Eger - napilap, 1932/1
1932-06-04 / 124. szám
Ahh 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGJE 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3.— TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA : 54 558 :: XLIII. évfolyam 124 szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1932 június 4 A földadó eltörlését kérték ma a Házban a földmívelésl tárca vitájában Szövetkezeti rendszerünk átszervezésével lehet rentábilissá tenni a magyar mezőgazdaságot. Budapest, június 2. A képviselőhöz mai ülésén folytatták a főldműveléaügyi tárca vitáját, amelyben csaknem minden szónok a földteherren- rendezés minél elébbi keresztülvitelét sürgette a falu érdekében. Napirend előtt az igazold bizottság tett jelentést Schmidt Miklós mandátumára vonatkozólag, amelyet végleg igazoltnak jelentett be. Nagy feltűnést keltett a vita során Bajcsy Zsilinszky Endre beszéde, amelyben a földadó eltörlését kérte a kormánytól. * A mai ülés első szónoka Pintér László volt. Beszédében a földteherrendezés sürgős lebonyolítását követelte s rámutatott arra, hogy ha rövid időn belül nem rendezik ezt a kérdést, az adósságok katasztrófába döntik az egész mezőgazda«ágof Bajcsy-Zsilinszky Endre hangsúlyozta, hogy a kis- ős nagybirtok közötti ellentéteket ki kell egyenlíteni s ezt csak úgy érhetjük el, ha a kormány prc- grammjába vesz egy komoly és gyökeres földbirtokreformot. A bajokon átmenetileg a földteherrendezés is segít ugyan, de a kormány sokkal helyesebben tenné, ha [a földadót, amely a mező- gazdaság kerékkötője, eltörölné.! Rocsán Károly aggodalommal veszi tudomásul a tultágos takarékosságot, mert a földművelésügyi tárcánál nem leépítésre van szükség, hanem ellenkezőleg, nagy beruházásokra. Szövetkezeti rendszerünket kellene szerinte átszervezni és termelő szövetkezeteket alakítani, mert csak így lehet rentábilissá tenni a magyar mezőgazdaságot. A gazda sorsa Magyarország sorsa Szegény embert az ág is húzza, — tartja a példasző és ez az ág mostanában vihar formájában ver végig rajtank szinte nap-nap után. Az a jégeső, amely a múlt héten kiviteli gyümölcs- területünket: Kecskemét határát pusztította el, tegnap a Dunántúlon szántott végig. A jég nyomában a pusztulás jár, ennek kísérője pedig a nyomorúság. Megdöbbenve állunk sorstragédiánk előtt, melyet belülről a sorozatos ítéletidők, kívülről részvétlenség tesz egyre tragi- kusabbá. A belső elszegényedést az izgatők használják ki s ezzel mérgezik a néplelket, s szítják a sorscsapások alatt amúgy is fel- burjánzó elégedetlenséget. A külföld [részvétlensége pedig az emberi közösségbe vetett hitünket ássa alá, s egyre gyöngíti reményeinket, amelyek lelket vertek még belénk. Egyre világosabbá válik, hogy sorsunkat magunknak kell elintézni s a kezdeményezést is magunknak kell elindítani. A polgármester a szombat délutáni közgyűlésen Jelentést tesz a képviselő- testületnek a Június 5-lg történt befizetésekről Június 4-én, a trianoni diktátum törvéngbeiktatásának évfordulóján félóráig . zúgnak Eger összes harangjai. Eger, június 3. Június 4 ike szomorú történelmi dátuma a magyar nemzetnek. Ezen a napon iktatta törvénybe a törvényhozás a trianoni békediktátumot, amely a lefolyt tizenkét év alatt épen Európa kórokozója lett. Az egész nemzet tiltakozása száll június 4 én a >művelt« Nyugat felé és az ország minden részében tiltakozó gyűléseket tartanak. Egerben szombat délután 4 órakor az összes harangok félóráig zúgnak az ország megcsonkításának emlékezetéül. Vasárnap osztják ki a városházán a hadirokkant jelvényeket. Egér, június 3. A vitéz nagybányai Horthy Miklós legfőbb védnöksége alatt álló Honsz hevesvármegyei és egri csoporta junius 5 én vasárnap délelőtt 10 órakor díszközgyűlést tart a Városháza közgyűlési termében. A díszközgyűlés keretében adja át a[ város katonai és polgári hatósága a kormányzó által alapított hadirokkant jelvényeket az igényjogosultaknak. A város közönsége osztatlan tisztelettel és magyar érzéssel áll meg ez ünnep előtt, amely a vármegye és város élő hőseinek nagy találkozója lesz. Időjárás. Budapest, június 3. A Meteorologiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: — Hazánkban a tegnapi napon több helyen volt jelentékeny mennyiségű csapadék, de zivataros esők csak a Pilis és Börzsönyi hegyekben voltak. A hőmérséklet nappal a 22—26 fok C körül mozgott. Budapesten ma délben a hőmérséklet 19 G fok. Prognózis: esős idő várható, nyugat feló forduló széllel, a déli részeken hősflllyedéssel. 38 pontja lesz a június 4 Eger, június 3. Június 4 én, szombaton délután 4 órakor ismét közgyűlést tart Eger város képviselőtestülete. Tekintettel arra, hogy a kamatmentes köztartozás—fize- zetések határideje szombaton délben lejár, — a polgármester már jelentest is tesz a képviselőtestületnek erről, hogy a város polgársága milyen mértékben sietett a háztartás se gítségére hátralékok törlesztésével, vagy előlegek adásával. A 38 pontból álló tárgysorozat érdekesebb pontjai a következők: Jelentés a télen lefolytatott inségakciőről. A kiküldött bizottság jelentése a nagytranszformátorház építésénél előállott többletmunkákról. Láng András felperesnek Eger-iki városi közgyűlésnek. közönsége ellen indított kártérítési perében a budapesti tábla Ítélete. Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselő levele a városok háztartási ügyében a képviselőházban február 17-én elmondott interpellációja alkalmából, a köz- munkaváltságra adott miniszteri válaszról. Miskolc polgármesterének átirata a miskolci színik erületnek az 1932—33 színi évadra leendő megalakításáról. Kardosa Géza színigazgató bejelenti, hogy a debreceni színházat Debrecen városa pályázat mellőzésével ismét neki juttatta. Utcai távbeszélő állomás felállítása ügyében a Postaigazgatóság ajánlata. Magyarország mezőgazdasági ország, itt a meleg májusi esőnek kereskedő, iparos tisztviselő csak úgy örül, mint a gazda, akinek a termését hizlalja. A vihar pusztításának tragédiáját pedig épen úgy sirathatja mindenki, mint az a gazda, kinek a földjén átvonult, mert minden elpusztult hold termést megérez az árván hagyott magyarok kis családja. Ilyenkor mindnyájan még fokozotttabban érezzük azt a nemzeti kötelességünket, hogy úgy a természeti viharok folytán kárvallott gazdákat, mint a gazdasági katasztrófák folytán elpusztult gazdaságokat meg kell segíteni, mert az ő életük egyben Magyarország élete, s az ő pusztulásuk a magyar sors legnagyobb tragédiája volna. A megteendő intézkedéseknél semmiesetre sem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a szerencsétlen kísérleteket, amelyeket eddig néhány országban tettek, így különösen Románia esete lehet tanulság arra, hogyan lehet egy hirtelen és át nem gondolt gesztussal nagyobb
