Eger - napilap, 1931/2
1931-07-23 / 164. szám
1931. július 23. EQBK 3 Miért nincs utánpótlása a hires egri úszónemzedéknek? Halódik városunk sportja. — Sürgős segítséget! A statisztika szerint Magyar országon minden emberre 30 liter elfogyasztott bormennyiség jut Az űszőiport vezetőit régóta foglalkoztatja az a kérdés, mi oka annak, hogy az egri úszók nem tudják elfoglalni mostanában azt a helyet a többi egyesülettel szemben, amelyet hosszú esztendőkön keresztül tartottak. A közönséget ie igen érdekli ez a kérdés, mert hiszen azelőtt, ha verseny volt a Császárfűrdö uszodájában, egymásután hirdették ki az egri úszók győzelmét, most pedig csak Bárány, Bitskey Aladár és Baranyai Károly képviselik az egri színeket. Nagyon egyszerű és könnyű a felelet arra, hogy miért nem szerepelnek az egri úszók ügy, mint azelőtt. Nincsenek fiatal versenyzőik. Egyes lapok ugyan arról adnak hírt minden verseny után, hogy az egri üszők indolensek, távol tartják magukat a versenyektől, nem mernek kiállani a többi versenyzőkkel. Pedig tévednek azok, akik ilyent és ehhez hasonlókat állapítanak meg. Sokkal nagyobb bajok vannak Eger úszósportjával, semhogy egy-egy durván becsületsértő cikksl el lehetne intézni ezt a kérdést. Szeretette), hozzáértéssel kell ehhez a kérdéshez nyúlni, mert csak úgy remélhető, hogy a halódó egri úszósportot meg lehet menteni. Egerben gimnázium, reál, felsőkereskedelmi, tanítóképző, polgári iskola van, azonkívül jogakadémia, jegyzőtanfolyam és ezekben száz meg száz egészséges vidéki diák. Elképzelhető az, hogy a sokszáz fiú közül ne akadjon, aki Bárány és a Bitskey fiúk nyomába tudna lépni? Hihető, hogy amikor a fogékony diákgyerek előtt ott van a kitűnő példa, pusztán nemtörődömségből ne kövesse azt? Nem képzelhető ez el, mert a mostani egri diákok csak úgy, mint Bárány, Bitskeyék.Tárrődy, Baranyai, igen szívesen úsznának, ha ez módjukban lenne. De amikor nincsen pénzük ahhoz, hogy a szomszéd városba elmenjenek úszőversenyre, ahol megmutathatnák tudásukat és a vetélkedésben fejlődhetnének, amikor a MOVE Egri Sportegyesületének nincs egyetlen fillérje* sem, amiből segíthetné ezeket a fiúkat, akkor nem lehet kívánni, hogy Egerben követői akadjanak Báránynak és a többi kiváló úszóknak. Eger úszósportját csak anyagi áldozatokkal lehet megmenteni. A város teljesen szegény, nem tudja segélyezni a fiúkat. A polgárok a vízvezeték, csatornázás és útépítés miatt, legfőképpen pedig az alacsony borárak miatt maguk is el vannak adósodva. Az üszők mindent megkísérelte^, hogy néhány pengőt szerezzenek és fiatalabb társaiknak versenylehetőséget teremtsenek. Idegen úszókat vittek Egerbe. Az sgész bevétel 163'— pengő volt az egyik versenyen. Ennek ez összegnek a húsz százalékát odaadták a városi fur- dőréBzvénytársaságnak uszodahasználati díj címéa s mire minden kiadást fedeztek, maradt ötvenhat pengőjük. Amikor az MTK vízipoló csapata lent járt a nyáron Egerben, az egyesület tiszta bevétele harminckét fillér volt! Az egyesület huszonöt úszónak vásárolt a fürdőróssvény- társaságtől bérletjegyet egész esztendőre. Ezért hatszáz pengőt kell fizetni. Azaz csak kellene, mert az idén még nem tudták megfizetni ezt az összeget. Ha jószívű a részvénytársaság, megengedik, hogy tovább is ússzanak, ha nem, az egri fiúkat ki- parancsolják a vízből és akkor még Bitskey Aladár és Baranyay Károly sem mutatkozhat többé a budapasti közönség előtt. Vájjon akkor is azt írják majd róluk, hogy indolensek ? Vagy talán ezt, hogy nem »akarnak« szembeállani az erős ellenfelekkel ? Talán . . . Most még van mód arra, hogy megmentsék a halódó egri úszó- sportot. A segítséget azonban gyorsan kell adni, hogy késő ne legyen. Elsősorban az Országos Test- nevelési Tanács kötelessége megsegíteni a vidék egyik kitűnő egyesületét, amely a magyar sport szolgálatában olyan sokat dolgozott. De segíteni keil a MOVE központnak is. Az egri egyesület becsülettel dolgozott a jövő nemzedék nevelésén, megbecsülést szerzett annak itt az országban, de a határokon túl is. Nem nagy összegről van sző. Sokkal kevesebb kell az egri úszósport megmentésére, mint felesleges, haszontalan sport- diszkönyvek kiadására. Azt a keveset, amit az egri fiúk kérnek, könnyen megtudja adni az OTT, de valami keveset áldozhat a Move központ is. A Magyar Űszószövetség csak filléreket tud juttatni, de Komjádi Béla elnök az utolsó filléreket is adja, mert tudja, hogyha most megsemmisül Eger úszősportja, belátható időn belül nem lehet életre kelteni. A magyar űsző- tportnak pedig szüksége van olyan versenyzőkre, mint Bárány, Bicikey, Tarrődi, Bsra- nyay és a többi egri fiúk. Eger, július 22. A jő termés idején, így szüret előtt, bizonyára érdekelni fogja az egri boroigazdákat az európai borfogyasztásről most megjelent statisztika, amely érdekesen mutatja, hogy híres borivó nemzetünk a gazdasági viszonyok következtében hová elúszott a ranglistán — termelőink nagy szomorúságára. A statisztika úgy mutatja, hogy a legtöbb bort Franciaországban isszák: körülbelül 147 litert lakosonkiut (ez csaknem kétszer annyi, mint két századdal ezelőtt). Ez a fogyasztás azonban megcsappant húsz egynéhány év óta, különöEger, július 22. Bóosy Sándornak hívják, 27 esztendős. Vállig érő haja és Krisztus-szakálla van. Rövid nadrágban, mezítláb jár, napszámos muakából él. A közgazdasági egyetem hallgatója volt, jogászkodoít is és most gyalogosan rója az országot összevissza. A természetes életmód apostolának vallja magát. Vegetáriánus. Tizenöt esztendő óta nem eszik húst, mert Bkkor ölték meg kedvenc kis bárányát és megirtőzott a vártól. Pár év óta pedig nyerskoszton él, mert amint mondja, ez a legjobb, legtisztább eledel. Azt vallja, hogy az embernek állandóan gyümölcsöt kellene enni, akkor jobb és tisztább lenne az élet. Meggyőződéssel mondja, el kell hinDi neki, mert olyan gyermekien tiszta a szeme. Jő ember. Ez tán onnan van egy kicsit, hogy pesti neves piktoroknak évek óta Krisztus-mo- dellje. Állt töviskoszorűs fejjel, • ecce homo«-» képnek, szelídnézésű Jó Pásztor arcát mintázták róla szoborba, s mint mondja egyszer három hónapig, naponta 2—3 órán át függőit kifeszítve egy golgotái kép modelljeként. Szereti az életét. Ahogy ejte- gáti őszinte, csendes szavait, a szemében olyan fények gyűlnak, mint mikor a gyerek dicsőséges szép sárkányt ereget a tavaszi szélnek. Szereti az életet, az embereket is. Azt mondja, hogy ha mindenki úgy leszállítaná Külső igényeit, mint ő, nem lenne nyomorúság és kenyértelen ember. De jó emberek lennénk mindnyájan. Csak vissza kellene mennünk a természeti törvényekhez, amiktől nagyon elsietették hazug gépei az emberiséget. Szelíd gyümölcsöket kellene enni és örülni sen az ásványvizek konkurenciája következtében. Ezután Olaszország következik 98 literrel, Spanyolország 83 literrel, Portugália 58 literrel. Ezek különben a legnagyobb termelő államok is. Ötödik helyen áll Svájc 47 literrel (itt a fogyasztás 30 év óta csökkent mivel 1900-ban még 88 litert jegyeztek fel), ezen mennyiség két harmada azonban importált bor. Ezután jön Görögország és Magyarország 25—30 literrel. Európa többi északi és középső országaiban a borfogyasztás jelentéktelen : Belgium csak 6'5 literrel, Németország 3 5 literrel, Anglia 1'7 literrel és Svédország 0 6 literrel szerepel. a virágoknak, nem kellene megölni az állatokat és húst vágni, mint a pusztai ragadozók. Nem azért mert tán nagyapánk lelke van ez állatban. E2t nem hiszi. De, — így mondja, — minek életet elvenni valamitől, amines az Isten adta, mikor az ember úgy is talál táplálékot magának. És minek szorítsuk a testünket ruhák közé, mikor nem muszáj. Ö mezítláb és a legkeve sebb ruhában jár télen is és soha nem volt beteg. És a külső igényesség elvetéséből nem következik, hogy állati sorba kell sü- lyednünk. Sőt. Több gondot fordíthatunk belső-magunkra, ha testünk kényeztetése nem veszi el napjaink javát. Persze határok vannak itt is. Csak olyan mértékben valósíthatjuk meg a természeti törvények követelését, ahogyan az erkölcsi normák ős emberi törvények megengedik. Elmondja még azt is Bőcsy Sándor, hogy nagyon olcső az élete. Voltak napok, amikor 6 fillérből élt. Megélt. Nem éhezett és nem érezte hiányát semminek. Gyümölcs és zöldségfélék adják a táplálékát. Amit napszámmal, modell-állással és egyéb munkával keres, ősszegyüjtögeti. Orvos szeretne lenni. Itthon nem vették fel az egyetemre mezít lábossága, hosszú haja és szakálla miatt. Alexandriába, vagy Párisba szándékozik menni, meri ott, mint mondja, mindenféle exo- tikum között nem lesz kirívó az ö külseje sem. Kicsit csodálatos ez. Egy ember, akinek nincs semmije, csak a hite, hat fillérből is megél, 1931-ben, Magyarországon, nem panaszkodik. Mégis csak jő lehet vegetáriánusnak lenni. A „természetes életmód“ apostola mezítláb, szakállasán )ár]a a világot és orvos szeretne lenni 1915 óta vegetáriánus és nem öli meg az állatokat.
