Eger - napilap, 1932/1

1932-06-10 / 129. szám

2 EGER 1982. június 10. hajózik. Katolikus ember tehát nemcsak a törvény ellen vét, nemoiak a keresztény gondola­tot csúfolja meg, hanem halálos bűnt követ el, amikor párbajo­zik. Áz Egyház tiltó rendelke­zését nem lehet sem ki-, sem fél­reme gy arázni. Aki vét ellene, egyházi büntetés alá étik, s nőm lehet a bűnt olyan utólagos meg­bánással jóvátenni, melyről előre tudja, hogy újra elköveti, ha al­kalma kíaálkozik. Azt mondják: nem kínálkozik, hanem az alka­lom kényszeríti. Hát ez az, ami ellen a katolikus embernek a legmerevebben harcolnia kell. A társadalmat le kell szoktatni er­ről a bűnről és akciót kell indí­tani azért, hogy a magyar tör­vények komolyan büntessék a párbajozőkat. Hozzák ba nálunk is a klasszikus angol törvényt, amely törvény mint egymás életére törökét állítja bíróság elé a mindenáron párbajozni óhaj­tókat. Akkor majd egyszerre el­megy a kedvük ettől a bűntől, ha a büntetés súlyossága, és az egészséges keresztény társada­lom bojkottja fenyegeti azokat, akik karddal, vagy pisztollyal ke­resik egymáson a becsületüket. Vártuk a szegedi Jedermant,., A kultuszminisztérium és a Nemzeti Színház nem tudták megvalósítani az Akárki előadását. Mi lesz a nagyjelentőségű tervvel? Eger, június 9. A Jedermann szabadtéri elő­adásának tervére a megtörtént, helyesebben meg nem történt események feltették a bukás koronáját. A terv, mint azt áprilisban részletesen megírtuk, legutóbb Pünkösti Andor kezében került a beérés stádiumába, aki azt kizárólag Egerben akarta elő- adatni, művészi elgondolásban, eredeti rendezői ötletekkel, és ami nem mellőzhető szempont — olosón. A Jedermann tehát szorosan Egerhez fűződött, mint ahogy Egerhez kapcsolták már három évvel ezelőtt Siposs Géza, aki éppen az »Egerében ▼etette fel a gondolatot, és dr. Petro Kálmán, aki ugyancsak sokat dolgozott az egri szabad­téri előadásért, meglátva annak nagy művészi és idegenforgalmi jelentőségét. Hogy történt, hogy nem, ami­kor Pünkösti Andor bejelentette az előadást a kultuszminiszté­riumban, ott huszonnégy óra alatt ügy elkerítették a tervet, hogy Pünkösti és Eger csak néz­hetett utána, mint a mesék egy­szeri embere a tűzből kikapart gesztenye után. A minisztériumban ugyanis kijelentették, hogy ez nekik is eszükbe jutott, — éppen akkor amikor Pünkösti átlépte a mi­nisztérium küszöbét — és meg is fogják csinálni, csakhogy előbb Szegeden, aztán a budai Várban, aztán Pécsett, aztán a kémény­seprő, az álmoskönyv, ha meg­nyerte hadd vigye — talán Eger­ben is. A minisztérium termé­szetesen a Nemzeti Színházzal akarta színrehozni a darabot, ami méltő feladat lett volna az ország legkiválóbb együttesének. Lapunk mindjárt a terv meg­mászásának tudomásulvételekor hosszabb cikkban foglalkozott a gondolat ilyenformán való meg­valósításival és a leghatározottabban állást fog­lalt ellene, nemcsak azórt, mert Eger városára nézve teljesen bizonytalanná vált az előadás,^ hanem mert azok az anyagi ne­hézségek, amalyek a Nemzeti előadásával, utaztatásával, a tö- megszereplők megszervezésével és díjazásával kapcsolatban már első pillantásra föl kellett hogy merüljenek, lebetetlenni tették azt, hogy a darab egyáltalán szinre kerül­jön szabadtéri előadásban bár­hol Is az országban. A terv ilyetén valő megoldása tehát a megvalósítás teljes csőd jét is jelentette egyben. Cikkünk nyomán a fővárosi lapok is fog­lalkoztak az üggyel és egyönte­tűen hasonló értelamben nyilat­koztak. Azonban a Jedermann tovább futott és mi kénytelenek voltunk belenyugodni a dologba azzal a tapasztalattal, hogy láttunk már más lehetetlenségeket is megva­lósulni állami asszisztenciával, amire legjobb példa volt a Ma­gyar Passió szegedi szabadtéri előadása, aholis súlyos pénzeket fizetett rá a Nemzeti Színház a produkcióra. A minisztérium és a Nemzeti igazgatója leutaztak Szegedre, tárgyaltak, nagyobb összegű anyagi támogatást kértek, fel­mérték a fogadalmi templom te­rét és ki is tűzték a darabot június 5-re. Szegeden ugyanak­kor nagy ipari vásár volt és a Távirati Iroda jelentette, hogy a vásár legméltóbb befejezése a Jedermann előadása lesz. Letettük az érvek fegyverét a hivatalos fórum erősebb aka­rata előtt és vártuk a szegedi Jedermannt . . . Ma június 9-e van és egyik budapesti lap írja: »Most már meg lehet írni, hogy mindazok a szabadtéri játékok, amelyeket az állam tervezett erre a nyárra, elmaradnak. így már elmaradt a Jedermann szegedi előadása, amelynek pedig most, jÚDius 4-én és 5 én kellett volna nagy tömegeket megmozgatni. Annak oka, hogy a Jedermann szabad­téri előadásából nem lett semmi, elsősorban anyagi természetű. A mai nehéz helyzetben a Nem­zeti Színház nem kockáztathatta meg azt, hogy esetleg ráfizessen a szegedi ünnepi játékra. Ugyan­csak ilyea okokból maradnak el a tervbe vett várbeli, pécsi és egri előadások is.