Eger - napilap, 1932/2
1932-08-11 / 181. szám
2 EGEB 1932. augusztus 11. tűiről, a Délvidékről, a Tiszántúlról, — da a Felvidékről, Erdélyből és az ország minden el- ■zakított területéről, hogy megdöbbenve tekintene felénk Európa. Áz elmúlt esztendőkben, amikor a nemzet leginkább szenvedte a sors oitorciapásait nem egyszer fordult feléje a közfigyelem, — mint fix pont felé, — aki akciőba lépésével talán segíteni tudna az országon. Többször, de mindig nagy események al kaiméval politikailag is faktorrá kellett lennie. Ilyenkor a legis- kolázottabb politikust is meglepő magatartást tanúsított. Soha nem a felsőbb néposztályok érdekeit nézte, hanem a nemzet sorsa lebegett szeme előtt. Benne öszpontosult nagy családjának minden jó tulajdonsága, melyek erényeivé fejlődtek. Vagyoni állásánál fogva s körülményei révén is könnyen megtehetné, hogy ki- szakítva magát a nemzet gondjaiból, életét kizárólag családjának s talán kedvteléseinek szentelje, nem törődve a nemzet élet halálküzdelmével. Ez az, amit József főherceg soha megtenni nem tudott. Nemzetével egybeolvadva remánytkeltő meglátásaival, tanácsaival nem egyszer támasztotta fel a szunnyadó, letargiába esett magyar lelkeket s most is életének hatvanadik fordulójánál, miközben üdvözlésekkel halmozzák el, az ö tekintete a magyar jövendőre esik. Küszöbön áll Hittler birodalmi kancellársága Eger, augusztus 10. A német birodalom sorsában néhány napon belül előreláthatóan bekövetkezik a régen sejtett fordulat: Hittler Adottnak kancellárrá és porosz belügyminiszterré való kinevezését befejezett dolognak tekintik. A tárgyalásokat egyelőre még a mostani kancellár, Papén vezeti, de mindinkább valószínű, hogy a nemzeti szociálista párt nem elégszik meg két három miniszteri tárcával, hanem Hinden- bu-g elnök kénytelen lesz Hitlert, mint a parlament legnagyobb pártjának vezérét megbízni a kormányalakítással. Schleicher tábornok hadügyminiszter a meoklenburgi Lohme kastélyban találkozott Hittlerrel, a kancellár megbízásából. A találkozás ünnepélyes külsőségek között történt. A közeli Kyritz városból a kastélyhoz rendelték a halálfejes rohamosztag egyik csapatát, amely díszőrség gyanánt körülvette a kastélyt. A legközelebbi napok esetleg csakugyan meglepetést hozhatnak a világnak a nemzeti szocialisták kormányra jutásával. Hogy azonban ez a világtörténelmi fordulat a Námetbirodalom számára mit fog hozni, arra vonatkozólag senki sem bcciátkoz- hstik jóslásokba. Lehet, hogy Hittlerék a rendet és nyugalmat hozzák, lehet azonban, hogy a polgárháború rémét idézik a megpróbált német népre. A szeszkartell csak 396 hektoliter szeszt vett át 1000 helyett az egri szeszfőzdétől Az Egri Nemzetközi Borkereskedelmi Rt. két hónappal ezelőtt kénytelen volt beszüntetni a borvételt és a főzést, mert a szeszkartell nem vette át a borpárlatot. Eger, augusztus 10. Amikor a kormány a szőlősgazdák megsegítése céljából kiadta az elmúlt év végén a szesz- rendelatet, a szeszkartell! 84.500 abszolút hektoliter borpárlat átvételére kötelezte. A kormányt elgondolásában az a cél vezette, hogy a silány minőségű borok párlattá való kifőzése révén megszabadítsa a magyar borpiacot a tömegborok árromboló ha tásától. £ fenti mennyiségű borpárlat előállítására 245 ezer hektoliter bor szükséges, tehát a terv keresztülvitele esetén a borpiacnak jelentékeny könnyítésben lett volna része, bár a szőlősgazdák becslése szerint kö rülbelül 800—1 millió hektoliterre tehető a kifőznivaló gyenge bor mennyisége. A Szeszértékesítő Rt.-nak január 1-től augusztus végéig kellett volna a 24.500 abizolut hl. szeszt átvenni, azonban a kartell megszegte a megállapodást. Már a megindulástól kezdve taktikázott, csak kis tótalekre elosztva vette át azegys8 szeszfőzdéktől a borpárlatot, júniusban pedig végleg beszüntette az át vétett. Két hónap óta egy deciliter borpárlatot sem vesz át a szeszkartell a kontingensből, annak ellenére, hogy az átvételre kötelezte magát. Ilyen körülmények között a szeszfőzdék kénytelenek voltak szintén beszüntetni a borok átvételét és kifőzését. A szeszrendelet tehát gyakorlatilag megbukott a szeszkartell magatartásán, a silány borok pedig továbbra is éreztetik hatásukat az áralakulásra. A Szeszértékesítő országos átlagban 30—40 százalékát vette csak át az eredeti mennyiségnek. Az egri kerületből, amelynek főzését az Egri Nemzetközi Borkereskedelmi szeszfőzdéje végezte, 1000 hl. párlatot kellett volna átvenni, ehelyett azonban mindössze 396 hektolitert vett át. A Szeszértékesíiő a rossz fogyasztási viszonyokkal védekezik, azonban a szeszkartell tartózkodásának igazi oka az ipari szeszfőzdék kontingensében van. amelyet elsősorban tart szem előtt. A borpárlat kérdésben most újból tárgyalások kezdődtek. Hisszük, hogy a kormány vaskézzel fogja érvényesíteni a termelők érdekeit a kartellel szemben és keresztül viszi a gazdák kívánságát: a rendeletileg megállapított mennyiség szüretig való kifőzését és azt az elvet, hogy fogyasztási szesz kizárólag borból és gyümölcsből legyen főzhető, ha szükséges, az ipari szeszgyárak kontingensének a mezőgazdasági szeszgyárak és a szőlősgazdák érdekében való megvonása mellett A vidéki pénzintézeteknél megszűnt a betétkiszivargás A vidéki pénzintézetek körében teljes nyugalom uralkodik, ami rendkívül biztató jelenség. A vidéki iotézetek legnagyobb része már elkészült félévi nyers mérlegével, ezeket a mérlegeket azonban nem hozzák nyilvánosságra. A félévi mérlegközlések alapján azonban meg lehet állapítani, hogy bár a vidéki pénzintézetek féléves üzleteredménye a tavalyihoz képest gyengébb volt, nagyjában mégis megfelel a várakozásnak. A leglényegesebb és legfontosabb momentum az, hogy a vidéki bankoknál különösen az év elején tapasztalt bstétkiszivár- gásnak vége szakadt. Ennek a betétkiözönlésnek egyik legfőbb oka az volt, hogy különösen a vidéken akadtak lelkiismeretlen pénzügynökök, — akik a betéteseket rávették bankbetéteik felmondására, azzal, hogy magánkihelyezések után tokkal magasabb kamatokat kapnak. Ennek az akciónak azonban úgy látszik, csak kezdetben volt némi eredménye, mert a vidéki betétes közönség végül mégis ciak belátta, hogy megtakarított tőkéje a régi, évtizedek óta fennálló pénzintézeteknél van a legbiztosabb helyen. A vidéki félévi mérlegek tehát teljesen megnyugtató képet adnak a betétmozgalomról és azt bizonyítják, hogy bár az újabb betétképzfidés csak minimális, de a betétkiszivárgás a főbb vidéki körzetekben megszűnt.— A félévi mérlegek a vidéki bankok óvatos, de a viszonyokkal számoló hitelpolitikáját is bizonyítják. Az egész ország földadójának kétszeresénél is nagyobb a házadó Magyarországon Eger, augusztus 10. Országszerte panaszkodnak a háztulajdonosok, hogy azok a terhek, amelyek a házakra köztartozások formájában nehezednek, nem állanak arányban egyéb ingatlanok megterhelésével. Ezt a panaszt igen élénken igazolják a számok, amelyek a kép viselőház elé terjesztett 1929—31 évi adőstatisztikában találhatók. Ugyanez a statisztika mutatja az egyes polgárokra nehezedő adóterhek növekedését is. Az 1928. évhez képest az egy- egy lakosra eső közteher százalékos csökkenése az 1931. évben a következő volt: általános kereseti adó 16.46, alkalmazottak kereseti edőja 6.18, társulati adó 20.78, jövedelemadó 20.11, vagyonadó 15.43, rokkantellátási adó 17.69, közmunkaváltság 9.80 százalék. Súlyosbodás: a gépjármüvek közúti adójánál 45.71, a vármegyei és községi pótadóknál 17.95, a vízszabályozási járulékoknál 7.92 százalékos emelkedés mutatkozik. Az egyenes adókból származó jövedelem az 1931. esztendőben fejenkint 53.17 pengő volt, 3.81 százalékkal több, mint 1928-ban. A forgalmi Bdókból származó bevételek lakosonkint 1080 pengőt hoztak, ami (a százalékszerű emelkedés ellenére) 45 20 százalékkal kevesebb, mint 1928 ban. A fogyasztóképesség igen jelentős megcsappanását igazolja a fogyasztási adókból származó bevételek nagymérvű csökkenése. Az 1928. évben még 137,160.000 pengő volt a fogyasztód adóbevételek összege, ez azonban az 1931. évben 118.465 000 pengőre csökkent. A fogyasztási adóterhekből egy lakosra tehát 15.94 pengő
