Eger - napilap, 1932/1

1932-02-23 / 43. szám

A R Ä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EG7 HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKA! NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON 1?.— KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87. - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54 558 : XLIII. évfolyam, 43 szám ♦ Kedd # Eger, 1932 február 23 Hírek néhány sorban. — Véres kommunista tüntetés Uogvár mellett. Az utóbbi idóbea már annyira elizaporodtak a tüntetések, hogy smg kellett erő­síteni a ejendőrséget. Szomba­ton sátán egy tüntető tömeg megütközött a csendőrökkel, akik a tömegből több embert agyon­lőttek. — Templombetörők garáz­dálkodnak H-Jdumegyéban. Egy­másután öt község templomait fosztották ki az ismeretlen tet­tesek, akik most működésűk szék­helyét Szaboloimegyébe tették át. — Kivágta egy öregaszony szemét egy harcias kakas Tég­láson. — Titokzatos haláleset ügyében nyomoz a debreceni rendőrség. Egy ismeretlen férfi szállást kért az egyik debreceni háznál ■ mátnep reggel véres fejjel találták meg az istállóban. — Súlyos visszaéléseket igazol az abaujvári psticiő kivizsgálá­sa. Etetés, itatás, a szavazatok megvásárlása, a szavazók terro­rizálása derül ki a tanúkihall­gatások során. — Újabb földren­gés volt az elszakított Zem plánban. Homonna közelében Bőt óra hosszat tartő rengést észleltek, kár azonban nem volt. — Tíz évvel ezelőtt elkövetett arzéngyilkosság ügyében nyo mosnak a törökszentmiklósi ha­tóságok. Megtalálták a váoi kö­zépvárosi temetőben Länderer Lajosnak, a szabadságharc híres nyomdászának elhanyagolt sír­ját. Länderer volt az, mint isme­retes, aki kinyomatta Petőfi Sán­dor »Talpra magysr'-jái és a márciusi ifjak tizenkét pontját. A szabadságharoidején megszer­vezte a független magyar kor­mány bankjegy-és tábori nyom­dáját. A mrgynr nemes könyv- nyomtató az 1838 i firvizvesze- delemkor Wesselényi oldalán küzdött. A szabadságharc leve­rése után Vácra internálták. Vá- oott megvásárolta Császár Fe­renc író házát, itt élt haláláig, 1854 február 1 éig. A budapesti sokszorosító ipartestület most el­határozta, hogy az elhanyegolt sirt, újjáépítteti ős a régi házat, amelyben lakott, emléktáblával jelöli meg. Március 13 án nagy ünnepséget rendez Vácott a hí­rős nyomdász emlékére. A bíróság 194 ezer pengőt ítélt meg a Bründl cégnek az egri csatornaépítés négyszázezer pengős túllépéséből Négy hónap alatt ki kell fizetni a megítélt követelést. Hosszú idő óta per folyik j Bründl János csatornázási vál­lalkozó és Eger város között a csatornázási munka négyszáz ezer pengős túllépése miatt. A túllépés sbb ti keletkezett, hogy a vállalkozó olyan terepnehéz- ■égekkel találkozott az építés folyamán, amit a tervbe és sóit- ségvetásbe nem kalkulált s azok rejtett volta miatt nem kalkulál­hatott bele. Szakértői vélemények meghall­gatása után a város nem ismer­te el a követelést teljes összegé­ben, azonban a nem vitás kö­vetelést hajlandóak mutatko zott kifizetni és erre részletfize­téseket is teljesített. A Bründl c‘g part indítóit a varos ellen. A per folyamán a vállalkozó \ 250.039 pengőre szállt le kö­vetelésével. A birőság a per összegéből je­lentékeny kamattételt törölt, to­vábbá a város javára számította be azokat a földfuvarozásokat, amiket a város végzett el a vál­lalkozó helyett. A február 20 án megtartott tárgyaláson a járásbíróság meg­hozta ítéletét, amely 194,195 pengő töke megfizetésére kötelezi a várost, továbbá az említett tőke 1931 október 14-től járó 6 százalékos kamatának és 9,500 pengő per­költségnek a megfizetésére. A járásbíróság a fizetési ha­táridőt négy hónapban mondotta ki. Az ítélet még nem jogerős. Egyre nehezebbé válik a borértékesítés Eger, február 21. Már rég elhagytuk azt a terü­letei, amelynek határai között kormányzati intézkedésekkel irá­nyítani lehetséges gazdaságpo­litikánkat. Nálunknál sokkal erő­sebb tényezők bafolyása blatt áll minden lépés, ami innen is, tűi­ről is megtétetik s ezért igazta­lanok és félrevezetők a támadá­sok, amelyek a kormányzatot állítják be mai helyzetünk oko­zójaként. Gsak két példát hozunk itt most föl, hogy mennyire rajtunk kívül álló erők ját*Kínak közre a szomszédos államokkal való forgalmunkban. A cseh kereske­delmi szerződést mindmáig nem köthettük meg, — nem a mi hi­bánkból. Benes külügyminiszter szerint, — így nyila kozott, — nem tudja a cseh agrárblokk befolyását ellensúlyozói, amely minden eszközzel m g akarja akadályozni a megegyezést, hogy a magyar agrártermékek verse­nyétől mentesítse magát. Az osztrák kormány a nagy­hatalmak bécsi követeihez for­dult, hogy segítsenek az össze­omló gazdasági organizmuson. Hogy e dip'omáciai lépés mögött mi van, rövidesen nyilvánvaló lesz. Már most is bizonyos annyi, hogy a beviteli tilalmak egész sorát akarja az osztrák kormány életbeléptetni. Két legfontosabb külföldi pia­cunk helyzetét mutattuk mag. Az egyiknél reménytelen a borex­portunk, mert tincs szerződé­sünk, a másiknál megszűnik az a kevés lehetőség is, ami eddig voR. A kliring-rsndszer 6e vele a pénzforgalom korlátozása pél­dául lehetetlenné teszik azt, hogy egy osztrák vendéglős itt a ter­melőid vásárolhasson. A hely* zat ma az, hogy csak olyan ter­melő adhat el bort, akt hosszú hónapokra hitelezhet. Ez a mai viszonyok mellett lehetetlen ■ így lassan elmaradoznak vidé­künkről a vásárlók, mint ahogy Gyöngyösön tapasztalják, ahol eddig megletős forgalmat bo­nyolítottak le. Természetesen ezek a nehéz­ségek kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a már-már megszi­lárduld árakra is. A kilátások egyre rosszabbak, az értékesítés majdnem lehetetlenné válik ■ a gazda, a felelős tényezőkkel együtt kénytelen tehetetlenül nézni a borválság tragédiává való növe­kedését. A magyar Géniusz szimbólumaként áll elöltünk Bő- lyai Farkas a lángeszű magyar tudós és költő, aki egykor ra­gyogó tehetségevei ámulatba ej- teite az egész müveit világot. A magyar tehetséget, a magyar al­kotó zsenit senaisem reprezen­tálja erősebben nála • ezt ün­nepli meg benne a Magyar Tu­dományos Akadémia, amikor február 22 én ünnepi ülést tart abból az alkalomból, hogy a ntgy magyar mathematifeus és költő mesterműve a »Tentenum« és azzal egyidőben fiának Bő- lyai Jánosnak hires »Appen- dix«-a száz év előtt megjelent. Mi úgy érezzük, hogy ez a ke­gyeletei emlékünnep nemcsak a Bósyaiak személyes ünnepe, ha­nem a magyar zsenié általában, a magyar fajé, a kitermelő ma­gyar humuszé. Elsősorban a mi kincsünk, a mi értékünk volt Bólyay Farkas, de kincse értéke volt az egész világnak, men mint első az elsők között hatal­mas lépással vitte előbbre a tu­domány zászlaját az euröpai kuliura dicsőségére és üdvére. Hány ilyen Isteu-áldott magyar zászlóhordozőja volta tudomány és művészet tarén az egyetemes európai kultúrának, hányszor bi­zonyította be a magyar, hogy he­lye ou vau a kullurnamzetek élén. Micsoda Őserö lehet ebben a ma­gyar földben, amely olyan nagy­ságokat birt ajándékozni a vi­lágnak — hogy osak egynéhányat említsünk a sok közül, — mint amilyen Bőlyai Farkas, Semmei- w. iaz, Munkácsy, Madách, Liszt Ferenc vagy Jókai volt. Keserű magyar végzet, kesetü ée szinte érthetetlen, hogy ugyanakkor, amikor a magyar föld termelte

Next

/
Oldalképek
Tartalom