőgyakornokot őrizetbe vetts a csendőrség, be­szállította az egri kir. ügyész­ség fogházába a itt töltötte vizs­gálati fogságát. A törvényszék

Next

/
Oldalképek
Tartalom