Eger - napilap, 1932/1

1932-06-29 / 145. szám

ÄEÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG} EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3.— TELEFONI 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558. :: ♦ Szerda ♦ Eger, 1932 június 29. XJL1II. évfolyam 145 szám Hatról őt százalékra szállította le a Nemzeti Bank a kamatlábat Eger, június 28. A Magyar Nemzeti Bank fő­tanácsa mai ülésén egyszázBlő- ko* rátacsökkentést hajtott Vég­re. A hivatalos leszámolási ka- matlfib tehát öt százalék. Április 18 án történt az utolsó kamatláb- apaeztás, amikor is a jegybank az eddig érvényben volt hétszá­zalékos kamatot ugyancsak egy százalékkal apasztotta. így te­hát a tavalyi bankzfirlat után életbaléptetett kilencszázalékos hivatalos kamatláb után nem éppen egy esztendő alatt eljutottunk az ötszázalékos bank­rátához. Ez a rátacsökkentés nem érte váratlanul a piacot. A múltheti hitelügyi szaktanácskozások és a kormány részéről történt be­jelentések után bizonyosra lehe­tett venni, hogy bekövetkezik a kamatláb leszállítása ée ezen a réven is komoly segítséghez jut a mezőgazdaság, amely elsősor­ban értsi a kamatterhek súlyát. Természetesen ez a rátacsökken­tés nem a nemzetközi pénzpia­con már korábban mutatkozott megkönnyebbülés következése, amihek nyomán a mértékadó jegybankok már leszállították kamatlábukat. Nyilvánvaló, hogy az adott esetben a kamatleszál­lítás elsó célja a válságban levő termelő osztályok terhein, amint a konjunktúrakutató intézet teg­napi jelentése mondja, »szociál- baritativ célzattal enyhíteni,« A cél, hogy a termelési költségek a hitelkamatokon keresztül is tovább apaszthatók legyenek. A gazdasági élet bizonyosan hagy megnyugvással vesz tudomást a ráta 8pa«ztásáról, amit követni fog a Hitelügyi Tanács döntése a követelhető legmagasabb ka­mattételek újabb megállapításá­ról. A bankkamatláb leszállításáról a Magyar Nemzeti Bank a kö­vetkező tájékoztatást adta ki: A Magyar Nemzeti Bank fő­tanácsa 1932 június 27-én tar­tott ülésében elhatározta, hogy július 1-étől kezdődő hatállyal a bank által váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok le­számítolásánál alkalmazandó ka­matlábat ... 6 százalékról 5 százalékra, a népszövetségi kölcsön kötvé­nyeire és az 1932. évi kibocsá­tású 6 százalékkal kamatozó m. kir. állami pénztárjegyekre adott kölcsönöknél alkalmazandó ka­matlábat pedig 6 7a százalékról 57a százalékra mérsékli. A kamatlábleszállítással a jegy­bank a gabonaértékesítés pénz­ügyi lebonyolítását kívánja a lehetőség határain belül meg- | könnyíteni. munkásával, aki e kérdésről a következőkben nyilatkozott: — A törvény végrehajtási uta­sítását s az ipartestületek és az új központ új slBpszabályait a kereskedelmi minisztérium olyan későn adta ki az ipartestületek­nek, hogy a száz oldalas anyag áttanulmányozására alig állt két nép rendelkezésre. A végrehaj­tási utasítás áttanulmányozása ennek ellenére is megtörtént ős ez Ipartestületek Országos Szö­vetsége által június 19-re össze­hívott érdekképviseletek azt meg­tárgyalták, azon több lényeges változtatást eszközöltek. Határo­zatiig kimondották, hogy a ke­reskedelmi miniszter által június 22-re összehívott ankéten ezeket a változtatásokat fogadják el, különös tekintettel a közgyűlési tagválasztás nehézségeire és több sérelmes pontra. Az ipartestüle­tek és a központ új alapszabá­lyait nem fogadták el, sőt nem is tárgyalták, mert a tervezet hevenyészett volt. Az a felfogás alakult ki, hogy az új központi szerv készítsen megfelelő alap­szabályokat. — A június 22 i ankéten saj­nálattal kellett a kisiparnak ta­pasztalnia, hogy a kereskedelmi és Iparkamarák az iparosságnak ezt a mozgal­mát minden rendelkezésükre álló eszközzel elgáncsolni törekedtek. Állást foglaltak a végrehajtási utasítás érdemleges tárgyalása ellen azzal az indokolással, hogy az ipartestületeknek nem volt alkalmuk áttanulmányozni és a módosításra voaatkozó észrevé­teleiket megtenni. — Ezzel szemben az Országos Szövetség a 19-i határozat alap­ján kérte az azonnali érdemle ges tárgyalást azzel, hogy adas- sék mód a még nem nyilatko­zott ipartestületeknek a hozzá­szólásra. Erre a miniszter kép­viselője kijelentette, hogy a ka­pott utasítás alapján osak abban az esetben tárgyaltathatja a vég­rehajtási utasítást, ha ezt egy­ségesen akarják. így akként ha­tároztak, hogy a végrehajtási utasítást újabb 30 napra meg keil küldeni az ipartestületeknek. Ezek után vasárnapra össze­hívták Miskolcra a Miskolci Ke­reskedelmi és Iparkamara köte­lékébe tartozó 30 ipBriestület elnökeit a végrehajtási utasítás letárgyalására. Az elnökök saj­nálattal vették tudomásul a tör­vény életbelépésének újabb ki­tolását, ásás!, hogy az ipartes- tületeknek módjukban áll eset­leges újabb módosításaikra vo­natkozó határozataikat a Kama­rákkal közölni. Az értekezlet egyben kijelölte a törvény ezerint egyes kamarákra eső közgyűlési 15 rendes és 10 póttag területi megosztását a vármegyék és egyes ipartee- tületek taglétszáma arányában. Miskolc, mint központ 3 rendes (2 Miskolc, 1 a kamara ipari szakosztálya) és 2 pót, Abauj megye 2 rendes és 1 pót, Bor- sód megye 3 rendes és 4 pót, Hevesmegye 4 rendes 3 pót, Zemplén 3 rendes és 1 póttag- Ságot kBpott. Kijelölték azokat a községeket is, amelyek a ren­des és póttagokat adják. He­vesmegyében Eger 1, Gyöngyös 1, Hatvan 1 és Tiszafüred 1 ren­des tagot ad, a három póttag Eger, Gyöngyös és Hatvan közt oszlik meg. A választásoknál annakidején az összes ipartestületek egy kö­zös listán szavaznak. Minden száz tag egy szavazatot jelent. A Miskolci Kamara kerületében működő 30 ipartestületnek 112 szavazőegysége van. A 82 egységet magában fog­laló értekezlet határozata az volt, hogy tekintettel az iparosság sú­lyos helyzetére, az ipartestüle­tek részéről olyanok választas­sanak a közgyűlésbe, akik rá­termettek erre és kötelességük­nek fogják tartani az iparos­érdekek védeimezését, amennyi­ben az új központ első dolga lesz as iparosság elviselhetetlen ter­heinek csökkentése, a kontár­kérdés, stb., továbbá a sérelmes törvényes rendelkezések sürgős orvoslása elintézést nyerjen. A legközelebbi miniszteri an- kéton a végrehajtási utasítások módosításának elfogadása után fogják a közgyűlési tagok meg­választására a választást kitűzni a kamarai körzethez tartozó ipartestületek egységes jelölése alapján. Sajnos, ilyen körülmények kö­zött a központ megalakulása hó­napokkal eltolódott. Hónapokkal eltolódott az Ipartestületek Országos Központjának megalakulása Radii Károly nyilatkozata a megalakulás nehézségeiről. A miskolci értekezleten megjelölték a képviseletek arányát. Eger, június 28. Évek óta folyik a küzdelem az iparosság önálló képviseleti szervének megteremtéséért. A törekvés az idén sikerrel járt, megszületett az 1932. Vili. tör­vénycikk, amely felállítja az Ipartestületek Országos Központját. A központ felállítása sürgős, mert az iparosság mai helyzete gyors és egyöntetű intézkedése­ket kíván, mégis arra mutatnak az események, hogy a törvény végrehajtása hónapokkal eltoló­dik. Munkatársunk ma beszélgetést folytatott Radii Károly nyomda- igazgatóval, az Egri Ipartestület elnökével,az iparosérdekek nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom