Eger - napilap, 1931/2
1931-12-16 / 284. szám
Aha io FILLÉB ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSBAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM,FÖLDSZINT 3. —TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558, :: XLII. évfolyam 284, szám Eger, 1931 december 16. A vármegye községeinek lakossága nem vezeti be a Salgó áramát az alapdíjak magas volta miatt Üzleti szempontból fontos érdeke a Salgónak, hogy törölje vagg lényegesen mérsékelje az alapdíjakat. Hedrg Lőrinc dr. főispán ismertette a vármegyei inségakciót a közigazgatási bizottság mai ülésén. Marossy József a Hazai Biztosító Rt. miskolci vezérügynök» sége élén. Melegen búcsúztatta a Tiiália Egri Színjátszó Társaság tíz éven át volt ügyvezető elnökét. Eger, december 15. Marossy Józsefet, a Hazai Biztosad Rr. egri főnőkét a misaol- ci kerület vezérügynökség8 élére ugyancsak főnöki minőségben helyezte át a Hazai Biztosító igazgatósága. Maroaay József 11 esztendőn keresztül volt a Hazai Biztosító egri fiókjának vezetője s ez alatt az egy évtized alatt a város társadalmi és kultúrába életében megbecsült és vezető pozicőt szerzett magának. Gazdag érdemei vannak az egri szellemi élet frontján vívott küzdelmekből s most, hogy távozik innen, helye nagyon hosszú ideig marad betöltetlenül azok táborában, akik a haladásért, több kultúráért és Eger szellemi nívójának emeléséért önzetlenül, sok lelkesedéssel küzdenek. Ott állott 10 esztendővel ezelőtt a Thália Egri Színjátszó Társaság bölcsőjénél, egyik alapítója volt ennek a szép&ultű és nagyjővőjű egyesületnek és megalakulása óta, mint ügyvezető alelnök dolgozott fáradhatatlan készséggel, felkészültséggel a Thália sikerei érdekében. A Társaság tegnap tartott választmányi ülésén búcsúzott el igen melegen a távozó alelnökiétől, aki egyébként nemcsak itt, hanem a király- és kormányzói díjas Egri Dalkörben is nagy buzgalommal, ügyszeretettel dolgozott, mint alelnök hosszú éven keresztül. Marossy József a jövő év január hő elsejével foglalja el uj hivatalát, amely karriérjéban emelkedést jelent, de az egri kultúrába élet emelésén fáradozők mégis bizonyos fájdalommal veszik tudomásul eltávozását, mint egyik erős munkatársuk elvesztését. Időjárás. Budapest, december 15. A Mateoroíogiai Intézet jelenti »a déli 12 órakor: — Hazánkban az elmúlt 24 órában változóan felhős volt az idő. Az éjszakai fagyok —4, —5 fok körül ingadoztak, de reggelre már enyhült kissé az idő. A hegyeken olvad a hő, csak a Mátrában esett reggel pár centiméteres bőréteg. Budapesten ma délben a hőmérséklet -j-5# 0. Prognózis: északnyugati szól mellett lehűlés, később eső, majd havazás várható. Eger, december 15. Még be sem fejeződött Hevesmegye villamosítása, máris a kiabnázatlanság veszedelme fenyegeti azt a nagy nemzetgazdasági értéket, amit a községek ipari és világítőárammal való ellátása jelent. Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző, a közigazgatási bizottság mai ülésén az abspáni jelentés kapcsán beszámolt erről, hogy az államosítás munkája örvendetesen előrehaladt, a fővezetékek teljesen elkészültek, és ennek, valamint több helység mellékvonalakkal való bekapcsolásának köszönhető, hogy 16 község már el is van látva vlllamosárammal. Ugyanakkor azonban sajnálattal állapította meg, hogy a községek lakossága nem a várható és kívánatos mértékben veszi igénybe az áramot. Ennek a körülménynek okaira Krisztián Imre v. országgyűlési képviselő, bizottsági tag mutatott rá felszólalásában. — A nép idegenkedik az áram bevezetésétől, mondotta, — mert nem ismeri a villamosítási szerződés tartalmát. Azok pedig, akik ismerik, nem vezetik ba a villanyt azért, mert \ magasnak találják az óra és alapdíjakat. 