Eger - napilap, 1932/1

1932-06-17 / 135. szám

AH* 10 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPBA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG« EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. —TELEFON! 11.—KIADÓHIVATAL! EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558. :i XLIIL évfolyam 13o szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1932 június 17. —------------------------------------------------------------------------______________________... ________________________________ M egkezdte a Ház az összeférhe­tetlenségi javaslat tárgyalását Budapest, junius 16. A képviselőhöz ma megkezdte a képviselők összeférhetetlensé- géről azőlő törvényjavaslat tár­gyalását, amelyet Ostor József előadd terjesztett a plénum elé. A javaslat, emelylmég a múlt év őszén jutott nyilvánosságra « azóta különböző bizottségokban volt tárgyalás alatt, lényeges változtatásokkal került ma a Ház elő. Mac Donald elnökletével megkezdődött a lausannel konferencia A lausannei konferencia, amely­nek tanácskozásaitól az európai helyzet lényeges javulását vár­ják Heriot és Mac Donald meg­egyezése óta, ma megkezdődött. Heriot indítványára, amelyet Grandi olasz külügyminiszter is támogatott, kézfelemeléssel Mse Donaldod választották meg a konferencia elnökévé. SfRSHMBBSBBHniüBK Mac Donald megnyitó piszé­dében a megegyezés fontosságát hangoztatta s együttműködésre szólította fel a konferencián részt­vevőket. Rámutatott arra, hogy a konferencián Európa határoz, de az egész világ cselekszik s nem szabad megengedni, hogy a tárgyaláson erőt vegyen a de­strukció szell8me. Felfüggesztik az árverések végrehajtását a gazdák meg­segítése céljából Budapest, június 16. Illetékes helyen, amíg a me­zőgazdasági helyzet a termés- eredmény és a nemzetközi pénz­ügyi viszonyok további kialaku­lása utján nem tisztázódik, ide­iglenes intézkedéseket terveznek. Arról van sző, hogy az árve­réseket ez év végéig, tehát az uj termés [értékesítéséig ál­talánosan felfüggesztik. Erre az időre felfüggesztik a peres és végrehajtási eljárást is, hogy az adósokat megkíméljék a költségtől. Ezt úgy tervezik, hogy azok, akik halasztást igényelnek, kér­vényt adnak be, aminek ugyan­olyan hatása lenne, mint a keres­kedőknél és iparosoknál a kény- izeregyességi eljárás megindí­tásának kérése. A Mavart teherszállítási mono­póliuma megbénítja a gyümölcs- szállítást és leszorítja az árakat Heves vármegye alispánja a monopólium felfüggesztését kéri a gyümölcsszezónra. Ijesztően leapadt a vármegye állatkivitele. A poroszlói és újlőrincfalvai gátakat inségmunka keretében építik meg. A kisgyűlés és közigazgatási bizottság ülése. Eger, június 16. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága tegnap tartotta ren­des ülését dr. Hedry Lőrinc fő­ispán elnökletével. A felolvasott jelentések kapcsán elsősorban Keglevich Gyu'a gróf szólalt fel és bejelentette, hogy sikerült ke­resztülvinnie a bükkezenterzsé- baíi iskola megépítését. Iftene Gyula tanfelügyelő ezért a tan­felügyelőség köszönését tolmá­csolta a péterváaűrai kerület kép­viselőjének. Tóbiás József műszaki főtaná­csos a vármegye-útépítéséről számolt be. A hasznoshutai és eger—ostorosi építkezések teljes erővel folynak. Utóbbit kényte­len a hivatal más községbeli munkásokkal végeztetni, mivel egri munkások nem jelentkeztek kellő számmal. Megindultak a tiszafüred—bábolnai, eger—deb­receni, kömlő—tarnaszentmik- lóéi és máiraballai útépítések is. Az államépítészeti hivatal elkészítette a poroszlói