Eger - napilap, 1932/1

1932-01-15 / 11. szám

2 1932. január 15. EGER *■ ''- "r""’ Trr1" i m infiirniiTumui i »um ... H ogy Brüniog kancallár nyi­latkozatára majd talále Fran­ciaország kikényszerítő erőt, azt nem lehat tudni, de több, mint valószínű, hogy nem. Ha azon­ban egyszer a nemzetközi jog­rend igazán megyeiéiül, ez töb­bet fog köszönni B"ür,ir’g kan cellár elhatározáeának, mint an­nak a rengeteg beszédnek, terv­nek, egyezménynek és szerző­déinek, amit a vertailleai béke teremtCi Géniig és Hágáig tíz éven ét keresztül oly rókán és annyiszor megvitattak. Megkerülte az épületet és az aj­tót döngető Rigler előtt négy lépésre megállva, rálőtt a nap­számodra. A sebesült öcizerogyott és pillanatok alatt meghalt, mert a lövedék a szó szoros értelmében rostává tépte a Szerencseden ember A gyilkos erdőört a ciendőr- ■ég letartóztatta és bekísérte az egri kir. ügyészség fogházába. A vizsgálatot lefolytatták ■ bz ügyészség szándékos emberölés büntette címén emelt vádat Bo­rién András ellen, akinek ügyé­ben január 21-re tűzött ki főtár­gyalást a törvényszék Pretten­Kölcsönnel akarnak segíteni a bajbajutott közalkalmazottakon mellét. hnffer tanács*. Racionalizálni kell a világfogyasztást Ä termelésben az emberiség 75 százaléka vesz részt, a fogyasztásban mindössze 25 százalék. Eger, január 14. A közslkelmazottak fizetését az elmúlt bárom hónap alatt két­szer leszállították, a jövő hó* napra pedig, mint már jelentet­tük, újabb oiökkeuéctterveznek. Azonkívül az eddigi két csők- kentést, amely eredetileg junius végéig szólt, í gy évre meg akar­ják hosszabbítani. Az illetmény- eiőkkentés és a jövedelmek meg­csonkítása számtalan tisztviselőt és nyugdíjast juttat a telje« anyagi romiáiba. A tisztviselőtársadalosn, mely­nek nagy része úgy rendezke­dett be, hogy részletfizetésre vá­sárol, nem tud elégít tenni kö­telezettségeinek. A hitelezők p-­Eger, január 14. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben rámutatott arra, hogy az inségakcióra meg­indított természetbeni adomány­gyűjtést nagymértékben meg­nehezítette az a körülmény, hogy a búzamennyiség gabonajegy és lisztforgalmi adó fizetésének kö­telezettsége alá esett. így a nyo- morecyhíiő bizottságok, jóté­kony egyesületek ciak akkor fo­gadhatták el a fele-jáolott gabo­nát, hogy ha megfizették a bo letta árát és lerótták a lisztfor­Eger, január 14. December 11 én megdöbbentő, halálos végű dráma játszódott le a Rőzsaszentmárton melletti Vízváros-pusztán, ahol Burián András erdöőr vadászfegyveré­vel agyonlőtte Rigler Gusztáv napszámost, aki a helyszínén, pillanatok alatt balt meg. A véres esemény a következő­képen történt: Burián András feleségével la­kott pár év óta a vízvárosi pusz­tán levő vadászházban. A dráma napján otthon tartózkodott az asszonnyal együtt, aki az udva­ron foglalatoskodott. A délutáni dig szorongatják őket, mert szűk- ii ségük van a pénzükre. A tiszt- ' viselői fizetést lefoglalni nem lehet, de lefoglaltatbatják és el- őrvereztethetik a tisztviselők la­kásberendezését és egyéb ingó vagyonát. Most mozgalom induH, hogy segítsenek az önhibájukon kívül bajba ju’ott közalkalmazottakon Kölcsönt akarnak szerezni ré­szükre, melyből kifizethetik hi­telezőiket, hogy öiszo ne omol­jon és el ne vesszen az a kevés is, amit a tisztviselői iizatések- bői évek hosszú során át sike­rült megszerezniük és maguké­nak mondaniok. A pénzügyminiszter legújabb rendelkezés?) ezarint, ha az ic- ségmozgalom céljaira magáno­sok vámőrlésben felőrölt lisztet ajánlanak fel, a linzi után a ga­bonajegy ellenértékét és a liszt forgalmi adóváltsőgot nem beli külön megfizetni, ha a mozga­lom irányítására, vagy ellenőr­zésére hivatott hatóság az így átvett lisztmannyiséget a pénz* ügyig9Zgatőságnab bejelenti. A gabonaalapnak járó összegről a népjóléti tárca terhére gondos­kodik a kormány. órákban odament a vadászház udvarára Rigler Gusztáv és ed­dig még ki nem derített okból rátámadt Buriánnéra, aki szetn- beköpte a férfit. Rigler erre az inzultusra üldözőbe vette az asszonyt, aki bemenekült előle a lakásba és magárazárta az