Eger - napilap, 1932/1
1932-02-19 / 40. szám
2 EGER 1932. február 19. ^^awMMwrnrwwiiy.n twnar".' iiiiawi* wjiüch» • < f ■ / bac, akiket magyarságukért űz* tab el a ciehek? Csendőrség, katonai osztag, az iskolának irányító» gépfegyver, a p ébánia megszállása — így választanak és igazgatnak Abaujban ? Országos, nemzeti érdek ez, vagy csak privát bosszú ? ., Úgy látísdk, nincs már ebben az országban szociális nyomorúság, a társadalmi osztályok, békában élnek. Némely szélsőséges elemek mesélik ugyan, hogy sze- mfikláttára erjed a moszkvai pénzen szított társr-d^luni fórra dalom kovásza. Megélik, bogy a szoctáiista mozgalom egyre mélyebb gyökeret ver a olyan helyeken, ahol gondolni sam lehetett egy-kát évvel ezelőtt még arra, ma már nyíltan kibontották a vörös lobogót. A szíciálista sajtó és a földalatti agitáció gyep- tüze elfut a falvakba is. A nyomorúság és reménytelenség szele kiszárítja a fálu lelkét és fcöny nyon gyűíad. S a főbíró úrnak csak egyetlen egy orvossága van a bajok ellen: papokat látni sem akarok . . . Megszűnnek a iorgalmi- adóhivatalok A pénzügyminiszter radikális leépítési rendelete. Eger, február 18. Az éllsmi kiadások csökkentésével kapcsolatban sor kerül a vidéki íorgalmiadőhlvatalok fokozatos megszüntetésére is. — E tekintetben ssegjslant pénzügyminiszter első rendelete. A leépítés fokozatosan és megyénként fog történni. Természetesnek találjuk, hogy ez a leépítés be fog következni Heves megyében is, mert a mi nissterelnök rendelkezése országos jellegű. Mint jól informált helyről ve- lünk közük, a pénzügyminisztérium tovább akar menni a szanálás terén, ez év vígéig az ősz* szei forgaisaiadőhivatalokat meg fogja szüntetni. A tisztviselők egy részét, akik egyéb állami elbánásban (nyugdíj) nem részesülnek, a p'snzügyig*zg«tó*áe székhelyére rendelik ba, ahol a forgalmiadóhivataiokst centralizálni fogják. így megszabadítják a városokat a mai terhektől. (Hivaiaii helyiség, világíiás, fűtés gib.) Azokat a tisztviselőket pedig, akik az államtól nyugdíjat, vagy snáeiUeíméayt élveznek, szolgálatukból elbocsátják. Miutáo;a legfőbb adófizető ma már átalányban (pauszéban) rój ja la forgaimiadőját és ezi a különböző társadalmi rétegekre (ügyvédek, orvosok stb.) kiterjesztették és még jobban ki fogják szélesíteni, a forgalmi adóhivatalok nagy apparátusára nem lesz szükség. A terv as, hogy a forgalmi* adót is — a többi adók mintájára — a pénzügyigazgatóságok kebelében egy külön osztály foqja kezelni. Évek óta folyik a recski bánya feltárása, de az állam nem kapott még se aranyat, se ezüstét A háború után Oaonka-Magyar- országnak egyetlenegy aranybányája sem maradt. Annái nagyobb figyelmet érdemel, bogy a Párádtól mintegy másfél kilométerre lévő Récék községben, mintegy 45—50 holdnyi területen már évek óta munkálkodnak az ottani bányavidék aranyának feltárásán. Ez a bánya eredetileg megán- bánya volt. A régebbi bánya- tulajdonosok "az ottani érdeletek kihasználásánál nagyobbrészt csak a réz kiaknázására vetették a fősulyt. A bánya rétegében mutatkozó különféle előfordulások azonban jelezték, hogy a recski bányában arany- és ezGstképződések Is vannak. A bányatulajdonosok azonban megfelelő tőke hiányában, sohasem próbálkoztak meg a recski bánya aranyának feltárásával. Tekintettel arra, hogy a recski terület úgynevezett bányajogo- sftvány volt és ez államnak nagy érdeke szólt amellett, hogy a bányában lévő arany és ezüst feltárásaik, az állem elhatározta, hogy a bányajogosítvány alsp- jáu a recski 45—50 holdas bánya- területet saját kezelésbe veszi át. Amikor ez megtörtént, újra meg- állapították a recski telep aranyás ezöstelőfordulásait. A bányászat tersíéízeteeen továbbra is legnagyobbrészt a réz kitermelésére irányult, mert a recski terület ebben volt a leggazdagabb. Néhány esztendővel ezelőtt bekapcsolódott a recski bánya ügyeibe a Fémfceraskedaimi Rt. is. A Fsrakereskedaimi, amikor a kincstár átvette a recski bányát, szerződést kötött az állammal arra, hogy a recski bánya aranyát és ezüstjét a kibányászott rézelöfordu- lásokból bizonyos eljárásokkal kiválasztja. Az arany- és ezűstkiválssztást, valamint a recski bánya rézelő- fordulásainak feldolgozását a szerződés értelmében a Fésake- resked^laii rt. nagytétényi kohó* ja vállalta el. Ez a munka már több esztendője folyik, de eddig, értseüléiüok szerint a kincstár, illáivá az állami pénzverde a Fémkersskedsimitől még egy gremm nemesfémet sem kapó». Hír szerint a Fámkereskedelmi eddig azért nem tudott slagét tenni arany-, illetve ezüstbs&zo1- gáltatási kötelezettségének, mert huzamosabb ideig tartottak a megfelelő előkészületek. A Fém- kereskedelmi eddig c^ak öloa- árúk, horganyfesíékek, alumínium éc rézgáiic előállításával foglalkozott és nagytétényi fémkohászatát is úgy kellett átalakítania, hogy a recski bánya egyéb fémeiőforduláiaiból az aranyat és ezüstöt kiválaszthassa. Hir szerint azonban a reoski bánya aranya és ezüstje most már rövid idő alatt az állam- hiocttőrhoz, illetve a pénzverdéhez jut. Tudományos körökben is sokat beszélnek a recski aranybányával kapcsolatos ügyekről és egyeseknek az a véleményé, hogy azok a ressánységak, amelyeket a bánya feltárásához fűztek, távolról sem váltak valóra. A kölis'gek igen tetemes ősz- szegre rúgnak és egyáltalán nem állanak arányban az elért eredménnyel. Már csak ebből a szempontból is kívánatos, hogy a recski aranybánya ügyére teljes világosság derüljön, mert az államnak nincs módjában, hogy a műi viszonyok között ilyen üze- ; mskba öljön pénzt. 646 alkalmazott elbocsátását készítik elő a Társadalombiztosítónál Az Országos Társadalombiztosító űj státusának megállapítása lázas tempóban folyik. Hihetetlen izgalom uralkodik a Társadalombiztosító tisztviselői karában, 2300 főnyi tisztviselő és orvos nyugtalansággal várja az új státus számadatait. A hát végén hivatalosan is közzéteszik az adatodat, ami után nyomban megkezdődik a «rostálás« Az adminisztráció javaslata szerint as Oll-tól 646 tisztviselő és egyéb alkalmazott volna elbocsátható. Á tervezet szerint a következő elbocsátások lesznek: igazgatót msneszieneb kettőt, aligazgatót 15-öt. titkárt 22 őt, segédiitbárt 28 at, fogalmazót 34-et, segédfo- gtimazót 38 at. A számvevőségnél a következő lesz az spass- tás : főtanácsra 23, számvevőségi tanácsos 26, számellenőr 36, »záműszt 86 fővel, a kezelési szaknál pedig: irodafőnök 6, irodafőtiszt 5. irodasegédiiszt 25 fővel. Ezenkívül a 786 díjnok közül elbocsátani javasol az adminisztráció 81-et, a kezelők közűi körülbelül 30 at és egész sereg altisztet és kisegítő alkalmazottat. Amint a számadatokból kitűnik, a létszám- csökkentés mindenütt erős mértékű s csak három kategóriában javasol létszámemelést,mégpedig a számvizsgálók számát 84-ről 95 re, az írod ^főtisztekét 45 ről 50-r© és az irsdatisstekét 86-ről 117-re javasolja felemelni. A Bartakovics uccai gyilkosság tettese fenyegető levelet írt Alexovics Gyuláménak Sógornőjének sorsával fenyegeti Czeizler Béla az asszonyt. Eger, február 18. Nagy szenzációt keltett pár nappal ezelőtt az a hir, hogy Czeizler Béla állásnélküli zenész, aki a Bartakovics ucca sarkán két évvel azelőtt agyonlőtte özv. hutnyák Gázánál, megszökött a budapesti rabkórházból. Ez a hir különösen a meggyilkolt özvegy rokonainál .és bősvetien hozzátartozóiban keltett rémületet, meri Czeizler már régen megfenyegette az asszony sógornőjét, hogy ö is a megölt Kutnyákné sorsára jut. Ae ijedelmet csak fokozta az a levél, amely budapesti bélyegzővel a múlt hónap 22 én érkezett Alexovics Oyuldné címére. A levelet Czeizler Béla írta az asz- szonynak e többek között, célozva régebbi fenyegetésére azt ígéri, hogy le fog számolni vele. A levélen nincsen csnzura, különben se valószínű, hogy ilyen tartalmú írást a rabkórház cenzor ja továbbítani hagyna. A helyzet tehát az, hogy a levelet Czelzlsr vagy kícsem- pésztette a rabkórházból, vflgy szökése után írta Alexovicsnó- nak. Munkatársunknak alkalma volt beszélni a megfenyegetett Alexo- vici Gyulanéval S rvita uccai
