Eger - napilap, 1932/1
1932-02-24 / 44. szám
2 1932. február 24. EGER Bármilyen áldozatba kerül Is, tavasszal minden vonalon meg kell indítani a munkát Ságokra ii kell 120 millió. Hol van még az állami épületek kar- banterlása, utak, halaszthatatlan beruházások, az államvasutak 30 milliós évi def citje és még ezer hiány, omit mind fedezni kell? Az öblös torok hízelegni akar az adófizetőknek, mondván, hogy 600 millió is elég, a másik napon pedig követeli, hogy nem szabad leépí eni se kultúrát, se sze A városi vagyon. Azok előtt, akik az általános gazdasági válságot figyelő szemmel nézik, Eger különleges helyzetét mérlegelve, régen derengett a sejtés, hogy a város nem fogja megúszni a nehéz időket komolyabb baj nélkül. A város ezelőtt sem tartozott a vagyonos közületek közé, jövedelmező föld- ingatlainab értékét az 1930. évi vagyonkimutatás negyvenezer pengőben állapítja meg, ami számba sem jöhet egy közel kétmillió pengős életkerethez viszonyítva, összes ingó- és ingatlan vagyonának hozadékát az 1930. évi zárszámadás 254 865 pengőben fixirozza (ebből 105 ezer pengő a villanyéi jéggyár jövedelme) de a vagyon adminisztrálása 85 ezer peDgőbe kerül ugyanakkor. Ezek a számok már a múltéi. Régmúltnak is lehet nevezni, mert az utolaő év a megelőző esztendő anyBgi nivőjátől legalább is tíz évnyire lökte lejjebb a várost, s ha 1931-ben még szegénységi bizonyítvánnyal, úgy, ahogy keresztültengődlünk valahogy, 1932 ben már ki kellene váltanunk a koldulási bizonyitványt, ha ez egyáltalán elképzelhető volna. Számadataink megállapításánál a zárszámadást kell tekintetbe vennünk, mert a költségvetés realitása teljesen összetört s az utólagos összegezés tudja csak visszatükrözni a valő helyzetet. A város 1931. évi zárszámadása még nem készült el, az eddig rendelkezésre állő adatokból is megállapítható azonban, hogy a vagyon hozadéka az elmúlt esztendőben 25—30 százalékkal csökkent. A városi földek jövedelmét (házilag kezelt földek és kaszálók, virágkertészet, faiskola, berlan- dieri telep jövedelme) nagyon hátrányosan befolyásolták a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek és az igények egész vonalon valő leszorítása. A városi épüle“ tek jövedelme ugyancsak csökkent, az üzletek bérét mérsémélyi járandóságot, sa közmunkát. A lefaragást nem ia itt kell kezdeni. A példát Franciaország mutatta meg, amely nem szégyelt egyszerre nyolc minisztériumot leépíteni. A példát Hollandia mutatja meg, ahol biciklin jár a miniszter s ha kikerül a kormányból nem kap nyugdíjat. Itt kell kezdeni a leépítést s nem a nyugdíjasok 50 pengőjén! kelni kellett, mert a gazdasági katasztrófa következményeként a bérlők nem tudták tartani az eredeti bérföltételebet. Nass is szólva a Koronáről, amelynek az üz’etmenete jóval reményen alul folyik. A vagyon egyetlen szilárdnak mondható pontja a villany és jaggyár. Kétségtelen, hogy a magánháztartások takarékoskodása ezen a területen is érezteti hatását, azonban nivellálja a mérleget új háztartások bekapcsolódása a fogyasztásba. Da ez a fixpont, éppen azért, mert tart]a magát, rövidesen bizonytalan helyzetbe juthat az igénybevétel megerőltető volta miatt. Ma úgyszólván minden folyósítandó összeget, időközönként '.felmerülő kiadást kénytelen a város vezetősége az zzemi pénztárból kipuaop&lni, mert egyéb bevételekből nem tudja fedezni a szükségleteket. Ennek a kényszerű gazdálkodásnak az lesz a vége, bogy a szög a közigazgatás egész terhe alatt letörik — falastól, vagy a- nélkül. Az üzem ugyanis elveszti hitelét, mivel saját kiadásaira nem tud pánzt folyósítani, de az a veszély is fenyeget, hogy mivel a várói nem tud fizetni a Súgónak a vásárolt áramért, a Salgő retorziókkal él, amiket az áramszolgáltatás fog megsiny- leni. A városi vagyon jövedelme tehát jelentékenyen bevesbedett. A háztartás már 5—6 százalékos csökkenést is súlyosan megérez, mert a költségvetési keretek rendkívül érzékenyen vannak meghúzva. Csak az van felvéve^ ami szükséges, de amit felvettek, az fontos, szükséges is. Mennyire meg keli éreznie 25—30 százalék mínuszt, aminek még további növekedésére mindeu kilátás megvan. A városi vagyon: ez az első tétel, amely minden ki csinysége ellenére is a pénzügyi katasztrófa árnyékát veti a háztartás egyensúlyára. A helyzet nagyon komoly. Annyira, hogy már a városi vezetőség részéről is elhangzott a januári közgyűlésen a vészki áltfts: vigyázat, katasztrófa előtt állunk. Eger, január 23. Egyre nagyobb aggodalommal látjuk, figyelve az embereket és önmagunkat, hogy a tavasztól, — amely más időkben a munka kezdetét, a frissebben pezsdülő életet jelentette, fél mindenki. Az aggodalom úgy nö hatványozottan, ahogy közeledünk a márciushoz. Még néhány hát és hozzá kell látni a szőlők megmunkálásához, a földeken vetni kellene, a bányákban követ fejteni és ma még semmi biztatás, hogy ez a munka meginduljon. A pénztelenség iszonyú pusztítást visz véghez minden téreü. Elapadtak a pénzáramlás összes forrásai, amelyek vidékünk gazdasági életét táplálták. Borfor- galom nincsen, a bányák élig dolgoznak, az állatértékesítás már nem &d jövedelmet, a pénzintézetek kölosönei sem táplálják az élet vérkeringését. A forgalomból kivont milliók, a hónapok őta tartő munkanélküliség, a pincékbe temetett, befagyott bor- vagyoaok mind olyan veszedelmes jelenségek, amelyeknek ciak a mai katasztrófán« állapot lehetett a következménye. A kereskedelem, ipar s vele együtt az egész községi, városi, megyei háztartás fuldoklik, mert mindegyikre hatással van a magángazdaságok leromlása. Minden nap kevesebb a pénz, néptelebbek a piacok és boltok s mira a tavasz eljön, egy halott vidék megdermedt szervezetét kell életremelegítenie. Kár ennyire elhagyni ennyire zuhanni hagyni a dolgokat. Amit tegnap még bevés áldozattal meg Kimána, február 23. Hétfőre virradó éjjel a Do- moszlő melletti Kisnánán kigyult Zvara János gazdálkodó magtára s a lángok a széles zsúp- tetőn pillanatok alatt elharapóztak. Különös szerencse, hogy az erősen dühöngő szél, közvetlen a tűz kitörése előtt elállt > így a közeli, szintén ziupfedeles házakat sikerült megmenteni a veszedelemtől. A tüzet a szomszédok vették észre, azonnal fellár- mázták a gazda családját, és a félrevert harang jelzésére odaérkezett önkéntes lüzőrséggel megkezdték a lángok megfékezését. A magtárban kisebb meny- nyiségü szemes termény és bor volt elraktározva, amit a felriasztott falu népe közös erőlehetett volna menteni, ehoz ma krőzusi vagyon se elegendő. Most is erre gondolunk: nem kőslebedtünk-a intézkedésekkel, amelyek még jókor jöttek volna ? Itt a gazdaságokban a cseléd- fogadások napja. Értesülésünk szerint egyes nagyobb gazdaságokban a munkáskezeknek csak felét akarják megtartani, mert cinci mód a fizetésre. Nim lehetne természetbeni bőlctönnel ellátni a gabonahiányban szenvedő gazdaságokat? Vagy nem volna mőd arra, hegy a tavaszi munkákat finanszírozhassuk — lekötött termés ellenében ? Vagy a pesti bankokban tezaurált milliók nem erre valók volnának ? Nagy veszélyt jelent, ha tavaszon nem indulhat meg a munka. Nemcsak a munkanélküliség növektzik, hanem az aratásunk, szüretünk is szegény lesz. A bevetett területek csökkenése, a meg nem munkált szőlők a szegénység kitenyésztését jelentik. Fel kell hívni erre a körülményre minden intéző bőr figyelmét, még nem késő és megállítható a baj. Bármilyen áldozatba kerül is, a gazdaságokban meg kell indítani a munkát, injekciózni kell a gazdákat, a szőlőtermelőket, mert ha a munkanélküliséghez hozzájárúl a pénz hiányában előálló rossz gazdasági esztendő, tönkre megy a kereskedelem, az ipar, nem folyik be az adó még úgy sem, mint a múltban s a termelők katasztrófája magával ránthatja az egész társadalmat a kilátástalan lerongyolődásba, elproletároio- dásba. vei igyekezett biztonságba helyezni. A tűzoltók pedig teljes erővel próbáltak gátat vetni a lángok terjedőiének, azonban a gyúlékony tetőt már nem lehetett megmenteni s a több órai fáradságos munka után csak a kormos falak maradtak meg az épületből. A kár 5—600 pengőt tesz ki. A helysziuen megindított tüzvizsgálat során nem találták meg a tűz kitörésének okát, de megállapították, hogy a lakatlan épület gyanús körül- rülmé&yek között gyulladt ki, mert kémény nincs a közelben s így a veszedelem vagy gondatlanság, vagy szándékos gyújtogatás következménye. A vizsgálat ebben az irányban folyik tovább. Eger város a pénzügyi katasztrófa árnyékában Adatok a városi háztartás válságához. Veszedelmes tűz pusztított Kisnánán Gyújtogatás, vagy gondatlanság?
