Eger - napilap, 1932/2
1932-07-31 / 172. szám
2 1932. július 31. EGEB mär átestünk. Akkor, intézmények és mártírok bulláin feltá- pászkodva volt időnk gondolkozni ennek a szörnyű epidémiának tanulságain. Egy ország fetrengett évekig a betegágyon tőle s ma ia még úgy ráz bennünket végig idönkint, mint a váltőláz ennek a betegségnek minden megmaradt következménye. Az az ítélet, amelyet a rög- tönitélö bíróság hozott, nem a paragrafusok, hanem a magyar társadalomnak az igazságos ítélete volt, egy lábbadozö testté, amely borzadva védekezik egy átszenvedett nyavalya undok fekélyei és irtózatos lázai ellen. Nem olyan jelentékeny ügy ez, mint amilyenné fantaszta és hazug kommunisták fel akarták fújni. Sallai és Fürst csak két baoilluitelep volt s azt a kórokozót kivetette magából az egészséges test. Hogy a bacillus elpusztult belé ? Ez az élet törvénye volt s ha a járvány megfoganhat, Sillaiék nem igen csináltak volna maguknak ilyen problémát, állván az elpusztított társadalom holtteste fölött. Orszägszerte tiltakoznak a Társadalombiztosító szolgáltatásainak csökkentése ellen Eger, július 30. Tudvalevő, hogy az OTI betegsegélyezési ágazatának nagyarányú deficitje van, amelyet a belügyi kormányzat most úgy akar eltüntetni, hogy a táppénzeket 50 százalékkal leszöllíija, ezen kívül minden szolgáltatást meg ekar szüntetni, amely a pénztári tagok egészségét volt hívatva megvédeni. így a tervek szerint eltörölnék a fogsegéiyeket s megszüntetnék a szanatóriumi és gyógyfürdői beutalásokat. A biztosítotték természetesen rendkívül sérelmesnek tartják magukra nézve ezt a tervet, a- melynek megvalósítása esetén a súlyos OTI terhek ellenében jóformán semmit sem kapnának. Épen ezért országszerte mozgalom indult meg a biztosítottak körében a szolgáltatások kereteinek összeszorítása ellen. A statáriális bíróság halálra ítélte a két kommunista vezért Az ítéletet tegnap délután fél öt órakor végrehajtották. Eger, július 30. A rögtönítélő bíróság tegnap tartott tárgyalásán Sallai Holländer Imrét és Fürst Sándort, az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntettben mondotta ki bűnösnek és raggal nyolc órától két őréig tartő tárgyalás után halálra ítélte. A halálos ítélet délután* fél öt órakor a gyüjtőfogház udvarán végre is hajtották Sallai és Fürs- tön. Sallai a kivégzés előtt Eun Bélát é* a szovjetet éliette. Az éjjeli érákban a főváros különböző frontjain, nagyobbrészt éretlen suhancok tüntetéseket rendeztek s beverték a Tavaszmező uccai őrásiskola ablakait. A rendőrségnek a tüntetők közűi senkit nem sikerült elfogni, mert a társaság a rendőrök érkezésének hírére szétfutott. A vízdíj-adó ügyében városi bizottság tárgyal a pénzügyminisztériummal Ha nem sikerül rábírni a pénzügyminisztériumot a visszás állapot megszüntetésére, megváltoztatja a város a szabályrendeletet. Eger, július 30. Igen nagy sérelme az egri ház- tulajdonosoknak a pénzügyi hatóságoknak egy furcia intézkedése, amely a törvény betűihez való merev ragaszkodás következtében példátlan méltánytalansággal sújtja a lakókat tartó háztulajdonosokat. Arról 8z anomáliáról van sző nevezetesen, hogy a pénzügyi hatóságok megadóztatják azt a Tízdíjat, amelyet a városi szabályrendeletet értelmében a háztulajdonosok kötelesek a város részére a lakóktól beszedni s amelyet az adókivetéseknél, mint a háztulajdonosok jövedelmét vesznek tekintetbe. Ennek a visszás állapotnak megszüntetése érdekében, amelyet a túlbuzgó ftnácciális gondolkozás teremtett meg, már régebben akoiő indult, amely azonban nem vezetett eredményre. Most Kdnitz Dezső képviselőtestületi tag Indítványa kapcsán amelyet a város vezetőségéhez intézett, ismét napirendre került ez az ügy s a képviselőtestület úgy döntött, hogy bizottságot küld ki, amely vegye fel a tárgyalások fonalát a pénzügyminisztérium illetékes osztályával s próbálja azt eddigi, nyilvánvalóan igazságtalan álláspontjának megváltoztatására bírni. Abban az ecetben, ha ezek a tárgyalások nem vezetnének eredményre, a város vezetősége elhatározta, hogy a vízvezetéki szabályrendeletet megváltoztatja s ha kell, a közigazgatási bírósághoz fordul a sérelem orvoslása végett. Augusztus 1-én még bárom hénapra kapnak lakbért a közalkalmazottak A havonkénti lakbérutalásra vonatkozó számítások még nem készültek el a pénzügyminisztériumban. Eger, julius 30. Az állami alkalmazottak körében olyan hírek terjedtek el, hogy a kormány auguiztus 1-én a lakbért már nem egy negyed' évre előre fizeti, hanem a tisztviselők havi részletekben fogják megkapni lakbérüket. Munkatársunk illetékes helyen érdeklődött As ezt a felvilágosítást kapta, bogy a lakbérek havi részletfizetésével kapcsolatban folynak ugyan számítások a pénzügyminisztériumban, a kormány azonban eddig semmiféle határozatot nem hozott a lakbérfizetés dolgában, úgyhogy augusztus 1-én még teljes évnegyedre kapják elére a tisztviselők lakbérüket. Eger, július 30. A kézművesiparoiságővek óta a legnagyobb nehézségekkel küzdve próbál az egyre főj toga több gazdasági válsággal megbirkózni. Országszerte kétségbeejtő valósággal a helyezte s az érdek- képviseletek egymásután adják le az SOS jeleket a társadalomnak, kormányzati hatalomnak a mentő szalmaszálárt, amelybe belekapaszkodva keresztül szeretne vergődni a válságok egész tengerén. Az ország egyes vidékein már olyan jelenségekben mutatkozik meg az iparosság kétségbeesése, amelyek a legnagyobb aggodalomra adnak okot: a sztrájk fegyveréhez nyúltak több halyen és a műhelyek bezárásával tüntetnek a kereskedőkkel együtt a kézmívesek is. Annál tiszteletreméltóbb tehát, hogy a hevesmegyei iparosság nem akar erre a bizonytalan és veszedelmes útra lépni, hanem higgadt józanságának tanújelét adva fokozottabb munkával próbálja a társadalom figyelmét magára irányítani. Hevesvármegye kézművesei augusztus 8 és 14 között iparoshetet rendeznek, amelynek támogatására körlevéllel fordulnak a vármegye lakosságához. A megyei ipartestületek elnöksége ebből az alkalombői körlevelet bocsátott ki a következő szöveggel: •Érek óta tombol Európa- szerte a borzalmas gazdasági háború. A magyar mezőgazda mellett legelsősorban a magyar kézművesiparos esett áldozatul ennek az új világháborúnak. Üres műhelyek, elárvult szerszámok, munka nélkül, kenyér nélkül szűkölködő családok ezrei mutatják minden szónál és betűnél beszédesebben kézműves iparunk siralmas helyzetét. A gazdasági válságban fuldokló kisiparosság, a nemzetnek ez a minden időkben egyik leghűségesebb és legértékesebb osztálya ezekben a nehéz órákban segítségül kiált a magyar kormányhoz és a magyar társadalomhoz, orvosságot kérve vérző, halálos sebeire. Számos helyen redőnyök lehúzásával, az üzletek és műhelyek lezárásával, tüntetésekkel igyekeznek felhívni a közfigyelmet ez iparosság rettenetes sorsára és memorandumokban írják a kormányhatűságoknak, hogy segítsen, mert már nem bírjuk tovább. A hevesmegyei iparosok úgy vélik legcélszerűbben szolgálni a kézművesipar nagy nemzeti jelentőségű közügyét, hogy 1932 augusztus 8 és 14 között Vármegyei Ipsroshetet rendeznek. Tudjuk, hogy mindenütt, gazdánál, kereskedőnél, munkásnál és tisztviselőnél égő sebeket ütött már a gazdasági válság, mégis a kisiparosság leírhatatlan helyzete arra kényszerit bennünket, hogy hívjuk fel vármegyénk egész közönségét, az iparoshét alatt különösen mutassuk meg, hogy él bennünk a magyar szolidaritás. Mindazok, akik megtehetik, küIparoshetet rendeznek augusztus 8. és 14. között Hevesmegye kézművesei
