Eger - napilap, 1932/1
1932-02-06 / 29. szám
2 1932. február 6. EGER Március közepén kezdi a Ház a költségvetés tárgyalását A parlament legközelebbi feladatai. A képviselőházban Pesihy Pál éa Rubinek István, az egységei párt elnökei hosszabb tanácsko- záat folytattak Károlyi Gyula gróf mioiszterelnökkel, a parlament munkaprogramjáról. A kor máDy terve az, hogy a bizottságilag letárgyalt fontot javallatokat még a kőltiégvetéi tárgyalása előtt elintézteti a parlamenttel. A költségvitós tárgyalására március közepi táján fog sor • kerülni. Az eddigi tervek szerint a bi- teliértéiről, a muokásbiztosítSs- rfll, a földbirtokreform egyes szakaszainak módosításáról szólő javaslatokat, valamint a statisztikai javaslatot tárgyalja le elsőtO'ban a Ház. Az előkészítendő fontos-javaslatok sorában áll az ipartestületi reformról szóló törvényjavaslat, amely az országos kisipari szervezet felállítását is foglalja. Öt évre fel akarják függeszteni a földhözjuttatottak évi törlesztését Budapest, február 3. A kormánypárt csütörtök este értekezletet tartott, amelyen a miniszterek valamennyien megjelentek. Temesváry Imre javaslatot terjesztett be, bogy miként lehetne a megváltozott gazdasági viszonyokhoz mérten csökkenteni a földreform során földhöz jutottak évi törlesztését. A párt által kiküldött bizottság hőnapokig tanulmányozta a kérdést és arra a meggyőződésre jutott, hogy 5 évig terjedő időre a törlesztéseket fel kell függeszteni és ehelyett csak egészen kis járadékot kellene fizetni. A járadék fizetése buzaalapon történne, még pedig kataszteri koronánként 12 kilő búzában, 250 kg. búza volna a legjobb földek után évente fizetendő járadék legmagasabb összege, a minimum pedig évi 100 kg. búza. Ez számokban kifejezve annyit jelent, hogy például 1500 pengőben megállapított vételárú földnél az eddigi 81 pengő annuitás (törlesztés) helyett a jövőben 250 kg. búzát köteles a földhőzjutta- tott fizetni. Az 1200 p -ngős földnél a mai 64 pengő 80 fillér annuitás helyett 240 kg. búza volna a fizetendő járadék, a 900 pengős földnél az eddigi 48 pengő 60 fillér helyeit 180 kg.buza volna az évente fizetendő járadék. — A kiosztott legelőterületenként minimum 50 kg. búzát állapítanának meg évente egy kataszt- rális hold után. Az eddigi felgyülemlett és nem fizetett annuitások hátraléka öt év alatt egyenlő kamatmentes részletekben volna törlesztendő. A javaslatot a párt helyesléssel fogadta és többen módosításokat ajánlottak, amelyek még kedvezőbbé tennék a gazdán helyzetét. Az indítványt a közeli napokban a kormány elé terjesztik. Egy bünjeltegyverrel agyonlőtte magát a horti községi kisbiró Senki sem tudja az öngyilkosság okát. Hort, február 5. (Saját tudósítónktól) A horti községháza irattárában az elmúlt nap délelőttjén átlőtt mellel, holtan találták Godó Mátyás kisbírőt. Mellette a földön hevert egy rozsdás golyós fegyver, amellyel a kisbirő a jelek szerint öngyilkosságot követett el. A kisbirő holttestét a hivatalba siető községi tisztviselők fedezték fel s a tragédiáról nyomban jelentést tettek a csendőrségnek, amely megindította a nyomozást. A vizsgálat során kiderült, hogy Godő Mátyás, aki tíz év óta állott a község szolgálatában, mint az első feltevések is elgondolták, öngyilkosságot követett el. A kihallgatások után a következőképen alakult ki a tragédia képe: Godó Mátyás az öngyilkosság reggelén már igen korán megjelent a községházán. Két társa is rövidesen megérkezett, azonban semmit sem vettek észre Godón és sejteni sun lehetett, hogy milyen tervekkel foglalkozik. Körülbelül egy negyedóra múlva két társát hazaküldte reggelizni. ö maga bement az irattárba és pár pare múlva fegyverdörrenés hallatszott a szobából. Ebben a szobában őriztek többek között egy régi rozsdás golyőB fegyvert, amely bűnjelként került a községházához. Ezt a fegyvert emelte maga ellen a bisbírő és keresztül lőtte mellét. A golyó a hátán jött ki a szerencsétlen embernek és keresztül fúrva az irattár ajtaját, a főjegyzői iroda padlójában akadt meg. A lövést senki sem hallotta,* mert ebben az