Eger - napilap, 1932/1
1932-01-26 / 20. szám
2 EGER 1932. január 26. ■iiyiiiiiniinniw—'MifiiHiinn mi ii wiwpiffnnniniiminTiTTri n" égő, viharzö fergstegtöl pusztított mandzsu földön a kereszt árnyékában pihenést, megbékélést és nyugalmat talált keresztény, pogány, kínai ésj^pán. És a telepre nemcsak japánok és kínaiak tekintettek fel tisztelettel, de megkímélték még azok a banditák is, akiket még a japán gépfegyverek sem tudtak meg- rendszsbályozni. A kis misszió O cikarban erősebbnek bizonyult azoknál a hatalmaknál, amelyek százezer katonával, bombavetö repülőgéyekkel ée tankokkal vonultak fel problémáik elintézésére. * A Katolikus Aciő ezt a C cikart akarja kiépíteni Egerben, Budapesten, szerte Európában, mindenütt, ahol a békétlenség, a nyomorúság, a bűn ős a szenvedés számumja kavarog. Közelebb akarja vinni minden intézményhez és áriadén egyénhez azt a krisztusi tanítást, amelynek követése egyetlen lehetősége a pusztulásból való menekülésnek. Á’landó sürgetése annak, hogy az evangélium tanításainak valósággá kall változatok életünkben. A Katolikus Akció egy örökös kontroll, mindig eleven figyelmeztetés, örökéber lelkiismeret: erre járj és te erre! Minden kéznek a minden kézben vaiő elhelyezése, a szeretet láncaira való fűzőié a pusztulásra szánt millióknak, megalkotása egy szünetlen működó energia- központnak, soha el nem fogyó és éjjal-neppal szerteiugárzó erővel, amelynek forrása Krisztus tanítása. A Katolikus Akció Európa alkonyán reneszánszot hirdet és az európai harcteret egyetlen Cicikárrá fogja változtatni, amelyben Krisztus szelíd sége vár mindan megkínzottak- ra . . . Korányi beszámolt a népszövetségi tárgyalások eredményéről Mihelyt megjavul a világhelyzet, nyomban talpraáll Magyarország. — Nem veszi igénybe a kormány a bankbetéteket. A 33 as bizottság ülésén Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter nagy beszédben számolt ba genfi útjáról. Tudomására adta a nemzetközi szakértőknek, hogy a Magyarország a háború és forradalmak következtében forgótőkéjét úgyszólván teljesen elvesztette és ezért adósodott el. Ganfben azt s benyomást szerezte, hogy az európai helyzetben rövidesen változás következik be. Magyerország helyzete — folytatta Korányi — egyálsalán nem kétségbeejtő. Amint a világhelyzet megjavul, nyomban talp-8- áliunk. Belső erőink ma is megvannak, da azok teljes kifejtése csak a normális gazdasági viszonyok helyreálltakor válik lehetővé. Ezután Kosányi Prigyes báró elmondta, hogy a Nemzeti Bankhoz a külföld számára befolyó pénzösszegeket úgy kezelik, hogy se inflációs (pénzczaporító), se deflációs (pénzszűkítő) hatása ne legyen abban az időben, mikor a felgyülemlett pergőtökék felszabadulnak. lemesváry Imre előadó azt a kormányrendeletet ismertette; amely az országban rendelkezésre álló aránylag igen csekély aranykészlet megóvását biztosítja. Több felszólalás után Korányi Frigyes báró felemií telte, hogy ez aranypengő csak számolási érték, a rendelet pedig csak a valóságos aranypangőben teljesítendő fizetésre vonatkozik. Hallomása sz rint azzal is riasztják az embereket, mintha a hetetek igénybevétele vagy más eféle intézkedés is 8zótiajöhetne. Hangsúlyozza, hrgy ilyenről nem volt és nem is lehet szó. A betéteknek ilyenféle intézkedésekkel szemben való biztonságát leginább az erősíd meg, hogy a kormány az infláció elkerülését tekinti egyik fő feladatának. A bizottság elfogadta a rendeletet, majd a bizottság elelnö- kének Jankovich Bélát választotta meg. Húsz fillér egy kaosa, 2 pengő a havi oselédbér — Kínéban Levél a kinai magyar misszióból. Eger, január 25. A kínai magyar misszióból, ahová annak idején P. Erdős Apollinár is távozott Egerből, levelet hozott a posta. A rejtélyes Keletről páratlanul érdekes adatokat közöl: az ottani élet, a megélhetési viszonyok stb. felől. A levél még Karácsony előtt kelt, (harmadik karácsony már, amit ott töltenek a missziós atyák) i a visszaemlékezés szavaival, az itthoni ünnep dicséretével kezdődik. matmmmmtmmmOUmmmmBmmmmmUmmmmBBm »— Magunkról mit írjak, — folytatja, — hála Istennek a legjobb egészségnek örvendünk, az idű nyarat már jobban bírtuk, igaz, nem is volt olyan kegyetlen, mint az elmúlt évben, — a borzalmas árvíz és pestis nem tudott a mi tartományunkig elbatolni. Itt a közállapotok is elég nyugodtak, annál is inkább, mert a rendbívül jő rizs- termés dacára is magasak az árak. Különban egy-két külföldi cikktől eltekintve elég olcsó az élet. Csak néhányat említsek : a sertéshús kilója 45 fillér, egy kacsa 20 fillér. A munka és napszám hihetetlenül olcsó: szakácsunk 4 pengőt kap havonta, egy cseléd bére 2 pengő. A japánok msndzsuriei betörése hozott izgalmat, ó.iási az elkeseredés a japánok ellen. Bojkottlllják a j * p in árúkat ■ a diákok sorra járva az üzleteket, miodent az uccára dobálnak, ami japán eradetü « Az érdekes levél másfél hónapig jött Kiyangből, ahol Apollinár atya ven a többi magyar páterrel. A Gárdonyi Társaság felolvasó ülése Eger, január 25. A Gárdonyi Tanaság januári felolvasó ülése a természet-kultusz ápolása jegyében folyt le. A műsoron szereplő írók mindegyike átadott valamit a hallgatóságnak abból a napsugárral, erdőillattal átitatott áhítatból, amely elfogja 8z embert, amikor mezők-erdők szabad levegőjét szívja. Erről a természetszeretetről mutatta ki megnyitóbeszédében vitéz Veszprémy Dazaő a Gárdonyi Társaság alelnöke, hogy mily mélyen lakozik ez a magyar nemzet lelkületében. Az ős- vadász Nimródnak vagyunk leszármazottjai s történelmünk hagyományai tényleg megerősítik népünknek a vadászat iránti szeretető!. Irodalmunk is lépten- nyomon visszatükrözted a természetszeretet finomabb érzéseit • így a ^Gárdonyi Társaság csak ezeknek a szép hagyományoknak hódol, amikor a januári felolvasó ülésének programiját összeállította. Ezzel kapcsolatban meleg szeretettel üdvözölte a Társaság új tiszteleti tagját, Kittenberger Kálmán*, aki mint neves Afrika- kutató sok die tőséget szerzett a magyar névnek s egyike legjobb vadászíróinknak. Kittenberger Kálmán néhány szíves szóval megköszönte a Gárdonyi Társaság részéről ért kitüntetést, majd felolvasta a Sejk c. érdekes elbeszélést. A Sajk egy szelídített tanulékony pávián-majom, melynek élatepiződ jain keresztül belepillanthatott a hallgatóság az afrikai kutatások rejtelmességeibe s az ottani benszülöttek életviszonyaiba. — A közönség hálás tapssal viszonozta a felolvasó vendég által nyújtott élvezetet. Borsodi Lászlónak Verőközé c. elbeszélését Temesfalvi Antal rendes tag olvasta fel. Borsodi (Frint) László irásművészetét nagyszerű palóc-elbeszéléseiből már eddig is jől ismerte Eger közönsége, most mint a természet melegszívű barátját és megfigyelőjét volt alkalma megismerni. Kedves vadászhistőriát olvasott fel végül Bárány László dr. a Társaság főtitkára. Az egy- szerű vadásztörténetbe annyi szint, kedvességet, pompás meg- figyelőkásziéget vitt bele, hogy nemcsak a nagyszámban megjelent egri vadászok hallgatták gyönyörűséggel az elbeszélést, hanem az irodalomszerető közönség is. A sikerült felolvasó ülést vitéz Veszprémy Dezső zárőszavai rekesztették be. Heine és Unterreiner Nagyszerűen ki lehet fejleszteni az emlékezőtehetséget, — csak tehetség kell hozzá. Eger, január 25. Heine kiváló német költő, Unterreiner pádig a Korona bérlője. Unterreiner hála Istennek, kitűnő egészségnek örvend, viszont Heine meghalt már. Amig élt, nem volt alkalma megismerkedni az egri Korona bérlőjével, ama egyszerű oknál fogva, hogy Unterreiaer a világon sem volt még, amikor Heine meghalt. Hogy mi módon találkoztak mégis, arról szól e rövid írás. Szombaton este előadást tartott a Koronában Szakái Zoltán, a világotjárt grafológus, aki arról is nevezetes, hogy ritka példánya ez emlékezőtehetségnek. Előadását telt ház nézte végig a sárga teremben és a közönség őszinte elismeréssel adózott kivételes képességeinek. Mart amit Szakáll mester mivel, az nem kóklerség, hanem a memóriának és írásismeretnek komoly alaposan tárgyalható fejlettsége. A legkisebb mutatványa például az volt, hogy miu<fin «bevágta» a naptárt 1801 töl 1999-ig, néhány pillanat alatt megmot dta az éideklődőknek, hogy 1876