80 fillért kell fizetni havonta a villanyóra használatáért, az alap- díjak pedig havonta az első két helyiség után 60, a további helyiségek után pedig 20—20 fillérrel terhelik meg a fogyasztót, a fogyasztott áram díján kívül. Az alapdíjat fizetni kell akkor is* ha a fogyasztó fillérnyi áramot sem használ. Az alapdíj intézményét akkor vették szerződét- : be, amikor még a búzának 40— \ 45 pengős ára volt, de a mai nehéz gazdasági viszonyok között a falusi nép nem tudja fizetni azokat és így a villamosítás közgazdasági haszna kétségessé válik. Annál sérelmesebb a helyzet, mivel a Salgő más vidékre olcsóbban szállítja az áramot. Dr. Hedry Lőrinc főispán és Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző magyarázó válasza, továbbá Gosztonyi Andor felszólalása utáD, aki a gazdaságok áramellátását hangsúlyozta; az a vélemény alakult ki a közigazgatási bizottság tagjai között, hogy a Salgó alkalmazkodni lesz kénytelen az üzleti ólet törvényénél fogva a változott viszonyokhoz. Anyagi érdeke ugyanis az áramszolgáltatónak, hogy minél több fogyasztót szerezzen és ha látni fogja, hogy számítását az alapdíjak miatt nem találja meg, hogy ezen a ponton válik kétségessé remélt jövedelme, az alapdíjakat mérsékelni fogja, sőt a fogyasztás nagymérvű elmaradása az alapdijak teljes eltörlését eredményezheti. Az aliipáni jelentéssel kepcio- latos vita lezajlása után dr. Hedry Lőrinc főispán ismertette a vármegyei inségenyhítő mozgalom munkáját, amelyről az EGER már tegnap beszámolt. Ezenfelül azonban a főispán aggodalmának is kifejezést adott az akciő anyagi megalapozottságát illetően. A mozgalom anyagi kerete — mondotta — szűkös. A társadalom nem adakozik olyan mértékben, ahogyan reméltük és attól tartok, hogy az akciót nem fogjuk tudni mindvégig olyan erővel lefolytatni, mint aminővel megkezdtük, mert a fedezet kimerülésétől lehet tartani később. Mindenesetre nyugodjék meg a bizottság, a vármegye vezetősége mindent el fog követni, hogy az inségenyhítő mozgalmat a szociális érdeknek megfelelőleg végrehajtsák. A főispán bejelentését a bizottság megnyugvással vette tudomásul, — majd letárgyalta a tárgysorozat pontjait. Vársz te is, várok én is, várunk nagyon sokan valami olyan eseményre, ami meglődítaná a világot. Történjék valami, ami akár ha rosszabbra is, de fordítana a dolgokon, — ezt kívánjuk. Védtelenül ki vagyunk szolgáltatva az élet hántásainak, mert a munkánknak nincs értéke, mert nincs jövedelmünk a földből, a boltból, a szerszámok után. Ebben a váráéban megtárultak a lelkek minden hírnek, minden kalandnak, tervnek, akár igaz az, akár kitalált, mert valamiben kapaszkodni akarunk. így találnak könnyen hívőkre a királypucs, a katonai diktatúra, a cseh osztrák-magyar vámunió, a román- magyar királyság hírei, amelyek a váró magyar lélekben nőttek csak közeli nagy eseménnyé. Mi ma mindent elhiszünk. Es sokan nemcsak várnak, szelíden, bele- nyugvőan,reménykedően, hanem szolgái is lesznek a képtelen tervezéseknek, hogy siettessék az eseményt. Tele van a magyar élet várakozókkal, akik várjuk a rádiót, az újságot, a Pestről jövőket, a külföldet járókat, hogy mi újság, mert ez a kíváncsiság, hogy igenis törtéuhetik valami ami változást hoz a nyomorúságunkban, ez tartja bennünk a lelket. És csodálatos, hogy akik meg tudják fontolni a dolgokat, azokon is mennyire úrrá tud lenni a reménytelenség híreibe kapaszkodó remény, hogy a katasztrófából, a rombolásból jobb jöhet, hogy a zavarból kivirágozhatik egy világrend, amely boldogitőbb a mánál. És csodálatos, hogy ezt az általános, minden bajra alkalmas orvosszert fölismerni véljük, ■ várjuk a történésből, amelyet szellemként idézünk. . . Éizra kell vennünk ezt a lel- 1 kiállapotoí, mely elfogadja a