gátja- vitásoknak és az újlőrincfalvai törvényhatósági út felemelésé­Eger szépsége és gazdagsága az idegenek szemében. Irta: Sziklag János kormányfötanáceos, a Magyar Újságíró Egyesület alelnöke. ) A magyar közönség mindenkor hagyományos tisztelettel szokta emlegetni a dicső múltú Eger városát. Az egri név már az is­kolákban ragyogó aranykoizo- ruba foglalva csillogott a költő- ibb lelkű ifjak képzelete előtt. De a dicső múlt fényessége mö­gött ott húzódott egy hosszú, sötét árnyék: a romok tömege, amely a hosszú ostromok és tö­rök uralom után a hajdan hires város helyét borította. A kstú feltámadásról, az uj településről, a természet vonzó erejétől ideseregeltetett nép és szerencsésen támadt vezetőinek állhatatos, eredményes munká­járól már nem zengtek a hös- költeméoyek. Eger igazi ujjá- ébredése mintegy másfél század­dal előbb indult meg, amikor egy Eszterházy Károly, egy Pyrker haíalmas egyházi és tu­dományos intézményeit és mo­numentális épületeiket megte­remtették. Munkájuk eredményé- : hez, a város emelkedéséhez hozzájárult Eger és környéké­nek jő magyar, vallásos és ha­zafias lélektől lelkezett népének szorgalma és kitartása. A tudományos és irodalmi körök már a múlt század eleje óta értékelték az Egerből ki­induló vagy ott hajlékot talált tudományos munkásságot. Eger mentette meg csillagászati inté­zetével még a magyar kalendá­riumot is. A tudományos mun­kásság mellett a költői munkás­ságnak is jeles képviselői tették becsültté az országban az egri nevei, hogy többet ne említsek: Tárkányi Béla, Mindssenty Ge­deon, Zal&r József. Fogadott fia lett az egri tanítóképzőből vi­lággá indult Gárdonyi Gézánk. A tudományos és irodalmi körök érdeklődése mellett azon­ban, valljuk meg őszintén, a nagy közönség nem tanúsított olyan eleven érdeklődést Eger iránt, mint azt a város természeti és közművelődési gazdagságánál fogva megérdemelte és meg is követelhette volna. Ennek vol­tak általános és különleges okai. Általános ok volt az, hogy sajna, a magyar közönség nem igen szeretett utazni; akinek nem volt hivatalos vagy üzleti dolga, bi­zony nem igen mozdult hazul­ról, lakőhelyénsk szükebb kör­nyékéről. A tehetősek nagy része külföldre járt üdülni vagy gyó­gyulni. A magyar főid szépsé­geinek méltatása nagyobb részt benn maradt ez iskolai földrajzi könyvek keretében. Közvetlen szomorú tapasztalatokra emlé­kezhetem, amikor erről baszélek. Egyidejűleg azzal a mozgalom­mal, amelyet a magyar turista­ság föilendítése érdekében a Kárpátegyesülai a nyomában a főváros egyes lelkes turistái megindítottak, — létrehoztam a Balaton-egyletet, szerveztem, mint annak titkára a fővárosból a balatoni kirándulásokat s meg­indítottam, mint újságíró, ez első oáltudato* sajtőpropagandát a Balaton érdekében clyan férfiak hathatós támogatásával, mint Jókai Mőr ős Fenyvessy Ferenc. Csak jellemzésül akarom meg­említeni, hogy az 1885-iki nem­zeti kiállítás alkalmával rend­szeresített vasárnapi balatoni kirándulásokra minden rend­kívüli kedvezmény mellett csak nagy üggyel-bajjal tudtam 30—40 embert összetoborozni, bogy meg­nézzék a Balatont; de egyetlen felhívásra 350 cseh kiránduló jelentkezett s a Déli vasút kü­lön vonatot bocsátott rendelke- i zésünkre. Az utazási kedv fölserkenté- sében mindenesetre* döntő sze­repe volt Baross zónatarifájá­nak ; később azonban ezt is ki­forgatták elvi alapjából, rideg financiális okokkal, anélkül, hogy azután financiális eredményt is érhettek volna el a közművelő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom