Eger - napilap, 1932/1
1932-06-18 / 136. szám
2 EGER 1932. június 18. BUBI’ \\ iriBMBBM8MMMM8^^ kívánságainak nagy részének teljesítése nem fog nagyobb nehézségekbe ütközni. Egyéni elbírálás alapján mindazoknak a gazdáknak, akik a rossz gazdasági viszonyok folytán tényleg fizetésképtelenség állapotába jutottak, valamint ez ilyen gazdák egyes csoportjainak javára be fog következni a tőkehátralékok fizetésének elhalasztása és a kamatok elviselhető mértékre való leszállítása. Minden gazda - edösvédelmi rendelkezések gyakorlati keresztülviteléről egy szükebbkörü bizottság fog a legrövidebb idő alatt dönteni, amelyben a magyar agrártársadaloan legkiválóbb vezető férfiéi gondoskodnak a gazdák jogos igényeinek megvalósulásáról. A falvakban lolyó lelkiismeretlen agltáclóról beszólt Krlston Endre püspök a Heves-alsóborsodi Katolikus Nép- szövetség választmányi ülésén Eger, június 17. Az egri egyházmegye területén működő és négy agilitást kifejtő Katholikui Népszövetségnek hövas-alsőboraodi csoporja 16 án nagy érdeklődés mellett tartotta meg félévi választmányi ülését. Ez alkalommal az országos központ részéről megjelen« tek Eötvös Lajos dr. ország- gyűlési képviselő a szövetség vezérigazgatója és Zichy-Csikánn Móric báró dr„ központi titkár, továbbá Gosztonyi Andor elnök és a választmány vidéki és helybeli tagjai nagy számmal. Kriston Endre püspök elnöki megnyitójában felhívta a csoportvezetők figyelmét őrre, hogy a lelkiismeretlen agitáció a nép leikébe a bizalmatlanságot oltja bele, hogy az így támadt szakadékot kimélyitve fordítsa egymással szembe a társadalmi osztályokat. Ma nincs itt az ideje sem az elernyedésnek, sem a közönyösségnek. Csepcla Lajos dr. apát-plébános a csoport ügyvezető-igazgatója minden részletre kiterjedő, tanulságos jelentésében beszámolt a csoport félévi működéséről, tájékoztatott a helyzetről s a jövö munkához adott értékes tanácsokat. — A nagy tetszéssel fogadott jelentés pontjai körül értékes megbeszélés fejlődött ki, amelyben vitéz Subik Károly spát- kanoaok, Szabó Elek esperes- plébános, Vágó Lajos esperes- plébános, Harkabuse László apátplébános vettek részt. Eötvös Lajos dr. szövetségi vezérigazgató üdvözölte ezután a csoportot a mély gondolatokat felölelő beszédében tájékoztatta a hallgatóságot a szövetség országos viszonyairól ■ megjelölte a jövő fejlődés irányvonalát. Az elhangzottak alapján a választmány különösen a katolikus olvasókörökre, a sajtőkérdés figyelembevételére és a katolikus sajtó propagálására hívta fel [a szövetség tagjait. Hirdessen az EGER napilapban. A budapesti egyetem elvetette a jogi oktatás reformtervezetét Budapest, junius 17. A Magyary-féle, a jogi oktatásról szóló reformtervezetet, amely olyan nagy ellenszenvet ős tiltakozást váltott ki a főiskolákat fenntartó testületekből ■ az egész magyar társadalomból, a budapesti Pázmány egyetem jog és államtudományi kara is megkapta véleményadás céljából. Az egyetem jogi kara most 80 oldalas beadványban birálja a reformtervet ■ azt a legnagyobb mértékben elitéii, antiszociálisnak és közjogi szempontból is időszerűtlennek mondja. A gyakorlati közigazgatási vizsgákkal kapcsolatban azt mondja a beadvány, hogy a tervezett reform a kereskedelmi is kólák nívójára helyezné a jogéi államtudományi kart. Ezzel a súlyos kritikával, amelyet a Pázmány egyetem adott, valószínűleg végleg le is kerül napirendről a hírhedt racionalizálási terv. Rövidesen megjelenik az agrárhitel rendezéséről szélé rendelet Nem lesz általános fizetési moratórium. A kormány, méltányolva ez igények jogosságát a gazdasági élet különböző szempontjainak mérlegelésével fogja az agrárhitel rendezésére vonatkozó intézkedéseket megtenni. Némely túlzó gazdaságpolitikusnak azt a követelését azonban, hogy általános fizetési móratőriumot hirdessen ki, a kormány nem fogja végrehajtani. Lehetetlen egy általános mőratőrium azért, mert ez teljesen megállítaná a termelést, az áruk forgalombahozata- lát és mindenütt megrekedés állana be a gazdasági élet vérkeringésében. Da egy ilyen általános moratórium azért is igazságtalan volna, mert felmentené még azokat is a fizetési kötelezettségek teljesítése alól, akik vagyoni helyzetük és jövedelmük mellett mégis képesek volnának a vállalt kötelezettségeket teljesíteni. Nem