Eger - napilap, 1931/2

1931-07-23 / 164. szám

1931. július 23. EQBK 3 Miért nincs utánpótlása a hires egri úszónemzedéknek? Halódik városunk sportja. — Sürgős segítséget! A statisztika szerint Magyar országon minden emberre 30 liter elfogyasztott bormennyiség jut Az űszőiport vezetőit régóta foglalkoztatja az a kérdés, mi oka annak, hogy az egri úszók nem tudják elfoglalni mostaná­ban azt a helyet a többi egye­sülettel szemben, amelyet hosszú esztendőkön keresztül tartottak. A közönséget ie igen érdekli ez a kérdés, mert hiszen azelőtt, ha verseny volt a Császárfűrdö uszodájában, egymásután hir­dették ki az egri úszók győzel­mét, most pedig csak Bárány, Bitskey Aladár és Baranyai Ká­roly képviselik az egri színeket. Nagyon egyszerű és könnyű a felelet arra, hogy miért nem sze­repelnek az egri úszók ügy, mint azelőtt. Nincsenek fiatal versenyzőik. Egyes lapok ugyan arról ad­nak hírt minden verseny után, hogy az egri üszők indolensek, távol tartják magukat a verse­nyektől, nem mernek kiállani a többi versenyzőkkel. Pedig téved­nek azok, akik ilyent és ehhez hasonlókat állapítanak meg. Sokkal nagyobb bajok vannak Eger úszósportjával, semhogy egy-egy durván becsületsértő cikksl el lehetne intézni ezt a kérdést. Szeretette), hozzáértéssel kell ehhez a kérdéshez nyúlni, mert csak úgy remélhető, hogy a ha­lódó egri úszósportot meg lehet menteni. Egerben gimnázium, reál, felsőkereskedelmi, tanító­képző, polgári iskola van, azon­kívül jogakadémia, jegyzőtanfo­lyam és ezekben száz meg száz egészséges vidéki diák. Elkép­zelhető az, hogy a sokszáz fiú közül ne akadjon, aki Bárány és a Bitskey fiúk nyomába tudna lépni? Hihető, hogy amikor a fogé­kony diákgyerek előtt ott van a kitűnő példa, pusztán nem­törődömségből ne kövesse azt? Nem képzelhető ez el, mert a mostani egri diákok csak úgy, mint Bárány, Bitskeyék.Tárrődy, Baranyai, igen szívesen úszná­nak, ha ez módjukban lenne. De amikor nincsen pénzük ahhoz, hogy a szomszéd városba el­menjenek úszőversenyre, ahol megmutathatnák tudásukat és a vetélkedésben fejlődhetnének, amikor a MOVE Egri Sportegyesületé­nek nincs egyetlen fillérje* sem, amiből segíthetné ezeket a fiúkat, akkor nem lehet kívánni, hogy Egerben követői akadjanak Bá­ránynak és a többi kiváló úszók­nak. Eger úszósportját csak anyagi áldozatokkal lehet megmenteni. A város teljesen szegény, nem tudja segélyezni a fiúkat. A pol­gárok a vízvezeték, csatornázás és útépítés miatt, legfőképpen pedig az alacsony borárak miatt maguk is el vannak adósodva. Az üszők mindent megkísérel­te^, hogy néhány pengőt sze­rezzenek és fiatalabb társaiknak versenylehetőséget teremtsenek. Idegen úszókat vittek Egerbe. Az sgész bevétel 163'— pengő volt az egyik versenyen. Ennek ez összegnek a húsz szá­zalékát odaadták a városi fur- dőréBzvénytársaságnak uszoda­használati díj címéa s mire min­den kiadást fedeztek, maradt ötvenhat pengőjük. Amikor az MTK vízipoló csapata lent járt a nyáron Egerben, az egyesület tiszta bevétele har­minckét fillér volt! Az egyesület huszonöt úszó­nak vásárolt a fürdőróssvény- társaságtől bérletjegyet egész esztendőre. Ezért hatszáz pengőt kell fizetni. Azaz csak kellene, mert az idén még nem tudták megfizetni ezt az összeget. Ha jószívű a részvénytársaság, meg­engedik, hogy tovább is ússza­nak, ha nem, az egri fiúkat ki- parancsolják a vízből és akkor még Bitskey Aladár és Baranyay Károly sem mutatkozhat többé a budapasti közönség előtt. Váj­jon akkor is azt írják majd ró­luk, hogy indolensek ? Vagy talán ezt, hogy nem »akarnak« szembeállani az erős ellenfelek­kel ? Talán . . . Most még van mód arra, hogy megmentsék a halódó egri úszó- sportot. A segítséget azonban gyorsan kell adni, hogy késő ne legyen. Elsősorban az Országos Test- nevelési Tanács kötelessége megsegíteni a vidék egyik kitűnő egyesületét, amely a magyar sport szolgála­tában olyan sokat dolgozott. De segíteni keil a MOVE központ­nak is. Az egri egyesület becsü­lettel dolgozott a jövő nemze­dék nevelésén, megbecsülést szer­zett annak itt az országban, de a határokon túl is. Nem nagy összegről van sző. Sokkal kevesebb kell az egri úszósport megmentésére, mint felesleges, haszontalan sport- diszkönyvek kiadására. Azt a keveset, amit az egri fiúk kérnek, könnyen megtudja adni az OTT, de valami keveset ál­dozhat a Move központ is. A Magyar Űszószövetség csak fil­léreket tud juttatni, de Komjádi Béla elnök az utolsó filléreket is adja, mert tudja, hogyha most megsemmisül Eger úszősportja, belátható időn belül nem lehet életre kelteni. A magyar űsző- tportnak pedig szüksége van olyan versenyzőkre, mint Bá­rány, Bicikey, Tarrődi, Bsra- nyay és a többi egri fiúk. Eger, július 22. A jő termés idején, így szüret előtt, bizonyára érdekelni fogja az egri boroigazdákat az euró­pai borfogyasztásről most meg­jelent statisztika, amely érdeke­sen mutatja, hogy híres borivó nemzetünk a gazdasági viszo­nyok következtében hová elú­szott a ranglistán — termelőink nagy szomorúságára. A statisztika úgy mutatja, hogy a legtöbb bort Franciaországban isszák: körülbelül 147 litert lakosonkiut (ez csaknem kétszer annyi, mint két századdal ezelőtt). Ez a fo­gyasztás azonban megcsappant húsz egynéhány év óta, különö­Eger, július 22. Bóosy Sándornak hívják, 27 esztendős. Vállig érő haja és Krisztus-szakálla van. Rövid nadrágban, mezítláb jár, nap­számos muakából él. A közgaz­dasági egyetem hallgatója volt, jogászkodoít is és most gyalo­gosan rója az országot össze­vissza. A természetes életmód apostolának vallja magát. Vege­táriánus. Tizenöt esztendő óta nem eszik húst, mert Bkkor öl­ték meg kedvenc kis bárányát és megirtőzott a vártól. Pár év óta pedig nyerskoszton él, mert amint mondja, ez a legjobb, leg­tisztább eledel. Azt vallja, hogy az embernek állandóan gyümöl­csöt kellene enni, akkor jobb és tisztább lenne az élet. Meggyő­ződéssel mondja, el kell hinDi neki, mert olyan gyermekien tiszta a szeme. Jő ember. Ez tán onnan van egy kicsit, hogy pesti neves pik­toroknak évek óta Krisztus-mo- dellje. Állt töviskoszorűs fejjel, • ecce homo«-» képnek, szelídné­zésű Jó Pásztor arcát mintázták róla szoborba, s mint mondja egyszer három hónapig, naponta 2—3 órán át függőit kifeszítve egy golgotái kép modelljeként. Szereti az életét. Ahogy ejte- gáti őszinte, csendes szavait, a szemében olyan fények gyűlnak, mint mikor a gyerek dicsőséges szép sárkányt ereget a tavaszi szélnek. Szereti az életet, az em­bereket is. Azt mondja, hogy ha mindenki úgy leszállítaná Külső igényeit, mint ő, nem lenne nyo­morúság és kenyértelen ember. De jó emberek lennénk mind­nyájan. Csak vissza kellene mennünk a természeti törvényekhez, amik­től nagyon elsietették hazug gé­pei az emberiséget. Szelíd gyü­mölcsöket kellene enni és örülni sen az ásványvizek konkuren­ciája következtében. Ezután Olaszország következik 98 liter­rel, Spanyolország 83 literrel, Portugália 58 literrel. Ezek kü­lönben a legnagyobb termelő államok is. Ötödik helyen áll Svájc 47 literrel (itt a fogyasz­tás 30 év óta csökkent mivel 1900-ban még 88 litert jegyeztek fel), ezen mennyiség két harma­da azonban importált bor. Ezután jön Görögország és Ma­gyarország 25—30 literrel. Európa többi északi és középső országaiban a borfogyasztás je­lentéktelen : Belgium csak 6'5 literrel, Németország 3 5 literrel, Anglia 1'7 literrel és Svédország 0 6 literrel szerepel. a virágoknak, nem kellene meg­ölni az állatokat és húst vágni, mint a pusztai ragadozók. Nem azért mert tán nagyapánk lelke van ez állatban. E2t nem hiszi. De, — így mondja, — minek életet elvenni valamitől, amines az Isten adta, mikor az ember úgy is talál táplálékot magának. És minek szorítsuk a testün­ket ruhák közé, mikor nem mu­száj. Ö mezítláb és a legkeve sebb ruhában jár télen is és soha nem volt beteg. És a külső igé­nyesség elvetéséből nem követ­kezik, hogy állati sorba kell sü- lyednünk. Sőt. Több gondot for­díthatunk belső-magunkra, ha testünk kényeztetése nem veszi el napjaink javát. Persze határok vannak itt is. Csak olyan mértékben valósít­hatjuk meg a természeti törvé­nyek követelését, ahogyan az erkölcsi normák ős emberi tör­vények megengedik. Elmondja még azt is Bőcsy Sándor, hogy nagyon olcső az élete. Voltak napok, amikor 6 fil­lérből élt. Megélt. Nem éhezett és nem érezte hiányát semmi­nek. Gyümölcs és zöldségfélék adják a táplálékát. Amit nap­számmal, modell-állással és egyéb munkával keres, ősszegyüjtögeti. Orvos szeretne lenni. Itthon nem vették fel az egyetemre mezít lábossága, hosszú haja és sza­kálla miatt. Alexandriába, vagy Párisba szándékozik menni, meri ott, mint mondja, mindenféle exo- tikum között nem lesz kirívó az ö külseje sem. Kicsit csodálatos ez. Egy em­ber, akinek nincs semmije, csak a hite, hat fillérből is megél, 1931-ben, Magyarországon, nem panaszkodik. Mégis csak jő lehet vegetáriá­nusnak lenni. A „természetes életmód“ apostola mezítláb, szakállasán )ár]a a világot és orvos szeretne lenni 1915 óta vegetáriánus és nem öli meg az állatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom