Eger - napilap, 1932/1
1932-01-30 / 24. szám
2 1932. január 30. EGER urai döntöttek már. Európa ha k&bán é§ szédülten is, de Krisztus felé tárja karjait, hogy any- nyi szenvedés után végre megtalálja önmagát. De példája és az orosz borzalmak űgylátszik nem tudják más belátásra bírni Spanyolországot, amely a guruló cservonec féryétöl elv*feííva íán’orog a szakadék falé, Zamora, aki egyieben már szembehelyezkedett a kortezzel, tudja, hogy az Egyházat üldöző Spanyolország kilépett a civilizált népek közösségéből éa most ott áll b legrettentöbb szíksdék szélén. És ha Moszkva iát, ugorni fog . . . Őszinte képek egy hevesmegyei szénbánya haldoklásáról Mint jelentettük már, az Eger vasárnepi számában cikksorozatot kezdünk az egercsehii kő- szénbáoyáról azzal kapcsolatban, bogy a bánya vezetősége a tél közepén többszáz máakását elbocsátottá különböző okodra hivatkozva. Az Eger kiküldött munkatársa több népig tartózkodott Egeresedben ős a környező községekben, ahonnan sz elbocsátott munkások 90% a rskrutftlődik. A bányatelepen tapasztaltakról és az elbocsátott munkásság nagy kétségbeeséséről és nyomoráról szól ez a cikksorozat, amelyet * őszinte képek egy hevesmegyei szénbánya haldoklásáról« címmel vasárnap kezdünk meg. Célúak az, hogy a helyzet feltárásával a hatóságok figyelmét reá irányítsuk az egercsehii ál- lapo okra és segítséget nyerjünk az elbocsátott, nyomorba taszított munkások részére azokban a fórumokban, amelyek még mindig sokat tehetnek ezeknek a szerenesétlen embereknek érdekében. Nehéz gondokkal küzdenek a szőlőtulajdonosok, mert nincs pénz a tavaszi munka megindításához Eger, január 29. A mezőgazdaság megsegítése érdekében egymásután indítanak különböző akciókat a kormány részéről. Legutóbb a zöldhitel elősegítéséről tárgyaltak az illetékesek s ugylátszik ezt is sikerül megoldani. Míg a mező gazdaság megsegítése, ha nem is teljes mértékben, de legalább részben sikerűi, addig a szőlő- tulajdonotok a legnagyobb nehézségekkel küzdenek a tavaszi munkáig tok megindulása előtt. Az egyedüli segítség a borpárlat-rendelet sem hozott olyan eredményt, amilyet vártak volna. Az a helyzet a szőlőbirtokosoknál, hogy az a tőke, amelyből a jövő évi munkáltatást meg- ■ indíthatnák, pincéjükben hever eladatlanul. Arről a mai pénz- viszonyok között sző sem lehet, hogy a pénzintézetek segítsenek rajtuk. Ez a probléma minden | tekintetben közös a zöldhitel- problémával, ‘amelyre nézve komoly tárgyalások folynak és a kettőt feltétlenül egyesíteni kellene. De erre szintén idő kell, — még arra is, bogy a zöldhitel folyósításához szükséges intézkedéseket megtegyék. A szőlő munkája pedig hamarabb kezdődik, miat & búzáé és a többi mezei terményeké. Február végén megindul a szőlőkben az élet. A szőlőbirtokosok nemcsak aggodalommal, — de egyenesen kétségbeesve nézik, hogy rohan az idő és hogy közeledik ez a terminus, Más években ilyenkor már ! létrejöttek a munkaszerződések is, amelyek sok tízezer munkást érdekelnek. Ma a helyzet olyan bizonytalan, hogy a munkabér- szerződéseknek jóformán nyomuk sincs. A csehek újabb követe- | lésekkel léptek fel a kereskedelmi tárgya" lásokon. A kereskedelmi minisztériumban csütörtökön folytatták a már napok őta tartó magyar cseh kereskedelmi tárgyalásokat. Most váratlanul nehézségek támadtak, amennyiben a cseh agráriusok új követelésekkel léptek fel, a- melyekröl eddig egyáltalán nem volt szó, főleg a sertés vámjának minimalizálását kérték. Tekintettel a nehézségekre, a tárgyalások előreláthatóan 8—10 napig tartanak. A franciák lázas sietséggel erősítik határaikat. Pária, január 29. A kamara hadügyi bizottságában a bizottság több tagja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az éizski határ védelmi taunká latéi nem haladnak elég gyorsan. A keleti ős délkeleti határokon gyorsan folynak az erődítési építkezések s éppsn ez északi határ* hanyagolják el, amely pedig tudvalévőén a megszállások klasszikus útja. Emelik a villanyórák bérét? Célszerű-e ma A szombati városi közgyűlés tárgysorozatát olvasva nem kis meglep ütéssel olvastuk a negyedik pontot, amely így szól: Előterjesztés az elektromos árammérő órák bérének felemelése iránt. Kétségtelen, hogy a mai, fizetésben agyo iezanált, közterhekkel roskadásig megterhelt, tehát kétszeresen megnehezített életviszonyok közepette mieden olyan törekvés, amely újabb emelést céloz, riad domazerű ellenszenvet kelt & polgárság körében és köonyen megeshetik, hogy az adófizetők, hetedik bőrük operációjának fájdalmában abba az egyoldalúságba esnek, hogy nem tudják mérlegelni azt a közérdeket, amely az oparáciőt szükségessé tette. Méltán helyezkednek arra az álláspontra, bogy elvégre az ö zsebük karbantartása, az ő fizetőképességük konzerválása is közérdek és a közezük- séglatek fedezésének egyetlen alapja, különösen Egerben, ahol a politikai községnek vagyona nincs. Mi nem túlozunk és nem mondunk egyoldalú kritikát. Még nem ismerjük az okokat, amik a villanyórák bérének felemelésére viszik a várost, de fel kell tételeznünk, hogy azok foníoíak és szükséges célt szolgálnak. Mindamellett fel kell szólalnunk az emelés ellen. A villanyórák bérének magas volta miatt már ßddig is sok volt a panasz. A havi ötven fillér hisználati díj inkább egy kisősszegű kölcsön amortizációjának tekinthető, azzal a külőmbségge), hogy a kölcsönt nem a fogyasztó kapta meg. Csak — kölcsön kapta az órát, holott, ez órák élettartamát tekintve, a havi bérletdíjjal annak vételárát is letőrlesztbette volna, úgy, hogy bizonyos idő mdva tulajdonként kaphatta volna meg az árammérőt. Da a város közönsége mégis az üzemi prés? fizette a bért. Eger adófizetői belementek abba is, hogy to vábbra is nyo'c fidérőrt fizessék az áramot, holott a város egy fillérért kapja a Salgőtől; mert tudták, hogy a külömbőzetból, a villanyórák magas béréből ez útépítési kölcsönt kell fizetni és főként azért, mert az áramdíj sz eddigi színvonalon maradt és így nem vo't érezhető az áldozat. Az emelés azonban már érez- hatő. Különösen ma, amikor még a legkisebb fillérért is feljajdul a közönség. Ma minden újabb terhak az igények, az életszínvonal leszállítását jelenti a másik oldalon. A közönség szempontjából ezek szerint nem tanácsos a béremelés. De ba jól meggondoljuk, nem ajánlható a város szempontjából sem, mert nem gazdaságos. A túífeszítés mindég visszahatással jár. Ma ugyan divat adók helyett az üzemi díjakat emelni, mert az adófizetők kézzelfoghatóbb szolgáltatásért fizetnek, mint az adónál és így elviselhetőbb az emelés — elméletben. A gyakorlat azonban azt mutatja, bogy az üzemi prés visszafelé csavarodott, hogy csak a Máv és a Beszkárt forgalmi hanyatlás sára mutassunk rá. Más módot kell tehát keresnie a városnak, hogy fedezze a felmerült fontos közszükségletat. Esetleg a költségvetés egyes fejezeteiben a végsőkig szorított takarékossággal elérhető megta- kariiá>o&at vegye igénybe hitel- átruházás formájában. Mert a polgárság szükségleteivel kapcsolatban álló üzemi emelések a szükségletek kényszerű csökkentését idézik eiő. Ma már ott tartunk, hogy este nesa égetünk lámpát, hogy könyvet olvassunk, — mert nincs pénz könyvre és hovatovább nem gyújtunk villanyt vacsorához, mert nesa ie«z vecsor*. Meg akarják szüntetni a járás orvosi állasokat A miniszterelnök már ki is adta a rendeletet az átszervezésről. A miniszterelnök rendeletet adott ki a járásorvoii állások átszervezéséről. A rendelet megjelenése meglehetősen nagy visz- hangot keltett, meri a falvak egészségügyének veszélyeztetését látják benne az érdekeltek. A terv az, hogy a járásorvosi állásokat a kihalási rendszer alkalmazásával megszüntetik s a járások területén a tisztiorvosi teendőket ezentúl tiszteletbeli járásorvotok fogják végezni. A régebben rendszeresített ás ezután megüresedő állásokat pedig fokozatosan megszüntetik. A tiszteletbeli orvosok évente 1200 pengő tiszteietdijat és 1200 pengő úti átalányt fognak kapni. A véglegesített orvosi állások megszüntetésével évenkint összesen 18.000 pengőt takarít meg a kormány, de viszont a falvak és nagyközségek egészségügye vallja kárát az intézkedésnek.
