Eger - napilap, 1932/1
1932-01-29 / 23. szám
2 EGER 1932. Január 29. Majláth püipök volt most a so* ron, akit el kellett némítaDi, akinek ki kellett veoui a kezéből a vagyont, amellyel Erdély magyarságát nevelte a magyar jövőnek. Éi Erdély püipöke fölzokog, piiziorlevelst küld, amelyek hangot kapnak a templomokban éa kell hogy hangot kapjanak itt a maradékország- ban it. Hallja meg a sirő fájdalom népe, amelyet gond-bopői rrn"~Miriiiifn-,-Hiini-iiifiiFi»'>iiii'nliniir- im mumm nunr ii.msr marcangolnak, hogy van az ö gondjainál nagyobb baj ia : hogy a magyarság utolsó bástyái omlanak össze a megszállott területeken, hogy pusztulunk, veszünk. Éi ha meghallja népünk a megrázó azavakat, ébredjen föl lelkében az uj lélek, a fájdalomban megnemeabedett lélek, mely uj feladatokra kéaz. mmmmmmmmsmmmmmmmmm Képviselő nem vállalhat igazgatósági tagságot Az üggvédképviselők csak a bíróság előtt járhatnak el. Mit tartalmaz az új összeférhetetlenségi törvénytervezet ? Budapest, január 28. A kormányzat köreiben moat tárgyalják Ziitvay Tibor igaz- aágügyminiazter összeférhetetlenségi javaalatát. Az összeférhetetlenségi törvénytervezet azé rint igazgatósági tagságokat képviselő ezentúl nem vállalhat. Semmiféle álláara, vagy hivatalra aem lehet kinevezni kép- viaelőket Miniazterek éa politikai államtitkárok hivatali működésüktől számított őt esztendeig nem léphetnek ösz- 8zekötteté8be olyan vállalkozással, mely telük bármilyen munkát kapott. Az ügyvédképviaelőknek ellenszolgáltatásért semmiféle működésben aem szabad eljárni bárkinek érdekében közhatóság előtt Az ügyvédi működéti körük tisztán a bíróság előtti ügyekre korlátozódik. A képviselőknek oaak közérdekű intézmények, vagy községek éa városok ügyében azabad eljárni. Öiszeférhetetlenné válik az a képviselő, aki hat hónapon át elhanyagolja képviselői hivatását, vagy botrányokozáa miatt háromszor zárták ki a Ház üléseiről. Az őaizaférhetetlenné nyilvánított képviselőt öt évig nem lehet újra megválasztani. Ez természetesen még nyers tervezet, a végleges szöveg még nem készült el. Az Ipartanács időszerűtlennek tartja a részvényjog reformját Az Országos Ipartanáos állandó bizottsága báró Szterényi József elnöklésével ma folytatta a részvényjogi novella vitáját, A mérlegszerkesztésröl szőlő fejezetnél kimondták, hogy a mai példátlanul súlyos és bizonytalan gazdasági viszonyok közepette lehetetlen volna olyan gazdasági és pénzügyi megkötöttségek kodifikálása, amelyek hivatva lennének a jövőre kötelező mérlegszerkesztési szabályok megállapítását lerögzíteni, lappén ezért a bizottság arra kéri a kormányt, hogy ameny- nyiben teljes időszerűtlensége ellenére mégis elhatározná a részvényjognab novelláris úton való szabályozását, hagyja ki a mérlegre vonatkozó rendelkezéseket. Amennyiben azonban a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel bizonyos jogszabályok kiadása elkerülhetetlen volnB, akkor is esetröl-esetre rendeleti úton kellene intézkedni. Az Ipartanács a családi és általában kisebb körre kiterjedő érdekeltség kezében lévő részvénytársaságok különleges viszonyaira való tekintettel ezek részére önálló kodifikáciős szabályok felállítását kívánja. Az állandó bizottság felkérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy ezt a javaslatot részletesen tárgyalja le az érdekeltekkel. Báró Szterényi József elnök utalt arra, hogy a német birodalmi gazdasági tanács véleményét a törvényhozásnak is bemutatják és célszerű volna, ha intézményes gondoskodás történnék a jövőt illetőleg nálunk is arról, hogy a nagyjából ipari, kereskedelmi és munkaügyi vonatkozásban hasonló munkakört ellátó Ipartanfics véleményét is mindenkor a törvényhozás elé terjesszék. Szombaton a Koronában közkívánatra SZAKÁL AZ AGYZSENI új műsorral! 9 órakor. — Belépődíj nincs. Leszállítják a vasúti tarifát Foglalkoznak a menetrend megváltoztatásával is. A Máv. igazgatóságának a tarifa ügyosztálya most dolgozza ki ez új vasúti tarifát, amelynek célja, hogy a díjtételeket a kedvezőtlen viszonyokra való tekintettel leszállítsák. A Máv. igazgatósága fogl Ikozik h menetrendek általános megjavításának a kérdésével is. Az egyik újítás, amelyet terveznek, arról szól, hogy a rővi- debb távolságokra kedvezményes áru menettérti jegyeket kell rer>d»z°re»iteni. Előadássorozat a rádióban a vidéki városokról A tavasszal megkezdik a propaganda filmfelvételek készítését is. A Vidéki Vároiok Kultur Szövetsége érinti esésbe lépett a Magyar Rádió rt. igazgatóságával és a M gyár Film-irodával. A rádió igazgatósága a legnagyobb készséggel vállalkozott arra, hogy a legközelebbi jövőben a rádiőműfor keretében szerepeljen a -Vidéki városok kul- turájaés fejlődése« című előadás- sorozat. így elsősorban Miskolc, Kecskemét, Szeged és Győr város ismertetésére kerül sor. A tavasszal megkezdi a Film iroda ezekről a várótokról a propaganda filmek felvételét. A filmeket először Budapesten fogják bemutatni, azután a ciere-hir- adők kapósán a kontinens nagy városaiban. Reméljük, hogy Eger is helyet kap a propaganda-filmek sorozatában és elsők között lesz, ahol ez operatőr megjelenik jellegzetes múltat és kultúrát fényképezni. Rövid Idő alatt négy tagja pusztait el egy felsötárkányl családnak Megrendítő tragédia Eger, január 28. 1930 ban Felsölárkány határában Juhász Páter módos gazda a lillafüredi műút tárkányi szakaszán szekerével a frissen ásott űtgödörbe zuhant. Esés közben egy kőrakáshoz útődött és szétloccsant a koponyája, úgy, hogy szörnyethalt. A holttestet fia, József őrizte a szerencsétlenség színhelyén A gyerek segítségért kiáltozott, de senki sem hallotta. Felült a kocsira, hazahajtott és szólt a csendőröknek. Együtt ment vissza velük, hogy hazahozzák édesapja holttestét. A szomorú hír még az éjsza- ka elterjedt a faluban. Az építéshez kirendelt mérnökök mindjárt munkába állították szemberekét és jódarabon betömték az árkot, úgy, hogy kiszélesedett az út. A fiúra olyan hatással volt apjának véres holtteste, hogy pár nap múlva bánatában szíven lőtte magát. Előzőén a szerencsétlenség színhelye felé kerékpározott és éppen azon a helyen, ahol az apja meghalt kipukkadt a bicikli gumija. Izgatottan futott haza és jelentette, hogy »látta« az apját, aki hívta, menjen utána. Röviddel ezután elkövette az öngyilkosságot. Ju- hászné elájult öngyilkos fia holtteste mellett, mirs János nevű 11 éves fia, abban a hitben, hogy anyja mega lillafüredi út miatt. halt, 3zivszélhüdó8 következtében ott a helyszínen elhunyt. Az aeszony a sorozatos halálesetek miatt súlyos betegségbe esett, úgy, hogy cieeiemöjét nem tudta rendesen táplálni, mire a szerencsétlen kicsike rövidesen osztozott apja és testvérei sorsában és elköltözött ez élők sorából. . A nemrég még dúsgazdag Juhész- család ezután hamarosan tönkra- mont. Öt gyermek él még otthon, de nincs közöttük, aki vezetni tudta voloa a módos gazda vállalkozásait: a hentesüzletet, a fűszer- kereskedést és a mészégetőit. Nem volt, aki utánanézzen a gazdaságnak, mert hiszen mind gyermekek még, az anyjukban pedig csak injekciókkal tartják az életet. A szerencsétlen asszony moit kártérítést kér az utat építő földmunkás szövetkezettől. Negyvenezer pengőt kér tőlük, hogy eltarthassa családját. Keresetével a bírósághoz fordult és kéri, hogy ítéljék mag neki ezt az összeget, mert már nincsen semmije, amiből gyermekeit felnevelhetné. 3,800.000 hektó az ország bortermése. Az előző évi 4 milliő hektóval szemben 1931-ben 3,800.000 hektó bor termett Magyarországon. Az Alföldön apadt, a dombos vidékeken emelkedett a bortermelés. n