időben még nem volt a kisbírón kívül senki a községházán. Mikor a tisztviselők bementek a hivatalba, megdöbbenve vették észre, hogy az irattár ajtaja alól vér folyik ki. Benyitottak a szobába, ahol szörnyű látvány törült szemük elé: a padlón ott feküdt négy vértócsában a bisbírő, holtan. • A megindított nyomozás még eddig nem tudta tisztázni, hogy mi volt az orgyilkosság oka. Az egri Aszók kézül Bárány és Baranyai mennek az olímplászra Eger, február 5. A Muez vezetősége megejtette a válogatást az úszók éa vizi- pölók között s kijelölte azokat, akik a los angelesi olimp ászra utazók között lesznek. Ezek a jelöltek rövidesen megkezdik tré- niDgjeiket az úszőkapitány, illetve Bárány István dr. vezetésével. A két keretben 97 fővárosi versenyző mellett mindösz- sze 9 vidéki sznr°pü ezek közül kettő egri. Az egyik természetesen Bárány István dr., a másik pádig Baranyai Károly. Ugyancsak most tette közző a Musz rekordlicztáját is amelyen Bárány vezet, öt rekorddal. A többi egri versenyzők közül Bitskey Aladárnak egy rekordja van, a 200 méteres m«llűizásban. A Mesének hét rekordja van, a itafé'ákkfll együtt. Teli autótura Lillafüredre Megcáfoljuk a Palotaszálló drágaságáról terjesztett legendát. — Hogyan lehetne fellendíteni a kincstári fürdőtelep forgalmát. Alig van Magyarországon még egy olyan intézmény, amelyről annyi szó esett volna az utóbbi években, mint Lillafüred s a Palota-szállóról. A rengeteg újságcikk alapján feltételezhető volt, hogy a közönség jobban ismeri már Lillafüredet, mint akármelyik más hazai, vagy külföldi fürdőhelyet. Mégsem így áll a helyzet, mert a közönség túlnyomó része inyeuc politikai csemegénél egyebet nem is látott az egész lillafüredi ügyben s legfeljebb a vicclapok élceiböl gyaníthatta, hogy a »fúrón« kívül valami máinak is kell lenni a Bükk alatti hegyekben ... Felfedezzük Lillafüredet A múltkoriban ismét sok sző esett Lillafüredről. Pályázatot hirdetett a kormány a Palotaszálló bérbeadására, de az egész országban nem akadt egyetlen pályázd sem a gyönyörű szálloda bérletére. Lillafüreddel tehát határozottan pechje van a kormánynak. A pályázat eredménytelensége a mai gazdasági-válságos világban egyébként nem lenne feltűnő jelenség, de a magyar közönség már kezd felfigyelni azokra a körmönfont kommentárokra, amelyekkel a körúti sajtő »leleplez« egy-egy újabb próbálkozást Lillafüreddel kapcsolatban. Silány politikai érdekekből már sokszor elgáncsoltak igen életre való eszméket és kezdeményezéseket, nézzük meg hát, érdemes e annyi puskaport el- lövöldözni kizárólag személyi hajszából erre a magyar fürdőtelepre ? A politikát mellőzve fel fogjuk most fedezni Lillafüredet gazdaségi szempontból. Tóti autóút Lillafüredig. Kemény téli hajnalban csupa zúzmarái havas vidéken robog velünk az autő. A Palota-szálló díszei bejárata előtt cilinderei hóember és hőből faragott elefánt állanak őrt. Ugylátazik a holt szezonban rá ér a személyzet »művészi« hajiaméinak áldozni. Marschall igazgató úr a Palotaszálló vezetője lekötelező szívélyességgel mutatja meg a hatalmas luxus-szálló nevezetességeit a pincétől a padlásig. A »fúró.« A kedélyes igazgató előtt szóba hoztuk az ominózus mélyfúrás ügyét. Hamiskásan mosolyog és titokzatosan mondja, hogy újabb »fordu'at* történt a mélyfúrás körül. Ezzel kisiet a hallba s pár pillanat múlva diadalmasan hoz magával egy rejtelmes kis tárgyat. Valóságos műremek, egy jókora almanagyságu földgömböt ábrázol fából f aragva s benne Lillafürednél egy hatalmas furő, amelynek a vége a földteke másik végén nyúlik ki s rajta egy tarisznya függ. Ezt a kis emléktárgyat ajándékba küldték a szállodának s azőta minden látogatónak megmutatják. Egyébként sok a panasz Lillafüreden az időjárásra, az idém alig esett bő, a hegyekben a fák tetején csak a zúzmara fehérük, így aztán nem csoda, hogy kevés a vendég. A Szálló környéke lenyűgöző látványt nyújt. A Szinva patak vízesése óriási jég- csappal körülvéve festőién szép. Miskolc harca Lillafüred ellen. Szinte el kell hinni az embernek, hogy mindenki ösizeiküdőtt 1
