Eger - napilap, 1932/2
1932-08-03 / 174. szám
Aba 10 FILLÉS ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. —TELEFONI 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK* PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558. i: XLIII. évfolyam 174. szám * Szerda ♦ Eger, 1932 augusztus 3 Még ma életbelép a magyar-osztrák provizórium. , Budapest, augusztus 2. Purgly Emil földművelésügyi miniszter ma kijelentette, hogy a magyar osztrák provizórium magyar szempontból megfelel a követelményeknek, annál is inkább,mert alapot ad a végleges megegyezésre. A provizórium ügyében estére várható a végleges lépés. Ha osztrák részről hozzájárulnak a megegyezéshez, a provizórium még ma életbelép. Meghalt Seipel volt osztrák kancellár. Becs, augusztus 2. Seipel volt osztrák kancellár ma reggel 57 éves korában meghalt. Halálát tüdöbaj okozta, amely influenzából keletkezett. Seipel állapota az utóbbi napokban egyre rosszabbodott, amiben nagy szerepet játszott az a revolvergolyő is, amit néhány évvel ezelőtt egy fantaszta lőtt belé a bécsi déli pályaudvarnál s amelyet cukorbaja miatt nem lehetett kioperálni. Seipel halálával az európai politikai életet érzékeny veszteség érte. Politikai szereplése az összeomlás után kezdődött. 1919- ben tagja volt az alkotmányozó nemzetgyűlésnek és a nemzeti tanácsnak. 1922 májusában lett először kancellár s tisztét 1924 novemberéig viselte. Második kancellársága 1926 októberétől 1930 áprilisáig tartott. 1931-ben belügyminiszteri tárcát vállalt, de még az év végével lemondott. Mindvégig tagja volt a keresztény szocialista pártnak, utóbbi időben pedig annak elnöke volt. Németország újabb 300 ezer mázsa magyar búzára biztosított magának opciót. Budapest, augusztus 2. A magyar-német kereskedelmi tárgyalások újabb fejleményeként Németország az eddigi 200 ezer mázsa mellett most újabb 300 ezer mázsa magyar búzára biztosított magának opciót. A belügyminiszter 54 százalékra emelte fel a pótadó kulcsát .......— / A z 1932 évi városi költségvetést jóváhagyó leirat a szükségletet 38.480 pengővel, a fedezetet 53.500 pengővel csökkentette. A hegyőrbér-költségvetés dologi kiadásait a városi háztartásra rótta a belügyminiszter. Az egri háztulajdonosok újabb sérelme. Eger, augusztus 2. A belügyminiszter Eger város 1932. évi költségvetését most hagyta jóvá. A miniszter több helyen változtatásokat eszközölt a költségvetésen, így a tervezetben megállapított 1887,584 pengős szükségletet 1.849,104 pengőre redukálta, Emi 38,480 P csökkenésnek felel meg; a tervezet szerinti 1.665,543 pengő fedezetet pedig 1.610,043 pengőben állapította meg, tehát 55,500 pengővel redukálta. A szükséglet és fedezet Összevetéséből előállt hiány 239,061 pengőt tesz ki, 17,020 pengővel több, mint amit a költségvetés eredeti összeállítása mutat. A hiány fedezetére a pőtadő szolgál és mivel a hiány jelentékenyen megnövekedőt, a belügyminiszter a pótadó kulcsát 50 helyett 54 százalékban állapította meg. Ugyanakkor azonban a kereseti adö kulcsát 5 százalékban változatlanul jóváhagyta, A belügyminiszter jóváhagyó rendelkezésének legsérelmesebb pontja, hogy Eger, augusztus 2. Az osztrák nemzetgyűlés ma ratifikálja a hosszas tárgyalások után létrejött magyar—osztrák átmeneti kereskedelmi megállapodást. Az egri kereskedői és termelői körökben egyaránt reményeket fűznek az engedmények árán létrejött provizóriumhoz s határozottan az a vélemény, hogy a megállapodás felkülső dülőutak és műtárgyak fenntartására előirányzott 12 ezer 800 pengőt törölte ée átruházta a háztartási költség- vetésre, kimondván, hogy azok fenntartása a háztartás kö telessóge. Ez az intézkedő« a háztulajdonosok szempontjából sérelmes, a szőlőtulajdonosok szempontjából pedig káros, sőt végzetes. Sérelmes és igazságtalan, mert a föld és szőlőtulajdonosok érdekeit szolgáló utak fenntartási költségeit nem lehet a háztulajdonosokra hárítani a pőtadő emelése révén ; katasztrófába pedig azért, mivel a köztartozások mai 50°/« os befolyási eredménye mellett a hegyi utak javítására egy fillér fedezet sem fog rendelkezésre állni s azok úgy tönkremennek, hogy erős szüreti időben vagy egyáltalán nem, vagy — mint az elmúlt évben is megtörtént egyhelyütt — csak négy- ökrös szekérrel lehet behordani. A háztulajdonosok és szőlősgazdák érdekében a város fel- iratilag fordul a belügyminiszterhez, hogy a dologi kiadásokat hagyja meg a hegyőrbér- költségvetésben. lendülést és áremelkedésben is megnyilvánuló szilárdulást hoz az egri gyümölcspiacon. A barack, sajnos, már a legvégét járja, ellenben rövid idő múlva megjelenik a szilva, alma, majd a csemegeszőlő. A bécsi piac felszabadulása hasznos Sehet a gyümölcsfajták áralakulása szempontjából. A kibontakozás felé. A magyar társadalom letargikus közönnyel várja azt a mentő ötletet, amely halvány sugárral világítaná meg a válságból való kibontakozás útját. Szinte keleti nemtörődömség ez, a most már minden mindegy elszánt lelkiállapota. A gazdák kímélésére kiadott kormányrendelet egy óvatos lépés volt a helyes irány felé. Ez a rendelet azonban nem kielégítő, mert egyrészt komplikált, másrészt a kiméleti intézkedés előfeltétele bizonyos fizetések teljesítése. Már pedig a bajbajutott gazdának épen az a baja, hogy nem tud fizetni. A közvélemény nagyon helyes irányban tapogatősik, amikor megállapítja, hogy a 32 pengős búza idején felvett kölcsönök törlesztése hatpengős búzával, közgazdasági abszurdum. Körülbelül olyan ez, mint a jóvátétel kérdése volt Lausanne előtt. Miért ne lehetne a banktartozásokat a kamatláb leszállítása mellett a jóvátétel mintájára megoldani? Egy előkelő kormánypárti politikustól hallottam, hogy a mai válságot csak egy császármetszéssel lehet megoldani. Nyilvánvaló, hogy császármetszést csak ügyes politikai operatőr csinálhat, mert különben meghal 8z anya is, meg a csecsemő is, mint ahogyan ugyanez lesz a végzete mindakettőnek akkor is ha a császármetszést nem csinálják meg. Közgazdasági diktatúrával nem mennénk sokra, de valamilyen formában meg kellene oldani azt a bürokratikus nehézséget, emelj- lyel a gazdák kíméletének bírói elrendelése jár. Minden vármegyében ki kellene jelölni egy szervet, amely egyénenként vizsgálná meg a bajbajutottak helyzetét s birői érvényű határozattal döntene. A határozat meghozáséban ennek a fórumnak a kezét nem volna szabad semmiféle rendelettel megkötni, Ítélkezzék az saját józan belátása szerint oly módon, hogy a bajbajutottak minél nagyobb segítségére legyen. í A banktartozások arányosítái sát a terményvalutával már igen a hegyőrbér-költségvetésből a A kereskedők és termelők egyaránt áremelkedést várnak az osztrák provizóriumtól I