lehet megengedni, hogy az agrárhitel rendezésének ürügye alatt olyanok se fizessenek, akiknél a fizetőképesség nem hiányzik, hanem csak a fizetőkészség. Az a becmletei, dolgos gazda és kisiparos, aki önhibáján kívül került a fizetésképtelenség sajnálatos állapotába, meg fogja kapái mindazokat a fizetési köny- nyíséseket és halasztásokat, a: melyek igénybevételével gazdasági létét átmentheti a majdani jobb időkbe. Ez igenis nemzeti feladat és ezt a feladatot a kormány meg is oldja. A rosszhiszeműséget azonban nem lehet, nem szabad istápolni és aki tud, az fizessen ezután is. Eger szépsége és gazdagsága az idegenek szemében. Irta: Szlklajj János dr. konnányfötanácsos, a Magyar Újságíró Egyesület alelnöke. A ma feladata, hogy a múltban elkövetett hibákat más űton- módon valahogy helyrehozza. Fájdalom, maginak Magyarországnak a sorsa az, hogy egész történetén keresztül még minden században romhalmazokból kellett újra meg újra a nemzet szállásait s a nemzet sorvadt lelkét is fölépítenie. Közmondásossá vált az a szinte paradoxon vigasztalás, — hogy minden rossznak van valami jő szüleménye is. Bizonyos, hogy ez erős erkölcsi alapon álló, elszánt embert nem sújthatja le végképen egy nagy csapás, hanem a bajok szövedékében talál egy fonalat, amelynek segítségével ki tudja magát szabadítani sorsának fojtogató bonyodalmából. Ilyen meggondolással és elmélkedéssel csakugyan rájövünk arra, hogy van valami igaz és való az említett vigasztalódéiban. Rettenetes csapi« rajtunk az őrült és gonosz trianoni béke; de bár sohasem fogjuk helyrehozni az általa okozott veszteséget, valami jót ez a kényszerbéke is tudott teremteni. A magyar nemzet fojtó kényszerűségből jobban ráeszmélt magára. A lelki tisztulás ugyan még nem következett be úgy, ahogy óhajtanák; de már érezhető nem egy tekintetben a segíts magadon! elvnek megértése és megvalósításának szilárd törekvése. Elrabolták sok értékes természeti és történelmi kincsünket, s íme a sújtó gyász, a börtönhöz hasonló hátát zárások közepette ráeszméltünk,hogy hála Istennek, ven még rejtőkben sok olyan kincsünk, sok olyan gazdasági erőnk, amelyeket eddig, mert dűslakodők és fennhéjázők voltunk, kevés gondot fordítottunk. Márt ne szedjük elő a rejtek homályából, mért ne hozzuk rendbe,-márt ne hasznosítsuk ? Az a budapesti, aki nem Ausztriába vagy a Riviérára ment Magyarország szépségeit ócsárolni : szaladt egyhuzamban a Tátrába. Fenséges táj, fájdalom mai elvesztése : de meg kellett volna látni látni azt is, ami innen van a Tátrán, és ha nem nyújtja annak zord fenségét, annál több élvezetet nyújt enyheségével és bájosságával. Ma aztán, amikor a ránk kényszerítőt! határok majdnem a Bakony és Mecsek lábát, a Mátra és Bükk gerincét szelik: vissza kellett fordulniok az elvakult szeneknek. Ezért sikerülhetett azután a Mátra fölfedezése is. És most, amikor a Mátra és a Bükk érintkezésének pontján állok, négy megelégedést érzek azon, hogy végre testet öltött az az idea, amelyet már negyven év óta szolgáltam négy nyelven megjelent magyarországi útirajzaimban, hogy ismerje meg fei-ki módja és ideje szerint az ország különböző vidékeit, lásson, tanuljon, merítsen uj életkedvet ott. Ne nézze le vállvonogatva a fővárosi ember a vidéki városokat, mert azokban a saját művelődésének annyi forrását, a természet annyi szemérmesen meghúzódó szépségét, a népielek annyi érdekességét fedezheti föl, ami sokszor alaposan megingatja azt az elfogultságát, hogy minden jót és szépet csak a külföldön keressen. Es nemzeti szempontból sem közömbös dolog, hogy ez ország különböző tájainak lakói a magyar föld gazdagságán át jobban megismerhessék és meg is szeressék egy- mást. Keresse föl a hegyvidéki az Alföldet, az alföldi a hegyvidéket. Keresae föl a Duiántűl a Mátrát a a mátrai lakos a Dunántúlt : örvendjenek a hasonlóságon I okuljanak munkáik különböző sajátosságaiból. Eger városa mindenképen nevezetes pont. Maga a város fekvésével, térmészetnyuj tóttá előnyeivel, fürdőivel, közművelődési intézményeivel, terményeivel méltán követelheti a magyar értelmiség fokozott érdeklődését. A természetbarát és a turista közvetlenül juthat a Mátra bájos völgyeibe, a Bükk rengetegeibe, amelyet már az ős ember is jő ösztönétől vezetve választott lakóhelyül és védalműl. Akik
