Eger - napilap, 1932/1

1932-04-29 / 96. szám

2 EGER 1982. április 29. Nyugdíjba küldi a kormány a 60 évnél idősebb tisztviselőket •emmiféla kormánynak nem le- hetne. Még emlékezetünkben van, hogy egyazer Vaas József, néhai népjóléti miniizter azt a kijelen­tést tette, hogy az ő családja a legnagyobb az egész országban, mert az ő gondjaira vannak bízva az élet elesettjeinek ezrei, a hadi­rokkantak, árvák, özvegyek, be­tegek a mindenki, aki támaszté­kot keres az állami humanitás­ban. Néhai Vass József itt ma­radt, szűkölködő gyermekei ne higyjék azt, hogy a népjóléti mi­nisztérium megszüntetésével ma­gukra hagyott árvaságukban támaszték nélkül maradnak. A kormány változatlanul fenntartja a megszüntetett minisztérium összes ügykörét s megy minden az idők által engedett mederben tovább azzal a gondoskodási le­hetőséggel, amit egy ilyen nagy bajjal s gonddal küzködő ország kormánya nyújthat a hozzá for­dulók számára. Kormánykörökben az a terv merültfel.hogy nagyarányűnyug- díjazással könnyítőnek az állam- háztartás személyzeti terhein. — A legkomolyabb in foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a 60 évesnél idősebb olyan tisztviselőket, akik legalább —■—urn——new 35 évet szolgáltak, nyugdíjba küldik. Az így tömegesen megüresedő helyek egyrészét a fiatalabb nemzedék tagjaival töltik ba. — így akar a kormány segíteni az állás- és keresetnélküli diplomás ifjúságon. 29.223 katasztrális hold földet öntött el a Tisza a vármegye alsó részén „Hevesvármegye közönsége példás maga­tartást tanúsított az árvlzveszedelemnél" Okolicsángi Imre alispán köszönetét mondott a mentési munkálatok vezetőinek. Poroszló és Ujlőrincfalvá előtt egy méterrel emelik a gátakat. Kenéz Béla miniszter Intervenciójára megváltoztatták a gazdakölcsönök feltételeit Eger, április 28. A vármegye déli részén pusz­tított árvízről most kerültek nyilvánosság elő a pontos ada­tok. A törvényhatóság legutóbbi közgyűlésén felolvasott alispáni jelentés szerint a Tisza 29,223 katasztrális hold földet öntött el az egri járás területén. Ebből 19,523 hold az ártér. A rendesen müveit területen 6021 kát. hold, az ártéren 1042 kát. hold vetés került víz alá. Az árvíz által elöntött területek az egyes községnk határában a következők: li szatüred 5000 bold, ebből 1000 ártér, Poroszló 13,693 hold (ártér 8178), Tiszanána 3000 hold ártér, Űjlőrinoralva 5085 hold ártér, Örvény 1020 hold, ebből 935 hold ártér, 7iseaszőllős 560 hold, ebből 360 ártér, Sarud 965 hold ártér. Épületekben és épületrongálások- ban az árvíz 8300 pengő kárt okozott. Az alispáni jelentés megemlé­kezett a mentési munkák irányí­tóiról, szerényen elhallgatva azon­ban a főispán és alispán nevét, akik pedig a vármegyei központi teendők mellett a veszélyeztetett napokon idejük legnagyobb ré­szét a gátokon töltötték, vezetve a védekezés haditerveit. A jelen­tés a következőket mondja: — A mentési munkálatok irá­nyításában iegelsősorban és a legjelentősebb támogatást dr. Polgáry Pál tb. szolgabírő nyúj­totta, aki a védekezés első pilla­natától kezdve Poroszló község­ben tartózkodott és fáradhatat­lan ügybuzgalommal öt napon keresztül úgyszólván alvás nél­kül teljesítette szolgálatát. Ezen­kívül meg kell említeni dr. Németh Lászlót, Poroszlő község vezető jegyzőjét, a nem hatósági egyé­nek közül legelsősorban poroszlói Graetl Károly földbirtokost, aki nemcsak állandóan személyes je­lenlétével, hanem az árvédelmi anyagok készenlétben tartásával és rendelkezésre bociájtásával is megkönnyítette, sőt teljes mér­tékben lehetővé tette a védeke­zést. Jelentős támogatást nyúj­tott ezenkívül Bohus Ábris püs­pökuradalmi főintéző, aki nagy tapasztalataival jelentékeny se­gítségünkre volt a védelmi mun­kálatok vezetésében. — Kötelességem bejelenteni, hogy sem Poroszló, sem Ujlő- rincfalva az ebez hasonló árvíz ellen mentesítve nincs. Szüksé­ges lenne, hogy Poroszlő belte­rületének a Gserő folyás mellett vonuló részén a jelenleginél leg­előbb 1 méterrel magasabb, ál­landó jellegű védőgáttal láttas­sák el. Az ujlőrinofalvai út szín­vonalának legalább 1 méter ma­gasságban való megemelése Uj- lőrincfalva községetek teljes biz­tonságot nyújtana az árvíz 6l* len. Miután az árvédelmi mun­kálatok folytán az út körülbelül egy kilométer hosszúságban erő­sen megrongálódott, intézkedés történt, hogy már most, a helyre- állításnál az útvonal szintjét emeljék. — Meg kell említeni, hogy az árvlzveszedelemnél a várme­gye közönsége példás magatar­tást tanúsított. A tiszafüredi és egri járás közereje emberfölötti munkát végzett s az odaadó, ön­feláldozó munkának köszönhető, hogy a veszedelem nem öltött nagyobb méreteket. — Június elsején lép életbe a textil fázisadó. A textiliák forgalmiadó váltságát szabályozó pénzügymi­niszteri rendelet a hivatalos lap május elsejei számában jelenik meg. A rendelet 1932 június első napján lép életbe. Eger, április 28. Az elmúlt napokban híre járt, hogy a kormány gazdakölosön akciójának, amelyet az Országos Központi Hitelszövetkezet utján bonyolít le, nincs valami nagy sikere. Ennek egyik oka kétség­kívül az a körülmény, hogy a 20—25 millió pengő kihelyezésé­vel kapcsolatbankülönböző olyan feltételeket szabtak, melyeket súlyosaknak találtak a gazdák, így a gabonakereskedők szövet­ségük utján panasszal is fordul­tak a kormányhoz, hogy az OKH csak a Futura és a Mezőgazdák utján engedi értékesíteni a köl­csönt igénybevevők termésfeles­legét és pádig minden 1000 pengő kölcsön után egy vágón gabonát beli lekötni a Futura és mező­gazdák részére, amely cégek 2 5 százalék jutalékot kapnak az el­adás közvetítéséért. Mikor Kenéz Béla a bereske­Eger, április 28. Országszerte olyan jelenségek mutatkoznak, hogy a gazdasá­gok csökkenteni fogják eddigi munkáslétszámukat és ezért eset­leg a mezőgazdasági munka meg­indulta után számolni kell he­lyenként a mezőgazdasági mun­kások munkanélküliségével. Ezt a helyzetet felismerve, az Országos mezőgazdasági Kama­rakérte a földművelésügyi és ke­reskedelemügyi minisztert, hogy a tavasz folyamán is gondos­kodjanak közmunkaalkalmak­ról, hogy a mezőgazdaságban nem alkalmazott mezőgazdasági Eger, április 28. Vécs község egy évvei ezelőtt azzal a kéréssel fordult a tör­vényhatósághoz, hogy a gyön­gyösi járástól az egrihez csatol­ják át. Vécs eredetileg az egri járáshoz tartozott és csak 1918- ban kapcsolták át a gyöngyösi­hez, mivel Eger felé nem volt kiépített útja s gazdasági for­dők által kifogásolt kölciönfel- tételebről értesült, érintkezésbe lépett az OKH-val és kívánsá­gára a sérelmes pontot hatály­talanította. Jelenleg az a helyzet, hogy bármely ismert gabonakereskedő utján értékesítheti gabonáját az, aki az OKH-lől kap ilyen böl- dönt, nincs kényszerítve arra, hogy csak a Futurához fordul­jon. Sajnos, azonban ez az intervenció már meglette ’ tősen késén jött, mert az aratásig hátralévő né­hány hőnapra más formában is kaphat kölcsönt a hitelképes gazda. Mindenesetre nagyjelentőségű a kormánynak ez a lépése. A gazdák és kereskedők köré­ben egyaránt nagy örömet kel­tett Kenéz Béla miniszter meg­értése és intézkedése. munkások némi keresethez jus­sanak. A kereskedelemügyi miniszter most közölte a Kamarával, hogy útépítési munkálatokat, az elmúlt évről elmaradt állami közúti építési munkákat, vala­mint az egyes községek közötti összekötő utak építését Is foly­tatják. Ezenkívül előreláthatólag még folyamatban maradnak a már megkezdett útépítési inségmun- káb is. Ezek a munkálatok ösz- szeaen mintegy 600.000 kézi nap­számot jelentenek. gaima inkább Gyöngyös felé mozgott. A visszacsatolási kérel­met a vécsiek azzal indokolták, hogy most már kiépült a vécs— feldebrői út, ami az Eger felé irányuló forgalmat megkönnyíti. Egerben vannak továbbá az összes közhivatalok, úgyhogy az ügyes-bajos dolgok elintézésére előnyös volna, ha a járásbírősági A múlt évről elmaradt útépítési munkálatokat az Idén folytatják Vécs községet átcsatolták az egri járáshoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom