Eger - napilap, 1932/1
1932-01-09 / 6. szám
2 EGER «■BgaawBMHMHwaMteW'wwwiiKW.rwffli wuffnimiw wm M'mnMtmrmnmwkw** 41 iysdni, holott már kétezer e*z- tendö óta szüntelenül hallja az Isteni Mesternek mindent megmondd tanítását: »Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!« Nem gazdasági győgyítőesz- közökra van tehát a mostani világválság megoldásánál elsősorban szükség, hanem az ember erkölcsi megújhodására és ebből a célból mindenekelőtt a szeretet eszméjének és isteni parancsának gyakorlati, intézménye# magvalósítására az egyéni, társadalmi, állami és nemzetközi életberen- dezkedésban. E f — a Karitásznak, a Krisztusi szeretet erényének és életprog- rammjának megizívlelése ás át- élésa — az az egyedüli út és mőd, amely az emberiséget mai szerencsétlen állapotából a legrövidebben, a lagbiztosasban kivezethetné és bivyőgyíthatná. Ebben az évben öten vesztették el törvényhatósági bizottsági tagságukat, mert megszűnt vagyoni képesítésük Eger, január 7. Hevesvármegye igazoló választmányának legutóbbi ülésén felülvizsgálat alá került a vármegye legtöbb adót fizetői közül választott törvényhatósági tagok és póttagok vagyoni képesítése. Az igazoló választmány meg- álbpí otta, hogy az érvényes vi- rili*i névjegyzék utolsó helyén szereplő virilis adója 730 pangót tesz ki. A beérkezett jelentések értelmében a következő virilisebböl választott bizottsági tagok 1930. évi adója nem éri el ezt az ősz- szeget: A virilisek III. csoportjában: ! Bárány József, Tiszanána, számításba vehető adója (rendes tag) 600.— P. Gruss István, Komló, számításba vehető adója (rendes tag) 716 34 P. Csató Sándor, Füzesabony, számításba vehető adója (rendes tag) 517 04 P. Vidinseky Kálmán, Eger, számításba vehető adója (rendes tag) 345.45 P. Varga Miklós, Éger, számításba v hetö adója (rendes tag) 702.99 P. Schultz Testvérek, Eger, számításba vehető adója (póttag) 512 36 P. Csótány József, Gyöngyös, számításba vehető adója (póttag) 367 10 P. Megállapította az igazoló választmány, bogy a felsoroltak törvényhatósági bizottsági rendes-, illetve póttagsága 1932. évi január hő 1 ével megszűnt. Erről érdekelteket és a vármegye alispánját értesítette és a várnagyé alispánját felhívta, hogy jelen véghatározat jogerőre emelkedése után, a megszűnésnek következtében sorra kerülő póttagokat és pedig Mizsey Vendel Gyöngyös, Incze Károly Eger, dr. Deuuch Béla Pétervására, Molnár János Gyöngyöstarján, Mészáres Lajost Ásány a törvényhatósági bizottságba hívja be. Kormányintézkedések várhatók a pénzintézetek mérlegeire vonatkozólag Kielégítő eredménnyel végződött az üzleti év a korlátozások ellenére is. Eger, január 8. Más esztendőben január elején már »menetkészen« állottak a pénzintézetek évi mérlegei, az idén azonban, mint hírlik, késés valószínű. A késések oka az a bizonytalanság, amelybe a rendkívüli viszonyok hozták a bankokat. Tervek merültek fel arra vonatkozólag, bogy a mérlegek publikálásának terminusát tolják ki, bár a társulati adótörvényben április van megjelölve hatáidőként. Kormányintézkedéseket is várnak a pénzintézetek erre vonatkozólag, bár Egerben, mint informálódtunk, ezt a halasztást nem veszik igénybe a bankok. Nehézségek csak ott lesznek, ahol jelentős tételű tőzsdei értékpapír is van a vagyon- állagban, mert tőzsdei jegyzés ezidő szerint nincs és eddig nem történt intézkedés a papírok értékelésére vonatkozólag. Már most meg lehet állapítani, hogy a vidéki intézeteknél a különböző kormányintézkedések visszaesést idéztek elő s a betétkivonásokat újabb hitelekkel kellett a bankoknak pőtolniok A mérlegek megjelenésével kapcsolatos kérdésekről, valamint a múlt év üzleti eredményéről általánosságban tájékozódott az Eger, az Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. vezetőségénél. Török Kálmán, a bank elnöke a következőkben nyilatkozott munkatársunk előtt: »A mérlegmunkálatok folyamatban vannak, de annyit már aoit is meg lehet állapítani, hogy a műit üzleti év első felében rendes viszonyok között kielégítőek voltak az eredmények. Júliusban, augusztusban s az azóta megjelent kormányintézkedések azonban visszahatással voltak az intézet üzleti életére. Ez a visszahatás abban nyilvánult meg, hogy a kormányintézkedéseket sokan félreértettek és az adósok tartozásaik rendezésével nem tö- ródtek. Vonatkozik ez elsősorban a föld- teherrendezéii eljárás alá vont adásokra. Legerősebben a bankzárlat hatásai érezhetők az üzleti életben, mert általános riadalmat keltett az intézkedés és a takarékos betevők igyekeztek pénzüket másképen értébeoíteni. Iotézetünk, tekintet nélkül a várható kormányintézkedésekre, a mérleget szokásos időben elkészíti és a közgyűlést január végén megtartjuk. Klnu'z Jenő igazgatóhoz in1932. január 9. «warnm téztünk ezuláa kérdést az osztalékra vonatkozólag. Általánosságban ugyanis az a felfogás alakult ki, bogy az intézetek kisebb osztalékot adjanak a rendesnél ■ azt is csak a részvényesek javára írják, hogy a j tényleges kifizetéssel ne vonjanak el készpénzt a bank üzleti életéből. Kérdésünkre az igazgató kijelentette, hogy ez Egyházmegyei Takarékpénztár az idén is rendes osztalékot fizet részvényeseinek. Hangsu'yozni kívánom még, mosdotta, hogy a kamatmaximálás korántsem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, j mert az intézetek nem rendel- i kezuek olyan összegekkel, atas- I lyek ki tudaák elégíteni a hitelkeresőket. A kormány tagjai ma délután a szokásos gízdasági minisztertanácsra gyűlnek össze, amelyen a gtzdasági és pénzügyi helyzettel összefüggő aktuálii kérdések kerülnek megvitatásra. — A minisztertanácson Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter ismertetni fogja ezt a referátumát, amelyet a genfi népszövat- ségi tanácskozásokon fog a magyar kormány nevében előterjeszteni. A minisztertanácson egyébként egy igen fontos kérdés kerül tisztázásra. Z-itvay Tibor igazságügyminiszter, mint ismeretes, a képviselőházban több felszólalásra válaszolva hangoztatta, — hogy a képviselői összeférhetetlenség refo-wjéről szóló törvényjavaslatot sürgősen megalkotja. Értesülésünk szerint az igazság- ügyniinisztérium kodifikáló osztályában Zúivay Tibor irányi- tása mellett már elkészült az öaszeférhetetlensági reformról szóló törvényjavaslat és a minisztertanács est a kérdést is tárgyalni fogja. Az ösz- sz-fárhatetlenség kérdésével kapcsolatban az egyes pártokban elhangzott fslszólalások és vélemények figyelembevételével készült ez az új javaslat, amelyet előreláthatóan a január 14-én összeülő képviselőház egyik legelső ülésén fog Ziitvay Tibor igazságügyminiszter a Ház elé terjeszteni. Belügyminiszteri rendelet a községi alkalmazottak mellékjövedelmeiről Keresztes-Fucber Ferenc bel- ügymiüiszier feltűnő rendeletet intézett az összes törvényhatóságok és községek vezetőihez, amelyben ismét a közalkalmazottak mellékjövedelmeiről intézkedik. Ebben a rendeletben Ke- resztas-Fisoher belügyminiszter hivatkozik már előbb kiadott utasítására, mely szerint a rendes fizetősben részesülő községi alkalmazottak illetményein felül semmiféle más javadalmazásban nem részesíthetők. A belügyminiszter szerint egyes községek nem teljesíthették rendelkezéseit és alkalmazottaikat olyan járandóságban részesítették, amelyek nem egyeztethetők össze a rendelettel. A belügyminiszter ezért fölhívja az alispán figyelmét arra, hogy a községi alkalmazottak alapilletményeiken felül semmiféle más címen működési, személyi, lakbárpőtlék, reprezentációs díj, üzemi részesedés atb, címen járandóságot nem élvezhetnek. A kiadott rendelkezés vonatkozik az ötven és nyolcvanöt százalékos pőtadőval dolgozó köziégekre is. A belügyminiszter felhívja a figyelmet arra, hogy a kűlöm- böző dijakat, mint a husvizsgá- lati, marhalevél-dijak, fogyasztási adó, stb, jutalmakra kiadni nem lehet. Egyszeri jutalomban rendszeres illetményt élvező községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak csak az évi rendes költségvetés alapján részesíthetők az alispán hozzájárulásával. Ugyancsak megszorította a belügyminiszter a reprezentációs költségek kiadását is. Készen áll az új összeférhetetlenségi törvényjavaslat
