Eger - napilap, 1932/1

1932-02-18 / 39. szám

2 EGER 1932. február 18. Az Egri Nemzetközi Borkereskedelmi Bt. megkezdte a borpárlat főzését Egerből sok olyan bor érkezik be, amelyet nem jelentettek be a fogyasztási adóhivatalnál. A Borkereskedelmi kérte a hevesi és füredi borvidék idecsatolását. Eger, február 17. A borpárlat-rendelet lehetővé j tette bizonyos korlátolt mennyi’ j légű bornak szesszé való bifő- zését. A rendelet célja az volt, I hogy kivonja a piacról azokat ! a tömegborokat, amelyeket a tér- ; melők a saust Mslligand fokon- ; kánt megállapított 11 filléréé át- I ▼ételi árban sem tudtak értéke- j ■fkeni, tehát módot nyújtott arra, j hogy a gyenge minőaégű borok | a fcözforgilomböl kikerüljenek \ éz ezáltal a minőségi borok ér­tékesítőn lehetősége javuljon. Kétségtelen, bogy a kormány ezzel a rendelettel egyáltalán nam érte el a kívánt és sOrgetatt célt: a szőlős gaz­datársadalom megsegítését, mert az átvételi ár még a ter­melési költségeket sem fedezi, j de még ha minimálisan fedezné | is, a segítés ciak közvetett, a ; roaszmioőségű borok kivonását ugyanis a szőlősgazdák alig ér­zik meg íz értékesítésnél. Az egri borvidéken stég nehezül a helyzet evval, hogy ilyen minő­ségű bort csak keveset termel­nek az egri szőlőhegyek. A ren­delet inkább a homoki szőlők tulajdonosain segített volna meg­felelő ár esetén. Addig is, míg a szőlősgazdák elfogadható áriránt indított küz­delme meghozza remélhető ered­ményét, országszerte megindult a beje Isntett bormennyiségek kifőzése Egerben az Egri Nemzetközi Borkereskedelmi Rt. tegnap délelőtt kezdte meg a borpárlat főzést, napi 100 hl. teljesítménnyel. Az egri főzAsi kerület 10 ezer hitter bor kifózéséra jogosí'ott, ismerete« azonban, hogy mind­össze 2600 hektolitert jelentettek be a f gya«ztási adóhivatalban. Ezért a részvénytársaság kérel­met intézett a pénzügyminisz­terhez. hogy csatolja át az egri kerülethez a hevesi és tiszafü­redi borvidékeket Is, ahol sok gyeBgeniinósf gű kész­let van felhalmozva. A döntés még meg sem jött, a Fmetm máris értesítette a borkereske­delmit, hogy a kontingens hi­ánya esetén bármelyik kerület­ből szabadon vehet át kifőzésre alkalmaz bort. A januári városi közgyűlésen szóba került, hogy az egri kis­termelők nem merték boraikat a fogyasztási adóhivatalnál beje­lenteni, mert attól féltek, hogy a vételárat ott tartják az adó­hátralékok törlesztése fejében. Az aieptalan aggodalom jelenté­keny hatással volt a bejelentés re, amint Járó 8 tudornak a, Bor- keresked Imi igazgatójának nyi­latkozatából is kitűnik. Kiderült ugyanis, hogy csak olyan bor érkezik be fő­zésre, amit nem jelentettek be annakidsjón. Azok a gazdák, akiknek pénzre van szükségük, beszállítják rossz, hibás boraikat, annál is inkább, mert tudják, hogy a hevesi ős füredi vidék ideciato- lása után már lemaradna, a Rész­vénytársaság ugyanis a kontin­gensen felül nem teljesíthet ki- főzést. A Borkereskedelmi az át­vételkor azonnal fizet és így az egri gazdák közül sokan választ­ják az értékesítésnek ezt a mód- iá». 1716 adófelmondási kórvény érkezett az egri adóhivatalhoz Egerből 446, az egri járásból 1270 kérvényt lajstromoztak. Eger, február 17. A rögzített jövedelmi és ke­reseti adő felmondására vonat­kozó kérvényeket január 31-ig kellett benyújtani az egri m. kir. adóhivatalhoz, amelynek terüle­téhez városunkon kívül az egri járás tartozik. A felmondási joggal az élhe­tett, aki az elmúlt évi kivetés­nél alapul vett kereseti és jőve- delemadő-aiapját túimagasnak találta. A kitűzött határidőre 1270 kérvény érkezett be az egri m. kir. adóhivatalhoz. A jövedelmi adót Egerben 941 rögzített adójú alany közül 228-an, az egri járásban 2127 adóalany közül 696-an mondták fel. Kereseti adójukat Egerben ugyancsak 328-an mondták fel 1607 jogosított közül, az egri járásban 574 en a 3789 közül. Az adófeloiondó adóalanyok legnagyobb része vidéken a mezőgazdasággal fog lalkozók, Egerben a kereskedők és iparosok közül került ki Az adóhivatal a kérvényeket egyenként átvizsgálja, ellenőrzi és ezután hozza meg döntését. A rögzített kereseti és jöve­delemadó a határidőn tűi nem mondható fal. Február végéig felhívás bevárása nélkül tartóz nak az általános kereseti, jöve­delem és vagyonadó bevalláso bet benyújt ni mindazok, akik­nek említett adói az 1932 évre uj kivetéssel kerülnek megálla­pításra. Ezek a kategóriák a kö­vetkezők : Akiknek foglalkozása, jövede­lemforrása, vagyona csak az 1931. év folyamén keletkezett, illetőleg megadóztatott jövedel­méhez uj jövedelem járult ♦ étik foglalkozásukat, vagy lakásukat egyik községből (vagy városból) másikba helyezték át; akiknek 1931 évi kereseti, jövedelem ős vagyonadója fibruír végéig asm nyert jogerős megállapítást; akik az elmúlt évre 10 pengőt meg­haladó kereseti, illetve jövede­lemadó alap és 200 ezer pengőt meghaladó tiszta vagyon után voltak megadóztatva. Aki a tőle független, elhárít­hatatlan akadály emiatt bevallását a rendes határidőre, február vé­géig ba nem nyújtotta, halasztást kérhet a m. kir. adóhivataltól, amit ha nem kap meg, nyomban tartozik bevallását elkészíteni, bülö'ban bírságot vetnek ki rá. Mit tartalmaz az ipartestületi törvényj avaslat Budapest, február 17. A képviselőhöz közgazdasági ős közlekedési, valamint pénz­ügyi bizottsága kedden ülést tar­tott és az ipartsstületekről s az ipartestületek országos központ­járól szóló törvényjavaslatot tár­gyalta. Temesváry Imre előadó ismer­tette a törvényjavaslatot. A ja­vaslat a régi ipariörvénnyel el­lentétben kötelezővé teszi az ipartestük- tek megalkotását, megszervezi az úgynevezett Ipartestületi szó kst, amely az ipartesiületeken belül az iparoaság erkölcsi javainak őre. A javallat a fennálló mun­kaviszonyból származó közös érdekű ügyek elintézésére az úgynevezett munkaügyi bizott­ságot állítja fel és fenntartja a békéltető bizottságot is. Uj ala­pokra fekteti az ipartestületes vez-itásáre hivatott irodai sze mdlyzet megszervezését, szabá­lyozta a képesítést, egyszerűbbé teszi az ipartestületi alapszabá­lyokat és közős határozatok jó- váhagyását és megerősítését és általában arra törekszik, hogy mindazok a nehézségek, amelyek a régi iprrostörvényben és a kézműipsroiség érdeseinek meg­védésében sokszor bürokratikus formaságok miatt mutatkoztak, megszűnjenek és az eljárások egyszerű «íttessensk. Az általános vitában több fel­szólalás történt. Az általános vita befejezése után Kenéz Báli kereskedelmi miniszter válaszolt ez egyes fel­szólalásokra. Törekszik arra is, hogy kényszertársulás révén az ipartestületek tagjait nagyobb megterhelés ne érje. A központi szerv céljára az ipartestületek által fizetendő kb. 25 ezer pangót féltő határként lehet tekinteni. Es bz összeg szétosztva az ország iparosaira, csak filléreket jelent. A közüze­mek megizüntetéie érdekében tárgyalások folynak és reméli, hogy rövidesen jelentést tehet a Háznak. A miniszter felszóla­lása után a bizottság a javasla­tot általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalást ma kéz dife meg. Megvizsgálják az állam vállalati érdekeltségeit. Budapest, február 17. A 33 es országos bizottság által az állami vállalati érdeken ségek megvizsgálására kiküldött hatos bizottság kedden délután Szteréuyi József báró elnöklőié­vel ülést tartott. — A bizottság mindenekelőtt kérdőpontokat ál­lapított meg, amelyek felölelik mindazt az anyagot, amtlyre a bizottság vizsgálataiban az egyes vállalatoknál kiterjeszkedni kí­ván, hogy az illető vállalatokról és az állami részesedésekről, va­lamint a vállalótoknak a rasgán- gazdasággal való viszonyáról ké­pet nyerhessen. A kérdőpontokat a bizottság a vállalatoknak hala­déktalanul megküldi és a jövő héten tartandó ülésén állapítja meg azt a sorrendet, amelyben az egyes vállalatokkal a hely­színen foglalkozni kíván. Tüntetések Budapesten a szociáldemokrata pari keaa estére a fővárot több helyére úgynevezett lakóvédeimi gyűlé­seket hívott össze, amelynek megtartását a rendőrség nem en­gedélyezte. Ennek ellenére az Erziébet-körútoD, a Rákóczi út és a Wesselényi ucca közti sza­kaszon összejöttek a szociálde­mokraták s kisebb tüntetést ren­ted. A tüntetés percek alatt zaj­lott le és folyományaképpen több embert előállítottak, akiket az igazoltatás után elbocsátottak a rendőrségről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom