Eger - napilap, 1932/2

1932-07-06 / 150. szám

ÄEÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Crbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON r 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTÁTAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558. :: XLIII. évfolyam 150. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1932 július 6. A minisztertanács ma, a 33-as bizottság csütörtökön tárgyalta a gazdamoratórium rendeletet Harmincöt éves érettségi találkozó. Eger, július 5. Az egri ciizterci gimnáziumban 1897-ben érettségizettek ma tar­tották 35 évei érettségi találkozó­jukat. A hajdan ötvenes létszám­ból már csak tízen jelentek meg az Alma Mater falai közt, a töb­biek részint meghaltak, részint fontos okok miatt nem jelenhet­tek meg. A találkozón megjelentek dr. Barsy István ügyvéd Eger, Bene Mihály plébános Karáosond, Csa- nády László tb. kanonok Eger, Horkáver Viktor plébános, Fel- •őzsolca, dr. Kőtár József t. ka­nonok Liptőszentmiklős, Kron­berger József apát, kanonokplé- bános Miskolc, Műnk István dr. földbirtokos Alsózsolca, Novak Sándor apát, kanonokplébános Eger, Roób József gyárigazgatd Ózd és Seokolay Viktor járás­bíró Egerből. A találkozó szentmisével kez­dődött, melyet Kronberger József Bpátkanonok mondott, ugyan­akkor a többi pap-résztvevők a mellékoltároknál miséztek az el­hunyt tanárok és diáktársak lel- keüdveért. Misa után az igazga­tói szobába vonultak az öreg maluruiok, ahol dr. Kürti Meny­hért tankerületi főigazgató a ta­nári kar élén fogadta őket, dr. Barsy István ügyvéd volt az öregdiákok szónoka. Rámutatott arra,, hogy bár a régi diákok közül sokat elraga­dott a halál, közülük egy sem lett erkölcsi halott. A nehéz és megpróbáló időkben valameny- nyien hűek maradtak az Isten és a Haza eszméjéhez, amit az egri gimnáziumban oltottak be­léjük. Az üdvözlésre dr. Kürti Menyhért meleg szavakkal vá­laszolt. A találkozót bankett fe­jezte be a Koronában. Július 17-én lesz a választás a kisvárdai kerületben. Budapest, július 5. Mint ismeretes Kállay Tamás, összeférhetetlensége miatt .le­mondott mandátumáról. Az így megüresedett kisvárdai kerület­ben az űj választást július 17-re írták ki. A kormány tagjai kedden dél­után Károlyi miniszterelnök el­nöklőiével minisztertanáciot tar­tanak, amelyen tárgyalásra ke­rül a gazdamoratóriumra vo- natkozó rendelettervezet. A ter­vezet teljes címe: >A gazdákkal szemben fenn­álló követelések behajtására irá­nyuló jogcselekmények ideigle­nes korlátozásáról szóló kor­mányrendelet.« Az uj 33-as bizottságot csü­törtökön délelőtt 10 órára hív­ják össze. A bizottság a gazda- moratóriumra vonatkozó rende­lettervezetet letárgyalja, mert a kormány a rendeletet a legsür­gősebben július elsejei hatállyal ki akarja adni. A rendelet szerint az általános alapelv az, hogy olyan tartozá­sokra, amelyek mezőgazdasági jellegűek, illetőleg mezőgazda­sági üzletkörből, vagy ezzel kap­csolatosan származnak, végre­hajtást vezetni, erre vonatkozó birói intézkedést kérni és elren­delni 1932 október elsejéig nem lehet. Ha a kormány szükségesnek látja, az időpontot még egy év­vel, 1933 október elsejéig meg­hosszabbíthatja. A rendelet értelmében hatá­lyukat veszítik mindazok az in­tézkedések, amelyeket a bírósá­gok vagy hatóságok a felek ké­résére 1932 június 15-e óta ren­deltek el. A halasztási idő alatt az ér­dekelt felek között egyezkedési tárgyalások inditandók meg. Kőszeg, július 5. A törökverés négyszázéves ju­bileumát ünneplő Kőszegen tar­totta idei országos értekezletét a Magyar Városok Kongresszusa. Esztergár Lajos pécii vá­rosi tanácsnok ez Ínségesek nyilvántartásáról, segítéséről és az inségmunkáról tartott elő­adást, amelyben javasolta a tár­Minthogy fel lehet tételezni, hogy a halasztási kedvezmények nehézsége^ közé juttatnak sok kereskedőt és iparvállalatot is: a kormány intézkedni fog e téren is. A kereskedelmi fizetésképtelensé­gek rendezésére hivatott Országos Hitelvédő Egyesület (OHE) min­den olyan esetben, amikor iga­zolva lesz, hogy a kereskedő vagy iparvállalat a mezőgazda­sági tartozások nemfizetése, vagy be nem hajthatása miatt jutott nehéz helyzetbe: Az Illető kereskedők és iparosok részére is olyan jellegű fizetési halasztást adjanak, mint ami­lyenben a késedelmes mezőgaz­dasági adós részesedik. A mezőgazdasági tartozások egyeztetésére hivatott fórum nem­csak a kamatfeltételek enyhíté­sére lesz jogosult, hanem — ha igazolható, hogy a kamatokban már a tőkét meghaladó összeget fizetett az adós — a kamattöbb­letet a tőkébe beszámítani, az eredeti tőketartozást ennek meg­felelően csökkenteni, a fizetési időpontokat megfelelően kitolni, tehát a rövidlejáratű kölcsönö­ket hosszűlejáratűakká is átala­kítani. Hír szerint a rendelettervezet csak azoknak a gazdáknak biz- tosítja a kíméleti időt, akik ka­taszteri tiszta jövedelmük tízsze­resénél jobban el vannak adó­sodva. Ennek a tervnek azonban nagy ellenzéke van és azt köve­telik, hogy valamennyi gazdára kivétel nélkül, kiterjedjen ez a kiméleti idő. eadalmi jótékonykodások és gyűj­tések országos szabályozását. Schuller Dezső fővárosi tanács­nok az ellenszolgáltatás nélküli inségenyhités demoralizáló ha­tásról szólott. Becsey Antal fő­városi bizottsági tag a magyar városok gazdasági erőinek meg­szervezéséről tartott előadást, amelyben megállapította, hogy 1930-ban a városok kölcsönök­ből eredő terhei jóval alacso­nyabbak voltak mint békében, viszont a hitelügyi kiadások 52.7 százalékkal emelkedtek. Ezért a legszükségesebb feladat volna a mértéktelen kamatterhek és tőketörlesztési terhek enyhítés*. Komoly hitelakciót sürgetett a városok érdekében. Steuer György, ny. államtitkár, Semsey Aladár és Czobor Má­tyás polgármester hozzászólása után Lingauer Albin képviselő terjesztette elő határozati javas­latát, amelynek lényege, szólít­sák fel a kormányt, a Nemzeti Bank szüntesse meg azt a tilal­mat, hogy a városoknak a vi­déki bankok által benyújtott váltóit nem fogadják el. A horogkereszt, Krisztus keresztjének hitleri tor­zója mint fekete felhő sötétedik Németország fölé, pillanatról- pillanatra megdöbbentőbb heves­séggel idézve fel a törvény és a túlfűtött szenvedély összeütkö­zésének rémét, a polgárháborút. Berlin minden uccasaraán horog­keresztes csapatok állanak, »ka­szárnyákban« rohamra kész osz­tagok táboroznak és nincs szín­házi előadás, népgyűlés, vagy egyszerű vendéglői összejövetel, amelybe bele ne dörrenne egy horogkeresztes revolver, kézi­gránát, avagy másfajta gyilkoló szerszám. Le a papokkal — ri­koltja a horogkeresztes propa­ganda. Fulvius nézhette így Konstantin császár »haldokló« Rómáját, mondván: a rabszolga- tartó, világokat leigáző biroda­lom elpusztul, mert elfogadta a szeretet; szelídség, jóság és meg­alázkodás örök kinyilatkoztatá­sait, Krisztus kereszténységét. Kikergetni Németországból min­denkit, akinek szeme és haja nem viseli magán a germán faj jellegzetes vonásait — harsog Hitler gyűlölködő propagandá­ja. Elkonfiskálni minden hadi- vagyont, a rokkantakat öngyil­kosságra kötelezni, a bankokat állami kezelésbe venni: ezek főbb vonásokban azok a pro­grampontok, amelyeknek képvi­selői ma egyenes úton hajszolják Németországot a polgárháború felé. Mert Hitlerék terrorja meg* A városok kongresszusa a tőke­törlesztési és kamatterhek enyhítését sürgette Kőszegen f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom