Eger - napilap, 1932/2
1932-08-28 / 194. szám
2 1982. augusztus 28 BGEB 1 A tömörülésnek igen sok gyakorlati haszna lesz a termelők száméra, mert széles alapú programijába mindent felvett az egyesület, ami előmozdítja a termelők érdekeit. így a gyümölcs értékesítésének megszervezését a szövetkezeti alaphoz hasonlóan, a szakszerű tanácsadás és gyű- mölcspropaganda, egységes csomagolási mőd bevezetése, egyes körzetekben feldolgozó- és tároló-telepek létesítése, — mind ott vannak a programmban. Azonkívül az árakra vonatkozó hírszolgálat megszervezését és kiépítését is tervbe vette az egyesület. Kívánatos, volna, ha az egri és hevesmegyei termelők is, saját jól felfogott érdekük- bsn, minél számosabban belépnének ebbe az egyesületbe, ezzel is a megoldás felé segítve a magyar gyümölcs értékesítésének égetően fontos problémáját. Eddig összesen 25 esetben függesztettek fel ingatlanárverést az egri járásbíróságon a gazda- moratóriummal kapcsolatban A gazdák közömbösen viselkednek a moratóriummal szemben. Eger, augusztus 27. A kormány, mint ismeretes, a nehéz helyzetben levő gazdák számára a tartozások behajtásának ideiglenes korlátozását rendelte el ez év október elsejéig. A rendelet értelmében a mezőéi szőlőgazdaság céljára szolgáló ingatlanok ellen végrehajtást nem lehet eszközölni. Minthogy a rendelet nemcsak az adós gazdatársadalom, hanem az államháztartás szempontjából is fontos, nagy gondot fordítanak arra, hogy a moratorium a gyakorlati életben már kezdettől fogva a lehető teljességgel váltsa valóra a hozzáfűzött reményeket. Ennek a célnak elérésénél különösen a bíróságok működhetnek hatékonyan közre azáltal, hogy a rendeletben foglalt intézkedéseket célzatuk teljes ál- értésével és erélyes érvényesítésével alkalmazásba veszik. A rendelet alkalmazása végett most leírat érkezett a bírósághoz s ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a gazdaközönség viselkedéséről a moratóriummal kapciolatban. A járásbíróságon azt a meglepő választ kaptuk, hogy eddig összesen huszonöt esetben kérték csak a moratórium alkalmazását. A gazdaközöniég általában közömbösen fogadta ezt az intézkedést, amelyre azt mondják, hogy megkésett már. A kisföl- dü emberek nagyrésze elvérzett a válság harcaiban s akik még adósságok tengerében valahogy a felszínen hánykődnak, az apátia minden-mindegy gondolatával nézik, hogy mi történik körülöttük. Az árverések rémétől ssm félnek már ezek az emberek, a föld már nem olyan kecsegtető, vonzó érték, mint valaha volt. De maguk az árverést kérők is várnak, pihentetik az ügyeket, ugyanazon okból, amiért a gazda nem fái a megpsrdülő dobtól, tudják a hitelezők is, hogy osak a költség szaporodnék, árverésre nem kerülne sor: nincs vevő. így hát most október elsejéig, hallgatólagos megegyezéssel a hitelezők serege is várakozik. Hogy aztán a moratórium lejártával mi lesz, senki sem tudja. A kormány arra számított, hogy a termés majd csak lendít valamit a gazdák sorsán. Ezt a reményt megette a gabonarozsda, meg az aszály, a földes emberek sorsa kilátástalanabb és sanyarúbb, mint valaha volt s a moratórium lejáratakor épen ügy nem lesz pénze a gazdának, mint májusban nem volt s még jő, ha^az inségakciőra nem szorul nagyrészük a télen. Nem kerül statárlálls bíróság elé az ostoros! Intéző merénylője Bartók krumpli István már tagadja a merényletet. Eger, augusztus 27. Tegnap számoltunk be arról a merényletről, amelyet Bartók Krumpli István követett el Bruckner József ostoroii uradalmi intéző ellen. Bartók István 51 éves kistá- lyai földművest, aki 16 éven keresztül mint mezőőr volt alkalmazva az ostorosi határban elterülő egri káptalani uradalomban, rövid idővel ezelőtt elbocsátották állásából. Bartók a fejébe vette, hogy az állásvesztés oka az uradalmi intéző volt, miért is bosszút esküdött az iDtéző ellen és eltökélte magában, hogy véresen le fog számolni vele. Kedden