Eger - napilap, 1931/2
1931-12-31 / 295. szám
2 m EGER 1931. december 31 Ejnye kérem, A „külföldi Hitelezők alapjáéba befolyó összegeket a Nemzeti Bank a gazdasági élet rendelkezésére bocsát)a ci8k ne olyan haragosén! Valakinek, vagy valakiknek nagyon a begyében lehetünk, mert már nemcsak arra figyelnek, hogy mit írunk m?g, hanem azt ic szá- montartják, hogy mit nem írunk meg. Tegnapi poétánk egy hű olve- ■őok»től hozott levelet, melyben azt panaszolja, hogy Eger társadalma miárt nem üdvözli Borah szenáiort? Szerkesztői üzenetünk torán kénytelenek voltunk felébreszteni névtelenül is hű olvaaőnkat, mondván, hogy Eger volt a vidéki városok között az első, amelynek társadalmi egyesületei nagygyűlésükről üdvözölték amerikai barátunkat. Erre az álmosságra rádűplá- zott ma egy szintén névtelenül haragvő jóakarónk. Bár régi elvünk, hogy névtelen oipkelődé- seknek legmőltőbb temetője a papírkosár, ez egyszer kivételt teszünk, mert hazafias érzéseinkbe próbál belekötni, ebben pedig tréfát nem ismerünk. Kérdéses jóakarónk befeüldötte ma hozzánk a «B idgeport« c. amerikai újság november 13 i számát, benne piros ceruzával körülkeretezve egy hosszabb cikket «vitéz Tdby Árpád» cíomel s a margóra szép négy gömbölyű betűkkel kikerekítve a következő kedveskedés: «Az egri lap nem ír az egri ezred legnagyobb dicsőségéről ? Miért? Mikor még Amerika is megénekelte!« EjDye kérem, névtelenül haragvő álmokká, csak srra volnánk kiváncsiak, hogy miképpen ad majd lapunk hírszolgálatának elégtételt, ha most ezt közöljük Öinel, hogy az Eger ez év október 23 i számában sokkal részletesebben, melegebbsn énekelte meg a bőt katona, vitéz 7aby Árpád káprázatos hadi tetteit és katonai erényeit mint a «B.idg'port«. Az Eger t sohasem kelt figyelmeztetni az »?gri« ezred iránt tartozó érdeklődésre, hogy ctak a 60 as emlékmű érdekében kifejtett propagandájára, a 60 as emlékmúzeum létesítése körül szerzett érdemeire s minden egyes alkalomra utaljunk, amisor a hős hatvanasokkal méltó jogutódjával, a 14. Dobö István gyalogezreddel foglalkoztunk és foglalkozunk. Méltőztassék tehát csak egészen nyugodtan lenni s megbízni a nehéz viszonyok és törhetetlen akaraterővel küzdő lapunk jóakaratában. Máskor pedig tes (ék levetni kissé túikényelmes inkognitőját s szíveskedjék barátságosan megérdeklödni levélben, ha valaminek hiányát érzi az »Eger«-ben. Mert, ha szépen beszélnek velünk, nálunknál barátságosabb és szo'gálatkőszsbb embereket nem találnak széles e határban. Ejnye kérem, vsgy talán éppen ezért bánnak így velünk?! A transzfer moratórium tisztázására a legközelebbi napokban autentifeui magyarázó nyilatkozatot fognak kiadni, hogy a legszélesebb nyilvánosság előtt is megvilágítsák ennek a szövevényes kérdésnek minden vonatkozását. Budapesti tudósítónk eddig is kérdést intézett a transzfer-moratórium rendelkezéseinek egyik elapos ismerőjéhez. Azt a kérdést tette f 1, hogy a »külföldi hitelezők alapjába« brfoyő pengő összegeket a Nemzeti B nk miképpen fogja gyümölcsözőén kihelyezni ? Pénzügyi körökben az a fel fogás alakult bi, hogy bz alapba befizetendő nagy pénzösszegeket a Nemzeti Bank valamilyen formában a gazdasági élet rendelkezésére bocsátja. Fal lehet tételezni, pl. hogy a Nemzed Bank váltóleszámítolás útján helyezi ki ezeket az összegeket, így a gazdasági élet tényleges formájában tekintélyes pénzforráshoz jut.— Ezekből a kihelyezésekből fedezhetné azután a Nemz ti B mk azokat a kamatodat, amelyek a külföldi hitelezők részére a felgyülemlett pmgő összegek után járnak. E kamatszolgáltatás nagyságáról előzetes megállapodás nem történt.Fontos kérdés még,leh9t-e a jelzálog kölcsön tartozások kamatát és tőketörlesztő részleteit záloglevelekben fizetni. A transzfer-moratórium rer delet 3. Budapest, december 30. Potsdamból jelentik, hogy a bécsi igazságügyminiszterium közölte végleges állásfoglalását Matuika Szilveszter kiszolgáltatása ügyében. Malutka Szilveszter először az osztrák bíróság elé kerül és kiszabandó büntető Eger, december 30. Az elmúlt év áprilisában hirdetés jelent meg több pesti lapban, ahol is munkásokat kerestek Argentínába vasútépítéshez. A magyar munkás örömmel olvasta a hirdetést. Egerből is felmentek ölen Budapestre: Nagy • Az »Eger« riportpálgázatára beérkezett írás. szakasza kimondja, hogy a zálog Ieválkölcsöaök lejáró kamatait é* tőketörlesztő részleteit pmgöber köteles a kötvények, illetőleg e záloglevelek kiboctájiója letenni. Ha ezt a határozott ellenvetést egybevetjük ez első szakasz utolsó bekezdésével, amely szerint tilos zálogleveleket, vagy kötvényeket soron kívül felmondani, vagy kisorsolni, akkor nyilvánvaló, hogy a transzfer-moratórium rendelet a záloglevelek kamat, vsgy annuitás fizetését kizárja. Az egész rendelet abból az alapelvből indult ki, hogy a külföldi hitelezőt nem lehet kedvezőtlenebb elbánásban részesíteni, mint a belföldit. Ebből következőleg nem lehetett megengedni a kötvények vagy záloglevelek szövegétől való bármiféle eltérést, ami a külföldi záloglevél, vagy kötvény alapját bármiféle módon csorbítaná. Úgy néz a megfontolás volt oka annak it, hogy transfer-moratő- riuc rendelet szerint még a teljesen magyar, tehát belföldi kibocsátású és csupán magyar szövegű kötvények s záloglevelek birtokosai is csak a Magyar Nemzeti B ink engedélyével válthatják be a szelvényeket, vagy a kisortolandó kötvény ás zálogleveleket annak ellenére, hogy ezeknél a kötvényeknél külföldi fizetési eszközökre egyáltalán sét is ott kell leülnie. Ennek megtörténte után Magyarországnak adják ki, de etek azzal a feltétellel, hogy nem ítélik halálra. Ezzel Matuskának Németország részére való kiszolgáltatása tárgytalanná vélt. Lajos, Nagy János, Fülőp András, Ferenczi István és Hegedűs Imre földműves munkások; a fővárosban szerződést írtak alá, amelyben 18 pengő napszámot Ígértek nekik. A csábító ajánlat elfogadása után a munkások visszajöttek Egerbe, ahol árúba booiájtották kis vagyonkájuk legnagyobb részét, mert 800 pengő kellett az útiköltségre. Koldusán maradtak itthon feleség és a gyermekek, de él bennük a remény, hogy a fér Argentínában dús keresethe: jut és gazdagon tér majd egy kor vissza Egerbe.. »Ne sir] anyjuk!« — így búctúzott a munkás zo kogó feleségétől. — Annyi pénz hozok haza, hogy két kofferben sem fér el éa hordár teszi fel 8 vonatra. . . És az öt egri munkás boldog jövőről álmodozva indult el a vonaton Argentínába. Pestről már 60-an utaztak tovább egy magyar mérnök vezetésével Genovába, ehonnon 16 napi hajóút után megérkeztek Buenos Airesbe. A fővárostól 80 kilométerre barakkokba préselték a reménykedő munkásokat. Kiéheztették őket, azután közölték velük, hogy a 18 pengős napszámra szóló szerződés érvénytelen. Új szerződéit kellett aláirniok, amely szerint napi egy peso, azaz 2 pengő 50 fillér lett a bérük. És ezért a pénzért dolgoztak hajnali három órától este tizen- egyig, siralmas koszton. Bomlott húsokat kaptak. Az éghajlat is elviselhetetlen volt. Éjjel a hőmérő a fagypont alá sülyedt, nappal p?dig 45 fok Celsius fölé emelkedett. Két hónapi keserves szenvedés után elszámoltak velük, de annyi pénzük sem maradt, hogy bamthtssenek a városba hosszú szakéllaikat lebo- rotváltatni. Háreme munkás egy éjjel megszökött. Csónakon indultak az ország belsejébs, valami tisztességesebb munkát keresni. Élelmük nem volt. A folyó p rtjáa f^gyökereket és gumókat találtak, ezt ették. Az erdő vadjai állandó rettegésben tartották őket. A parton nem egyszer találtak eltűnt társuk helyén egy árván maradt cipőt, emberi végtagokat, amit a fenevadak a lak- mározásből meghagytak. Öt heti eredménytelen bolyongás után kénytelenek voltak visszatérni régi munkahelyükre. De most már itt is sokkal kegyetlenebbfil bántak velük. A felügyelő állandóan töltött fegyverrel állott a hátuk mögött. A benszülött munkások vetélytársakat láttak bennük és sokat eltettek közülök láb alól. A szerencsétlen fehér nine» szükség. Matuskát nem lehet halálra ítélni Csak ezzel a feltétellel adja ki az osztrák bíróság a biatorbágyi merénylőt Öt egri munkás a lekér rabszolgaságban * Magyar munkások kínszenvedése Délamerikában. Keserves szenvedések után szerb hajén szöktek haza az egriek.
