Eger - napilap, 1931/2
1931-07-17 / 159. szám
2 1931. július 17. EGEI? sasgq»%sga*«tga&iiaraimm^gys^^ irr wii«ina^ww«wafeaiijiii!i iiwmi wiiiiMminmffi1*!»» nál, mert a nemzetközi pénzpiac összefüggéseinél fogva a német pézügyi zavarok elsimulása természetesen előmozdítja és sietteti a magyar kincstár- jegykölcsön fiaalizálását is és viszont a német válság elhúzódása kitolja a kincüárj egy kölcsön véglegesítését. Mi azért vagyunk előnyösebb helyzetben, mert politikai szempontok a magyar állam e függő kölcsönmfl- veleténél egyáltalán nem merülnek fel, sem a francia, sem az egyéb külföldi tőkések tőlünk politikai árat vagy áldozatot nem kívánnak, csak üzleti szempontok szerepelnek, tehát csupán a kincstárjegyek kamatozása, átvételi árfolyama, s az egyéb feltételek kerülnek szőba a tárgyalásokon. A német krizis nagy bizonytalansága közepette viszont a külföldi tőke hejlandősága ily kölcsönműveletekre természetszerűleg tartózkodóbb és csekélyebb. Ez a kapcsolat mindenesetre fennáll a magyarországi pénzügyi helyzet és a német viszonyok kiéleződése között. Az átmeneti intézkedések, a- melyek a 3 napi bankszünet lejárta után következnek, neveze- tésen a betétek egy részének felszabadítása, a szükséges devizák kiszolgáltatása, az ipari, kereskedelmi élet és forgalom részére pillanatnyilag szükségelt készpénzek rendelkezésre bo- csájtása még abban a szűkebb keretben is, amelyet egy fokozatos átmenet javasol, nagyban hozzá fog járulni a közbizalom fokozásához, mert az emberek érezni fogják, hogy pénzüket, ! munkájukat semmi veszedelem | nem fenyegeti. A gazdasági élet és pénzforgalom normális menete pedig nyomban teljesen helyreáll, mihelyt a közönség részéről ez a megnyugvás és bizakodás i érvényesül, mert bűzén ekkor semmiféle rendkívüli korlátozásokra szükség már nem lesz többé. A 3 uspos bankszünet tehát múló incidens lett, amelyet nagyon hamar el fogunk falej- teni, mint e mozgalmas és nehéz idők egyik letűnt emlékét. „Nem tűrök a megyében árdrágító péket és sztrájkoló molnárt11 Okolicsányi Imre alispán erélyes intézkedéseket tett a kenyéruzsora letörésére. Szombaton reggel hatósági kenyérüzem nyílik meg a városháza egyik üzlet- helyiségében, ahol 28 fillérért lehet kapni elsőrendű minőségű félbarna kenyeret. Bojkottot az árdrágítás ellen! Eger, július 16. Az egri pékek máról holnapra keresztülvitt horribilis és indokolatlan árdrágítása kétségbeejtő helyzetet teremtett. A drágítást különösen a szegényebb néposztályok érzik katasztrófáiban, amelyeknek úgyszólván egyedüli tápláléka a kenyér. Az általános elégedetlenség már-már zúgolódássá fajul és elkeseredett hangok hallatszanak a gazdák ős munkások korából. Mindezek ellenére a pékek nem hajlandók jobb belátásra térni, sőt minden elképzelhető okkal próbálják alátámasztani bz árdrágítást. Súlyosbítja a helyzetet, hogy 8Z elmúlt két napon megálltak az összes hevesmegyei malmok. A malmosok ugyanis kormány- intézkedéseket várnak és különböző címeken — gépjavítás, tisztítás, üzemhiba — leállították üzemeiket. Éppen idejében érkeztek Oko- licsányi Imre alispán erélyes intézkedései, amelyek kíméletlen szigorral nyúltak bele a darázsfészekbe, hogy megóvják a közérdeket és a köznyu galmat. Szerdán reggel telefonon adta ki a fószolgabiráknak, hogy azonnal szőlitsa fel a molnárokat a malmok megindítására és ba a malmok csütörtökön reg. gél nem lépnek üzembe, a törvény értelmében, tekintet nélkül a felhozott, átlátszóan valótlan indokokra vonják be az iparigazolványokat. A malmok az intézkedés vétele után sürgősen megindították üzemeiket. Az alispán másik nagyjelentőségű intézkedése a kenyóruzsora letörésére született meg. Rendeletére a vármegye egységes lisztből egytípusú, elsőrendű minőségű félbarna kenyeret süttet, amelyet hatósági árusításban bocsát a közönség rendelkezésére. A garantáltan jő kenyér kilója 28 fillér lesz és a városháza egyik üres üzlethelyiségében fogják árusítani szombat reggeltől kezdődően. Ugyanitt péksüteményt is lehet majd kapni 5 fillérért. Munkatársunk felkereste az alispánt tegnap délelőtt és néhány szót kért a közönség számára. Okolicsányi Imre alispán a következőket mondo'.ta: — *Nem tűrök a vármegyémben árdrágító igéket és sztrájkoló molnárt. L?lkiismeretlensőg és legnagyobbfokű önzés az aműgyis súlyos helyzetben újabb nehézségeket támasztani. O'yan nehézségeket, amelyek végzetes elkeseredést idézhetnek elő és felboríthatják a vármegye és a város nyugalmát. Felelős helyen állok ős józan belátásom s a közérdek parancsolj9, hogy megfékezzem az árdrágító törekvéseket. Ha az egri pékek az ország összes pékiparoeait megelőzve, az egységes állásfoglalás és a kormány intézkedéseinek meg- várása nélkül ilyen lelbiismeret- lenül megdrágítják a legelsőren- dübb életszükaégleti cikket, viseljék a következményeket. — Legyen nyugodt a város közönsége. Hivatalos hatalmammal mindent elkövetek, hogy meg- rendszabályozzam az árdrágítókat. Mindaddig süttetem az olcsó kenyeret, amig a pékek megfelelő módon le nem szállítják az árakat. — Természetesen szükségem van a közönség támogatására. A hatósági kenyér- üzem olcsó és jó kenyeret ad. Mindenkinek elsőrendű érdeke, hogy ott vásároljon.« — Ezek szerint tehát szombattól kezdve jő és olcsó kenyeret kap a város közönsége. 42 fillér helyett 28 fillérért. Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy támogassa a hatóság munkáját és vásároljon a hatósági üzemben, mert a közönség bojkottja a leghathatósabb eszköz az árdrágítás letörésére. A város közönsége ig&z hálával tartozik az erőskezű alispánnak, aki, mint mindig, most is a legnagyobb eréllyel állt a a polgárság érdekeinek védelmére. Graefl Jenőt, a tiszafüredi kerület volt országgyűlési képviselőjét felsőházi taggá nevezte ki a kormányzó Eger, július 16. A kormányzó & miniszterelnöknek a minisztérium nevében iett előterjesztésére az országgyűlés felsőházáről szóló törvény alapján poroszlói Graetfl Jenőt, a tiszafüredi kerület volt ország gyűlési képviselőjét a felsőház örökös tagjává nevezte ki. Hosszú évtizedek erídményes és önzetlen közéleti munkásságának elismerése ez a dekórum, amellyel az ország kormányzójának elhatározása feldíszítette poroszlói Graeffl Jenót. A közszeretetnek örvendő, magas korát megcáfoló agilitással munkálkodó politikus és nagyszerű gazda kitüntetése mindenütt azoknál a főrusnoknáf, ahol őt ismerik, őszinte örömet keltett. Pillanatfelvételek az egri kisipar helyzetéről A cipészmester. (A mellékuccai műhely nincs három méter hosszú és a szélessége még ennél is kevesebb. Mindössze egy gép alszik benne. És egyetlen segéd. A villany- lámpa mellett ragadós légyfogó csüng. A mester a sarokban felsőrészt szab. A segéd egy sarokra kalapál rá valami ócska bőrfoltot. A munka feltűnően csendes tempójából unalom és kedvellenség sugárzik. Lehat, hogy a meleg miatt, de viszont sohasem lehet tudni, hogy mitől is fázik a trianoni magyar. Néha még a melegtől is. Délután öt órakor itt már majdnem sötét van, de minek is volna világosabb? A mester nem is túlságosan rosszkedvű Olyan, mint a katona a tizenhetedik pergőtűz után, amikor már csak a szája bal sarkából köszönti az ellenséges üdvözléseket. Egyébként most is valahogy a bal sarokból beszél, mialatt elmosolyogja egy iparág lassú lecsúszását.) — Nincsen semmi haj. Mi már nem érezzük a bajt. Csak valami bizonytalanságot. — Azelőtt úgy volt, hogy az ember előre tudta, mennyit fog dolgozni és mit fog megkeresni. — Most azt sem tudja, mit dolgozik, sem azt, hogy mit keres Ezzel a felsőrésszel máskor már rég készen lettem volna. Most? Most csak azért csinálom lassan, hogy maradjon valami a munkából holnapra is. Tetszik tudni, nem a kenyérből, csak a munkából.