este akarta végrehajtani véres tettét és ezért az esti sötétségben az intéző ablaka alá lopőzott, majd amikor észrevette a függöny mögött az intézőt, revolveréből hirtelen egy lövést adott le a mozgó alakra. Az ablak nagy csörömpöléssel tört össze, a szobában pedig hirtelen elaludt a lámpa, mire a merénylő ügy megijedt, hogy vad iramban elmenekült az ablak alól és elbujdosott az éjszakában. A lövés szerencsére senkit sem sebasített meg, a merénylő Bartókot pedig pár napi nyomozás után megtalálták rejtekhelyén a csendőrök és beszállították a miskolci kir. ügyészség fogházába. Bartók a csendörségan, de a kir. ügyészségen is töredelmes vallomást tett s beismerte, hogy szándékosan lőtt az uradalmi intézőre, akit bosszúból meg akart ólai. Később azonban módosított vallomásán és azt állította, hogy csak ijesztésül adta le a lövést, majd pedig ezt a vallomását is visszavonta és azt a mesét tálalta fel, hogy a merényletet tulajdonképpen más követta ei és ő csak magára vállalta azt, hogy a valódi tettest mentse. Bartók István ügyét a kir. ügyészség a statáriumra vonatkozó rendelet értelmében rög- tönitélő bíráskodás elé készült utalni, minthogy azonban különböző momentumok merültek fal, amik a rendes bíróság hatásköre mellett szóltak, a késő délutáni órákban úgy döntött az ügyészség, hogy a bűnügyet a rendes bírósághoz teszi át. Újabb kllencszáz méteres ágát fedezték fel az aggteleki cseppkőbarlangnak Keszler Hubert és az egri Sandrik József kutatásai már kilenc kilométerrel hosszabbították meg a barlangot. Nemrégiben írtuk meg, hogy Keszler Hubert budapesti mérnök és Sandrik József, az egri Bükk Osztály turistája, lapunk kiadóhivatalának tisztviselője, augusztus 21 én hosszas és fárasztó kutatás után felfedezték az átjárást az aggteleki csepkő- barlangból a megszállt területen fekvő és a csehek által felfedezett hosizúszői barlangba, amely az aggtelekinek folytatása. A két kilométeres földalatti átjárót nem számítva, az aggteleki barlang hossza 6 és fél kilométerrel hosszabbodott meg és ezzel Európa harmadik barlangja lett. Keszler és Sandrik tovább folytatták a kutatást és 23-án, a barlang Retek-égának felmérésekor az ág végében évezredei omlást fedeztek fel, amelyen tuldolgozva magukat újabb hatalmas barlangot találtak 990 méter hosszúságban, csodás, 50—60 méter magas boltozatokkal és remek küvület- alakulatokkal. Az űj felfedezésekkel és Kész- lernek még a tél folyamán tett kétkilométeres feltárásával a barlang rövid idő alatt kilenc és fél kilométerrel bővült. A kutatásról még riport keretében is beszámolunk. Mi okozza a Cslky Sándor ucca pincéinek elvizesedését? A Hajduhegy vizeinek természetes megállója a Csiky uccai pincesor. Különösen a földrengés óta mutatkoznak a veszedelmes jelenségek. A háztulajdonosok nagg része nem teljesíti elemi kötelességét vagyona védelmére. Eger, augusztus 27. Az elmúlthétan történés majdnem katasztrófában végződött házomlás ismét ráterelte a figyelmet a Ciiky Sándor ucca földalatti részére. A Csiky és Vörösmarty ucc&k sarkán emelkedő épület alatt nagymennyiségű vizet találtak, amely éveken át gyűlve teljesen elnedvesítette, meggyöngítette a ház alapjait, úgy, hogy kevés híja volt annak, hogy az értékes vagyontárgy úgyszólván pillanatok alatt elpusztuljon. A találgatások persze megindultak és a hőstyák öregasszonyai között rövidesen híre terjedt, hogy a Csiky ucca alatt tengerszem van, amellyel szemben hiábavaló minden védekezés. Ezt a gyermekes elképzelést méltán sorolhatjuk amellá a tévhit mellé, amely a víz megjelenését földrengés előhírnökének tekinti. Ezen az alapon minden napra kijárna egy adag földrengés, mert az ucca pincéiben állandóan szivárog kisebb nagyobb mértékben a víz. Munkatársunk több szakemberrel folytatott beszélgetést és azok nyilatkozataiból a következőkben összegezte a jelenségek magyarázatát: A Hajdűhegy, amelynek lej-