< Ha volaa ezen valami dicse­kedni való, eldicsekedhetnők, hogy jő Pytbiának bizonyultunk. Da túlzott képességeket tulajdo­nítanánk magunknak ezzel, mert hiszen nem tettünk egyebat, mint józanul mérlegeltük a helyzetet, levontuk a múlt tanulságait és természetszerűen kijött a vég­eredmény. Csak azon csodálkozunk, hogy ezsket a reális számításokat nem végszték el azok, akiknek el kellett volna végezniük; hogy a tervet ilyen horribilis kiadásokkal elég jövedelmezőnek gondolták arra, hogy állami monopóliummá tegyék, kicsa­varva a magánvállalkozás kezé­ből, amely «okkal olcsóbban és ugyanolyan művészi nívón meg tudta volna vjlóiítani. Egy egészséges gondolat hóna alá állami mankót adtak s a gon- dolat hozzárokkant a mankóhoz azok alatt a terhek alatt, ame­lyeket fölöslegesen ráraktak. Más volt e a Nemzeti Színház helyzete áprilisban mint ma? Látták-e az Illetékesek a terv ilyen módon kivihetetlen voltát ? Látniuk kellet*, ha nem aaarják vállalni a helyzet tiszti mérle­gelése hiányának a vádját. Da hát akkor miárt volt ez az egész kínossá dagadt ügy ? És ki tartja a mellét az előre bizonyosra ve­hetett fiaskó minden ódiumáért ? Alig hisszük, hogy választ fo­gunk kapni ezekre a kérdésekre. A helyzet tehát az, hogy az állami Jedermann zátonyra fu­tott. Az ország közönsége elesett egy redkívül nagyjelentőségű művészi eseménytől, Eger városát pedig attól a te­kintélyes anyagi, gazdasági előny­től játszották sl, amit a Jeder­mann egri előadása jelentett volna. Annál súlyosabb a dolog, mert az előadást az idei — éppen a legalkalmasabb — nyáron min­den valószínűség szerint nem lehet már nyélbeütni. A hivata­los terv bukása megbuktatta a magánvállalkozást is, mert sem a darab előkészítésére, sem az előadás országos propagandájá­ra nem lesz elegendő idő. Bár tévednénk. Úgy tudjuk, hogy Pünkösti Andor változatlanul fenntartja elgondolását és a da­rab mégis színrekerül Egerben. Ha az idán nem, a következő nyáron. Elbukott az állami Jedermann ügye. Da mi, annyi önzetlen harc után, igazunk ilyen sem­mibevevése után, nem tudjuk elégtételül elfogadni ezt a tényt. Apor Elemér. A Move országos nagytanácsa elismeréssel adózott a Mesének sokoldalú működéséért A Move országos propagandát fejt ki az egri repülőnap érdekében. Eger, június 9. A Move országos nagytanácsa tegnap tartotta Budapasten ülé­sét, amelyen részt vett a Mese képviseletében Raabe Róbert pénzügyőri felügyelő, a Mese ügyvezető elnöke is. Az országos elnökség őszinte elismeréssel emlékezett míg az egri Move sokoldalú és eredményes működéséről s arról az összetartásról, mely a válság szélén álló üszőit is visz- sza tudta tartani az anyaegye- sületben. Behatóan foglalkozott a négy- tanács a Move egri egyesületé­nek anyagi helyzetével is, amely­nek rendbehozatalát az OTT segítségével most már biztosí­tottnak lehet mondani. Elhatározta a nagytanács azt is, hogy a Mese vasárnapi re­pülőnapjának sikere érdekében országos propagandát fejt ki a központ i hogy minél nagyobb súlyt adjon ennek az esemény­nek, vezetötagjait is leküldi ez alkalomból Egerbe. így a va- ■árnnpi repülő napra Egerbe érkeznek Marton Lajos ország- gyűlési képviselő, kormfinyfőta- nácsos, a Move országos elnöke, Szeder János országos ügyvezető elnök, Bemard Mátyás ny. al­ezredes, a Movero elnöke, Kauser István dr. főtitkár, Ratkőczy Bó­dog Move főlövészmester s igen sok Move egyesület kiküldöttje, az ország minden részéből. A Move egyébként leküldötte Eger­be a mátyásföldi vitorlázó repülő- filmjét, amely igen érdekei fel­vételekben mutatja be a motor- nélküli repülés minden fázisát. A filmet az Uránia mozgó ma este fogja mindkét előadásán pörgetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom