Eger - napilap, 1932/1
1932-02-21 / 42. szám
ah. 20 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. -- EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.— KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87.-POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54 558 XLI1I évfolyam 42 szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1932 február 21, Élénk mozgalom az egri lakásfronton Eger, február 20. Egerben a lakások bérletében az u óbbi időben élénk mozgalom észlelhető. A lakők egy része észrevette, hogy szőmoa lakás üresen áll és az ii köztudomású lett, hogy a lakásbőrek feltűnően engednek eddigi stabili- tálukból. Számos olyan lakó var, aki két-bárom évvel ezelőtt kötött bérleti szerződését igyekszik felbontani és olosőbb lakást keres. A városban itt is, ott is feltűnnek az ú] lakás után járók. Ez a mozgalom űgylátszik erősödni fog és a májusi lakbérnegyedben tömeges lesz a költözködés. A lakók általános árleszállításokat várnak ettől a jelenségtől, de a háztulajdonosok érthető izgalommal néznek at uj helyzet elé. Köztudomású, hogy Egerben is a házakra esik a legsúlyosabb adóteher és már az eddigi lakásbérek mellett sem juthat a háztulajdonos jövedelemhez, V8gy ha jut is, ez olyan minimális, hogy a ház karbantartására sem elegendő. Olyan átmeneti idő következik tehát, 8me)y egész súlyával a háztulajdonosokra nehezedik és ezisztenoiális bajjá nőhet, ha le nem szálll>ják a házadőt a lakbérek Csökkentésével párhuzamosan. ■é A Mátra, vagy a Bükk? v Bár a mai súlyos gazdasági helyzet közvetlenül nem slkal- 4 más arra, hogy bizonyos befektetéseket igénylő tervekkel foglalkozzék akár a magános, akár pedig egy város is: mégis, ha arra gondolunk, hogy a mai, mélypontot jellemző helyzetűién meg fog jönni, mert meg kell, hogy jöjjön az öltalános javulás és fellendülés, már most időszerű bizonyos kérdésekkel előre is törődni. Ma, amikor a különben is egészségtelen nagyváratok lakosságának élete lőlekölö tempót vett, gondokkal van telítve, minden szabad időnket kint, a természetben töltsük, de legalább is igyekezzünk kiragadni magunkat a mindennapi sivár környezetből, ha erre a legkisebb lehetőség is mutatkozik. Hogy ez az elgondolás mennyi hívet szerzett már magának és milyen általános lett, — tekintet nélkül az évszakokra is — gondoljunk csak arra, hogy egy- egy nyári szombat délutánon a kirándulóknak micsoda tömege lepi el a városok vasútállomásait, milyen rengeteg autó, motor fut országutainkon az egészséges, szemetjeiket gyönyörködtető vidék felé, de télen is menynyien keresik fel azokat a helyeket, ahol szűkös, mostani határaikon belül alkalom nyílik a télisportok művelésére. Mindezen jelenségeket figyelembe véve, senki előtt sem lehet kétiéges, hogy az idegenforgalom irányítása egy-egy vidék felé, az illető környéknek elsőrendű érdeke, amely még az általános pangás mellett is mozgást vihet a városok gazdasági elatébe. Mindezeknek a tudatában, — anélkül, hegy más vidékeken elért sikerekre irigyek lennénk —, önkéntelenül is felmerül bennünk, egriekben a kérdés: miért van az, hogy csak azt olvastuk folyton, hogy a Mátrában ilyen sí verseny vol*, olyan szállodát építenek a Kékesen, a Gally a tetőn a téli sportolók ekkora tömege volt, autóverseny a parádi szerpentineken, mért mindig csak a Mátra és miért olyan ritkán a sokkal szsbbb, változatosabb, vadregé- nyesebb Bükk? A bét hegység távolsága Budapesttől nem különbözik olyan lényegesen, hogy annak a számlájára sokat lehetne írni, kitűnő idegenforgalmi hivatalunk is elkövet mindén lehetőt ős mégis bekövetkeznek a fenti jelenségek, a Mátraház mindig zsúfolva van, ide pedig bizony csak kevés, elszánt vándor érzezik. Igen, a Mátraház! Anélkül, hogy azt állítanánk, hogy a Mátraház megépítése egyedül elégséges lett volna az ottani turista-forgalom megindí fisára, mégis azt kell mondanunk, hogy egy olyan bázis, mint amilyent egy ilyen épület képvisel, m<g felelő propaganda és forgalmi viszonyok kialakítása mellett al kalmas lehet egy nagyszabású turist8~őlet megindítására. Ma már szerecctére megvan a gyönyörűen kiépített lillafüredi utunk, de annak a mintegy SO—35 km. bosszú legszebb, magas-hegyi szakaszán ninos sehol egy darab, amelyik alkalmas volna arra, hogy az autós vagy motoros védett helyen megpi henjen, ahonnan a turista kiszállva az autóbuszból, a leg szebb hrgyotucsokat, völgyeket már könnyen elérhetné, vagy amelyik télen is kiinduló pontja lenne a síelőknek. A mai viszonyok mellett persze gondolni sem lehet arra, hogy rövid időn belül ide egy akármennyire leegyszerűsített épületei emeljünk, de igenis már most kelt a gondolattal foglalkozni, hogy az idők javulásával a munka akár magánvállalkozással, akár másképen, megindulhasson. Milyen lenne az épület maga? Mindenesetre szerény, gazdaságos, kisméretű, de mégis a forgalomra méretezett, főleg azonban tartósan megépített, kevés fenntartási költséget igénylő, és bármikor nehézségnélbül továbbfejleszthető, kibővítető. Lehetne benne egy étterem, előtte nagy terrasse a kilátás felé, egy kisebb, külön-szoba, az egyesületeknek, a szükséges gazdasági és mellékhelységek. — Lenne egyenlőre 8—10 két-háromágyas kis-szoba, azután a tetőben, esetleg az alagsoron több priccire berendezed hálőhely. — Számos kiváló külföldi példa van reá, hogyan lehet minimális mérettel, pl. 150 m* beépítet területen, — alagsor, földizint, tetőemelet kihasználása mellett, már mintegy 40—45 000— pergő költséggel, 60—70 fekvőhellyel birő szállást is építeni. Ami pedig a helyet illeti, úgy kell az épületnek feküdni, hogy az a főútvonal (országút) mellett legyen, a turistautak ciomőpont- jfiban, északról és szelek ellen védett helyen, víz közelében, szép kilátással, jó sl terepek mellett. Sok követelmény, de ami szép, változatos Bürkünkben bizonyára mégis van hely, amelyik ezen követelményeknek eleget tesz: hogy mást ne említsünk, pl. a a Heregrét feletti rész, ott, ahol kb. a megyei határ metszi sz új utat, alkalmas volna haionlő elgondolásoknak. — De hit zen az elhelyezés későbbi kérdés! Ha azután sész 8zépület, semmi akadálya nincsen, hogy olcsó árak mellett, — amelyet a mai emberek zsebe is elbír — olyan forgalmat produkáljunk, amely nemcsak az üzemet lendítené fel, annak egész, fokozatos kibővítését elérhetővé téve, de elöbb- utőbb magának Egernek az idegenforgalmában is érezhetővé lenne. Mindez, ismétlem, a mai szomorú világban majdnem olyan, mint egy szinte elérhetetlen szép álom: de az illetékeseknek nem szabad elfelejteni, hogy az idők javulásával mégis ez lesz ez útja annak, hogy ezt az idegenforgalmat, amelyet »Eger fürdőváros,« »Eger, a műemlékek városa« hangoztatásával sohasem sikerülne teljesen nagyarányúvá változtatni, így hamarosan el lehetne érni, ős városunk iáíná elsősorban hasznát annak, ha köztudomásúvá válhatna, amit mi már régen tudunk: hogy a mi szép Bűkkünk a mai, Kis- Mtgyurország legszebb, bggyő- työrúbb hegysége!! Havssy Sándor. Nem veszik el az adóhátralékosoktól az italmórési engedélyt Eger, február 20. A gazdasági krízis minden vonalon érezteti hatását. Nemcsak régi cégek húzzák le egymásután redőnyeiket, hanem a vendéglők legnagyobb része is nehéz anyagi gondokkal küzd. Természetesen baj van a köztartozásokkal is és az adók igen véknysn csordogálnak az adó- pénztárba a vendéglősöktől. A törvény értelmében azoktól az italmérőktől, akik köztartozással hátralékban vannak, meg kell vonni az engedélyt, mert a fiskus úgy okoskodik, hogy ő
