Eger - napilap, 1932/2

1932-08-20 / 188. szám

2 EGER 1932. augusztus 20. bár, de kimentett a teljes pusz­tulásból. Hol vagy István király ? Drága véráldozattal, keserves eszten­dők árán szerzett tanulsága ismét a felsíró éneknek, hogy •zent Jobbodban tartott kor- soánypáloád élén járt az igazság ezer évvel ezelőtt ■ az igazság ugyanaz marad m& i*. mert áldott kezed itt tartod ma is intő jelöl. Hol vagy Isván király ? kérdi millió magyar szív s emeli fel szent Jobbod üvegszekré­nyéhez könytól égő tekintetét mintha várná, hogy megmoz­duljon az erős kéz a bibor- I párnán, megragadja az ország sorsának kormánykerekét, rá­mutasson az örök jelentőségű keresztre és az elborult mBgyar égen tüzesen felrajzolódjék a kard. Kard és kereszt. Erő és hit. Ezt a két ragyogó s egyúttal félelmetes fegyvert egyforma energiával forgatta egykor az élő királyi kéz, a szebb magyar jövőt is csak ezzel a kőt fegy­verrel vívhatja ki a szentistváni gondolatot megértő, a szent Jobbhoz zarándokló hivő ma­gyar sereg. Dr. Urbán Gusztáv. Szent István ünnepének rendje Egerben Szent István első királyunk napján Eger város közönségejis méltóképpen fog bekapcsolódni az országalapítő szent emléké­nek egyetemes ünneplésébe. Szombaton reggel lobogődíszt öltenek a házak és ünnepi szent­misét mutatnak be az összes templomokban. A főszékesegyhátban délelőtt 9 órakor Vencbll Ede prépost, kanonok celebrálja az ünnepi misét, ame­lyen teljes számban résztvasznek a katonai és polgári hatóságok, testületek, társadalmi egyesüle­tek. Délután 4 órakor Novak Sándor apát, kanonok­plébános a nagytemplomból im­pozáns körmenetet vezet a várba, ahol a kálvária utolsó stációja mellett felállított oltárnál Bará- czius József prépostkanonok mond ünnepi beszédet az egybe- gyült hívőseregnek. Beszélgetés Pillér György századosról, — az édesanyjával Ahol a kard világbajnoka még ma is) csak Gyurika. Pétervására, aug. közepén A palóciág fővárosába, Péter- vásárára igyekszünk. Az autó remek hegyek között fut, ka­nyargó völgyeken át. Hégi kas­télyok és ódon udvarházak azt az illúziót adják itt, hogy a Stá­jer lankák, VBgy Svájc szelídebb dombjai között fut velünk a ko­csi. Ez a kedves nagy falu, a maga külön színeivel az utóbbi napokban nevezetessé nőtt. IU lakik Pillér György százados­nak, a magyar kard hősének, az olimpiai világbajnoknak az édes­anyja. Mióta meg van Pétervá- ■ára, soha annyi újságíró még a közelében sem járt, mint amennyi most ide igyekezik, hogy beszélhessen a nagyszerű kardforgató édesanyjával. Persze, akárkitől érdeklődünk még a legkisebb gyerek is meg tudja mondani, hol lakik a Nagy­asszony és így hamarosan ráta­lálunk az otthonára. Szobájában remekművű bronz szobrok, érmek, ezüst és arany cigarettaszelencék, rengeteg ezüst serleg, karcsú kupák szanaszét, asztalon, vitrinben. Gyurika győzelmi emlékei, — mondja a Nagyasszony, — itt tartja őket nalam. A falon két erokép. Az egyik György százados űré, a másik Pillér Miklós, a bátyja, ő is ka­tona volt. Kardot forgatott va­lahol a galíciai mezőkön, a San folyó környékén • őrökre ott is maradi, öt golyóval a mellében, szürke zubbonyán a király ezüst érmével. Ezeket mondja a Nagyasszony s ősz feje meghajlik még ma is a fájdalom alatt. Hallgatunk ke­veset, aztán megkérem, hogy mondjon valamit a Gyurikáról. Gyurika július elején volt itt­hon nálam. Innen ment ki Ame­rikába. Útjáról sokat írt nekem, Levelezőlapok jöttek Londonból Lói Angelesből. Az egyiket el­olvassuk. Ez áll rajta: »Ez az olimpiai stadion bejárata. Száz­tízezer ember fér el benne. Re­mek építmény. Három napig meghűléses beteg voltam, de ma már jobban vagyok. Anyukának kezeit ciókolja Gyurika.« Vivői sikereiről nagyon keveset beszélt nekünk. Gyermekkorá­ban is szerény, csendes, vissza­húzódó volt, ma sem szeret di­csekedni. Nem szereti a nagy társaságot sem és az ünneplés­Ki idl lói VILLAMOSSÁGI VÁLLALAT Telefon 128. EGER, KASZINÓ UCCA. Telefon 128 j Átszerelések az erősebb áramra: lámpahelyenként 7—13 P 1W Fizetési feltételek megáüapodás szerint. > től irtózik. — Hogy fogadta Nagyságos Asszonyom a győzelem hírét, — kérdezzük. — Tudja fiam, én bíztam ben­ne, hogy Gyurika győzni fog. Egyik Ismerősömnek mondtam is, hogy meglássa, Gyurika lesz az első. Mikor a csapatversenyt megnyerték, már tudtam, hogy igazam volt. Vasárnap reggel vagyis, in­kább hajnalban leültem a rádi­óhoz, hogy meghallgassam az olimpiai híreket. Hát nem el­romlott a gép? Üldögéltem egy darabig, vártam. Egyszer csak lélekszakadva fut az ablakhoz a -szomszéd vendéglős, Horánszky úr. Kopog és beszól: nagyságos asszony, a százados űr lett a kardbajnok. Gondolhatja, hogy egy anya mit érezhet ilyenkor. Nem tudom én azt szóval el­mondani. Az én büszkeségem, az én Gyurikám ott a messzi Amerikában, annyi mindenféle nép között az első. Látja, én magyar asszony va­gyok ugy-e, hát hogyne lettem volna büszke rá. A mi szegény kis országunknak hozott dicső­séget az én Gyuri fiam. Ét azt is éreztem, hogy az Iiten így akar tán kárpótolni azért a vesz­teségért, ami egész életemben gyászom lesz nekem, az én jó Miklós fiamért. Megint elciendesedtünk. Néz­zük a két képet a falon. Két kemény katona arca néz le ránk. | Az egyik halott. Es könnyes zsebkendő kerül megint a Nagy­asszony szemére. Minden nap megsiratja, most is érte könnye­zik, a gyászmezőkön, ki tudja melyik jeltelen sírban pihenő vitézért. De a könnyek között most ott vannak az öröm köny- nyei is. Hiszen Gyurika tán épp saa száll hajóra, hogy az ünnep­lések elől idefusson ebbe a messzi palóc faluba s minden diciöségét oda tegye ennek a szent, ősz esiszonynak a lábai elé. Nézegetjük a sereg trófeát, diadalmas útjelzőit egy felfelé haladó hősi pályának. Már a kadettiikolában első vívó volt, aztán Miskolcon a dandárverse­nyen nyert első díjat. Aztán jöttek a nagy versenyek, a katonatiszti Eurőpibajnokság, aztán az általános Eurőpabaj- nokság, aztán most minden­nek betetőzéseként a világbaj­nokság az olimpián. Elmondjuk a nagyasszonynak, hogy a győzelem reggelén Oko- licsányi Imre alispán Hevesme­gye közönsége nevében távirat­ban üdvözölte Pillér Györgyöt, a vármegye közigazgatási bizott­sága pedig jegyzőkönyvben örö­kítette meg érdemeit. Bűcsűzkodunk lassan s meg- illetődve ciőkoljuk meg a kard­világbajnok fehérhajó édesany­jának kezét. (*- r.) Eddig nem vezettek eredményre a Lemezgyár érdekében folytatott tárgyalások Eger, augusztus 19. | A Lakatos és Lemezárugyár érdekében különféle lárgyalások indultak meg, amelyek a válla­lat megmentését és munkájának biztosítását célozzák. A felszá­molás ugyan folyatban van, de egyúttal párhuzamos megbeszé­lések folynak a hitelezőkkel. A gyárnak mintegy 23 ezer pangó adóssága van fővárosi cégeknél, ahonnan a nyersanyagot besze­rezték s ennek az úgyszólván jelentéktelen összegnek köszön­hető a gyár felszámolása. A hi­telezők ugyanis mereven ragasz­kodnak a 23 ezer pengő kifize­téséhez és nem hajlandók hala­dékot adni. A hét folyamán a gyár veze­tősége tárgyalásokat folytatott a budapesti hitelezőkkel • meg­próbáltak megegyezésre jutni. A tárgyalás azonban nem vezetett eredményre. A jövő héten újból folytatják a megbeszéléseket, amelyek azonban nem biztatnak kielégítő megoldással. így az egyik fővárosi közgazdasági lep • nak az a híradása, hogy újabb hitellel akarják a gyár immobi- litását megszüntetni, alaptalan, mert ebben az irányban nem is folytak megbeszélések. Népes zarándoklat indul Bélapátfalvára augusztus 28-án. Eger, augusztus 18. Mint minden évben, az idén is zarándoklat indul Bélapátfalvára, ahol az ősrégi apátsági templom­nál a hívők a haza sorsának jobbrafordulásáért könyörögnek. A zarándoklat augusztus 28-án indul, a gyalogos zarándokok reggel 4 órakor indulnak a Fe­rencesek templomából, a vona­ton utazók pedig 7 óra 56 perc­kor. Ä Beretvás - pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja! Ä

Next

/
Oldalképek
Tartalom