Eger - napilap, 1932/1
1932-02-16 / 37. szám
2 1982. február 16. ■rntniiwniwnnw wi Ián számra éi feltűnő sikerre kevés a jelentéiben összeszedett anyag, de ha az ellő év folyamán nem sikerült volna egyebet a Testületnek elérni, mint a fér- tfilymeateri gondolatnak mSr-már szertehulló kévéjét összefogni, a felébredő öntudat erejével össze* kötözni, a jövő útjait tervekkel, célkitűzésekkel kitapogatni, már akkor is sokat jelent a város és polgársága számára a negyedmesterek szervezett ereje. Rudii Károly a Hatvan I. negyed megbízásából a negyedmesterek köszönetét tolmácsolja dr. Kürti Menyhért elnöknek a Testület megalkotása körüli fáradozásaiért ■ nagy érdemeiért. Ehhez a hálanyilvácításhoz lelkes tapssal és éljenzéssel az egész közgyűlés hozzájárult. Vall Feretc szőlőbirtokos terjesztette elő ezután alaposan kidolgozóit nagyfoutosságű indítványát, melynek lényege ez volt, hogy az egyolodalu bortermelésről fokozatosan át kell térni a célszerű és egyöntetű gyümölcstermelésre. A tervezetet a legközelebbi napokban részleteiben is ismertetni fogja lapunk, most csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a tervezet nem akarja kitűzött célját máről-hol napra, a szőlők kivágásával megvalósítani, hanem úgy, hogy egyelőre minden 8 m re levő szőlőtőke helyére az e óéira elkészítendő Gazdasági Bizottság által meghatározott egységes, a földnek legmegfelelőbb gyümölcsfát ültetnének a birtokosok, akik ezt a műveletet néhány filléres áldozattal tehetik meg. Meglepően jutányos árkalkulációsai is do'gozott ki Vall Ferenc ezekre, úgyhogy a probléma sikere nem annyira az anyagi eszközökön, hanem az egri szőlőbirtokosok összefogásán és megértésén fog múlni. A javaslat felett az idő előre- haladottsága folytán nem indult vita, h-tnem annak alapelveinek egyhangú helyeslésével a közgyűlés elfogadta s részleteinek megbeszélését és gyakorlati kivitelét egy gazdasági bizottságra bízta. Ennek a gazdasági bizottságnak t8gjbilnttek: Kürti Menyhért dr., Petro Kálmán dr., vitéz Subik Károly, Radii Káro'y, Vall Ferenc, dr. Urban Gusztáv, Láng Nándor, Vida Ferenc no- gyedmesterek, azonkívül elhatározta a közgyűlés, bogy a város polgármesterét és főbb tisztviselőit, két hegybíróját • a négy Földműves Olvasókör elnökét meghívja a bizottságba, melynek jogában áll a szükséghez képest kiegészíteni magát hozzáértő s az ügy iránt lelkesedő tagokkal. Vass Istvánnak arra vonatkozó indítványőt, hogy ezentúl minden tényleges negyedmester kezéhez kapja a városi közgyűlések tárgysorozatát, valamint Visontai Jánosnak azt az indítványát, hogy a negyedmesieri zászlónak a temetéseken való használatát ismét engedjék meg, részletes tárgyalás végett a ne- gyedi bizottságokhoz utasította a közgyűlés. Őszinte képek egy hevesmegyei szénbánya haldoklásáról Egy szervezkedés története. EGER V. Egercsehi, február hó. (Az Eger kiküldött munka- társától.) Minden tekintő ben egyedülálló jelenségeket tapasztal az ember itt Egerciehiban s szinte elképesztő dolgokat kell hallania annak, aki körülnézve megismerkedik az itteni viszonyokkal. A munkásság talán sehol az országban nincs olyan védtelenül Kiszolgáltéivá a munkaadó kénye-kedvének, mint itt, ahol a legutóbbi időkig nem törődött velük senki. Ez az állapot ig-n kényelmes volt a bánya vezetőségének, amely élt is a történtekből következtetve felsőbbséges helyzetével. A csehii bányában dolgozó emberek, jobbára a környékből valók, mióta erre a nehéz keresetre adták magukab Nem jó szemmel nézik a Budapesten azonban nem így gondolkoztak. A bánya fő-fő urai nem nézték jő szemmel ezt a szervezkedést. Hogy miért, nem lehet tudni. Annyi megállapítható, hogy a keresztény szocialista eszmék krisztusi elvei s az igazgatóság felfogása között állandóan itt munkálkodtak. — Szervezkedésről csak hallomás- bői tudtak, de nem igen voltak tisztában azzal, mit jelent sz egységesen fellépő tömeg. Nemrégiben aztán kívülről jövő kezdeményezésre keresztény- szocialista alapon megindult a bányászok tömörítése. Ez ellen a tény elleu nem igen lehetett volna kifogása senkinek, részben azért, mert a munkásságot ezzel a lépéssel megóvták volna a szociáldemokrácia felforgató tanaitól, részben pedig elemi jogát gyakorolta volna az a néhány száz bányász, aki belépve a szervezetbe a tömeg helyzeti energiájára támaszkodva akarta volna magát biztosítani a bánya központi vezetőségének hatalmas- kodása ellen. szervezkedést. mélyreható világnézeti külömb- ségek vannak. A szervezkedés hírére igen merev álláspontot foglaltak el odafönn s rövidesen nyílt kiállás is történt a keress- tónyszociáiUta elvek »veszedelmes terjedése« ellen. Elbocsátják a „főkolompost“. Az egyik fizetési napoo meglepetésszerűen elbociájtoiták a munkások közül lmri Andrást, aki a szervezkedés * főkolomposa* volt — a budapesti urak szerint. Az elbocsátás a fizetésnél ottlevő nagytömegű munkás előtt történt, nyilván azzal a célzattal, hogy a többieket is elriasszák a szervezkedésben való részvételtől. Az elbocsájifis színét azzal adták meg, hogy munkateljesítménye nem kielégítő. Imri kilenc évig dolgozott a cse- hii bányában • ez alatt az idő alatt megbízható, rendes munkás volt és csak akkor merült fel ellene kifogás, mikor élére állott a keresztény szocialista mozgalomnak. Ilyenformán kenyőrlörésre került a dolog és már-már úgy látszott, hogy a megfélemlített munkásság kénytelen lesz a szervezkedést abbahagyni, mikor a bánya vezetősége újra visszavette a munkások közé Imri Andrást. Hogy miért, nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy ettől az időponttól kezdve nem bántják a szervezkedő munkásokat. Hogy milyen lelki áldozatába került 8Z a bánya központi vezetőségének, nyilvánvaló, — ha mérlegeljük, hogy előző időkben közvetlenül milyen anlmozitás- sál viseltettek a szervezkedéssel szemben. Azóta több izban is hangsúlyozták már a vezetőség részéről, hogy az elhibázott munkás- elbocsátás csak amiatt történt, mert Imri nem dolgozott a követelményeknek megfelelően. A munkások azonban valamennyien más véleményen vannak és valószínűleg nekik van igazuk. A vezetőség részéről elhibázott diplomáciai fogás volt ez a kis botrány s ha gondoltak volna arra, hogy ellenhatást fog kiváltani, nem igen próbálkoztak meg vele. Természetesen erre nem voltak elkészülve, hiszen hozzászoktak ahhoz, hogy éveken keresztül minden úgy történik, a- hogyan Ők elgondolták és szinte diktatórikus módon végre is hajtották terveiket. Ennek a korszaknak azonban vége van. Mi a magunk részéről a teljesített kötelesség nyugodt öntudatával vittük a ciehii dolgokat a közvélemény elé s ez a közvélemény megbotránkozott felháborodásával vette tudomásul a kulisszák mögött történi dolgokat. Most már csak a hivatalos tényezők közbelépésére van szükség, mert mégse történhet meg 1932 ben az, hogy egy vállalat nyerészkedési vágyától űzve felelősségre vonás nélkül mun- báscialádok százait tegye földönfutóvá és növelje a szociális elégedetlenséget, amely egyébként is olyan nagyra nőtt az általános nyomorúság miatt. DOvényi Nagy Lajos. Goethe-centennárium a reáliskolában. Eger, február 15. A Dobő I«tváa reáliskola növendékeinek Bajza Önképzőköre vasárnap délután Goethe halálának százesztendős évfordúlőja alkalmából ünnepélyt rendezett az iotézet dísztermében. A nívós klasszikus műsort zsúfolásig telt terem nézte végig. Az énekkar és zenekar sikeres bemutatkozásának érdeme Virágvölgyi Bála karnagyé. A muzikális közö ség ős zenekedvelők között sziopaiikus karnagy a legnagyobb szak ér tele mmol, avatott muzikalitással dirigált. M gl patáiként hatott, hogy a dalokat eredeti némát szöveg- b n adta elő az énekkar, értelmes hangsúllyal. Fleischmann Sámuel VIII. o. f. egy népszerű Goethe - költeményt interpretált ügyes előadőkép88séggel és tiszta nétneies kiejtéssel. Vezér György VIII. o. tanuló tudományos felkészültséggel rajzolta meg Goethének változatos életrajzát. Kalmár Ferenc VIII, o. t. lendületes szavalata igen jól sikerült. Ezután a házi színpadon előadták Goethe: tlphigenia Tau- ri*ban* című drámáját. Nagypatkó Sári a darab főszereplője egycsspásra hódította meg a közönséget szép alakításával. Pauksch Lajos, Vatai László, Hozmann László és Fejes Béla kiválóan játszottak és igyekeztek a darab klasszikus ízét, nemes veretű motívumait hangsúlyozni. Mindent egybevetve az irodalomkedvelő közönség pompás élvezetben részesült és egy sikerült előadás keretében áldozott a nagy Goethe szellemének. A reáliskola a oentennárinmi ünnepség megrendezésével példát matatott és bebizonyította, hogy nsgytudásű igazgatójával, fáradhatatlan tanári karával az élen, éber őre és művelője a kultúrának, s ápolója a nagy klasszikusok emlékének. Ä Katolikus Legénye egylet kultűrdélutánja. Eger, február 16. Tegnap tartotta a Katolikus Legényegylet az első bultúrdől- utánjá'. Nagyszámú közönség előtt a Bornemissza cserkészcsapat fúvós zenekara nyitotta meg a műsort. Majd négy sikerrel a »Finom kis fégy ház* e. 1 felvonáaos vígjátékot adták elő Kelemen Rőzii, Gulyás Lajos, Veress Gyula, ifj. Hanus László. Az általános tetszést aratott darab után Breznay Imre tanitó- képzőintézeti c. igazgató tartotta meg előadását »Eger iparos társadalma a török hódoltság után« címmel. Eger múltjának és az iparos társadalomnak alapos is-