aj­tót. Rigler utána ment és fesze­getni, majd rugdosni kezdte az ajtót, hogy beju hasion a házba s ezt a zajt hallotta meg az er­dőőr, aki 12-es sörétra tőliött vadászfegyverét magához véve a ház túlsó oldalán levfi ablakon kimászott az udvarra. Az európai államok egymás ! u’áa kéoyszerrendszabályobat j kénytelenek életbalépietni, mert az európai gazdasági krízis hul­lámai elöntéssel fanyegesik a gazdasági élaíet. Az egyes euró­pai államokból elhangzó j ajkiái - tásokből annyit már megállapí­tottak, hogy a vál«ég fő oka: a bizalom hiánya. Sajnos, a győztes államok és elsősorban a győztesek nyakán élősködő hisantant minden lehe­tőt elkövetnek, hogy a bizalmi válságot kimélyítsék. Az oktalan kardosörtatés és a gyűlölködés politikája okozza azt, hogy a bizalom ez egész vonalon meg­lógott s viszont, a bizalom hiánya okozza azt, hogy a tökók az egyes országokból elmenekülnek s ott koncentrálódnak, ahol a legnagyobb mérvben felhalmo­zott tőkéket találják. A pénznek az az alaptermészete, hogy oda menekül s ott sűrűsödik, ahol fajtájából a legnagyobb garma­dát találja. Ennek a laikus meg­állapításnak gyakorlati megnyil­vánulásét abban látjuk, hogy az európai pénz, Franciaországba menekült s ott sűrűsödik, mint ahol a páncílizekrények ölében a mérhetetlen tőkék hevernék. A gazdasági válság másik főoka a fogyasztás racionalizálásának tökéletlenségében keresendő. A baj tehát a rendszerben van. Racionalizálták a termelést, örült sokat produkáltak és nem gon­doltak arra, hogy a fogyasztást is racionalizálják. Mi történt? A túltermelö orczágok nem tudták elhelyezni árucikkeiket s erre leépítették a munkásokat, vagy fizetésüket redukálták, ami által a válság csak növekedett. Csak egy dolog segíthet: meg­szervezni a nemzetközi munka• piacot, ellenőrizni a termelést és fokozni a fogyasztást. Az európai Tanulmány Bizott­ság is azt állapította meg, hogy a válság egyik fő oka a biza­lom hiánya s azután a termelés és a fogyasztás közötti rendszer­telenség. Ha ennek a tételnek igazolását keressük « a fogyasz­tás racionalizálásának okait vizs­gáljuk, nem hagyhatjuk figyel­men kívül arra a kérdésre adan­dó választ, hogy miképpen osz­lik meg sz emberiség nagy egye­teme, termelés és fogyasztás szempontjából. A földön ma félig-meddig pon­tos számi-ások szerint ezarhai- százsaiiliő ember él. A civilizált országokra ennek a számnak oak egy meglehetősen kis ré­sze esik. Az emberiség zömét Ázsia és Afrika, valamint a dél- tengeri szigetvilág primitívebb népei teszik ki. Kína négyszáz- millói lakója, India kétszázmil­liója, Afrika 150 miliő négere és arabja, ctb. tömegek, melyek a civilizált emberiség vezetése mel­lest már intenziven bekapcsolód­tak a modern világgazdasági ter­melésbe, életük azonban válto­zatlanul primitív és igénytelen maradt. Nem valőezinü-e tehát az a feltevés, hogy a világ gaz­dasági egyensúlyának felbomlása innen indul ki ? Száz meg száz kikötőből indulnak nspoDta ha­jók Európa és Amerika felé, roi- kádárig megrakva terményekkel és bizony sokkal kevesebb az áruk mennyisége és értéke, amit a primitiv beuszüiőtt tömegek igényeinek fedezésére odaszállí­tanak. Ázsiának és Afrikának nem kell semmi, az emberiség 75 százalékának életnívója az 6lképzeihetetlenségig primitiv. Amíg tehát a termelésben az emberiség 75 százaléka vesz részt, addig a fogyasztás mind­össze 25 százalékra redukáló­dik és sűrűsödik. A nagyhatalmak végzetes gyar­matpolitikája s a végtelenségig elterpeszkedő vámrendszerek áll­ják útját annak, hogy a terme­lés és fogyasztás között harmó­nia jöhessen létre. Amíg tehát a világkonfereasiák csak politizál­nak, de nem hatolnak a dolgok mélyére, amelynek meglátása minden goldolkodő ember ré­szére adva vau, addig leszere­lés, fegyverkezés, Páneurópás játékok mind-mind csak nagy gyermekek játékszerei marad­nak. A világ összes népeinek gazdasági jóléte és nyugalma csak akkor érhető el, ha az öt Az inségakció céljaira felajánlott liszt után nem kell bolettát vásárolni galmi adót. Január 21-én tárgyalja a törvényszék a vlzvárospusztal erdőőr bűnügyét

Next

/
Oldalképek
Tartalom