Eger - napilap, 1931/2

1931-12-08 / 278. szám

2 1981. decambar 8. E G E B gen gondolata arra, hogy am- bari méltóságának megfelelő meg­élhetése éa tisztessége legyen. Amikor a magyar püspöki kar ezekre a ragyogó kötelességekre emlékeztet, amelyekről talán so­kan beszélnek, de nagyon keve­sen cselekszik, a legmegfelelőbb és leghivatottabb helyről ad in­tést a társadalomnak. A napi élet tülekedésében Mnyan és hányán felejtkeznek meg arról, hogy minden emberi intézmény, minden szociális elgondolás, minden mesterséges kűlömbség- tevés, a történelem minden ese­ménye felett van egy nagyobb hatalom, egy ragyogóbb eszme: a krisztusi szeretet, az emberi egyenlőség eszméje. Az Isten nem akarta külön­bözőknek teremteni az embeer- ket s hogy ha a társadalmi fej­lődés folytán mély szakadékok, keserves külömbségek állottak elő közöttük, ezt ki akarta egyen­líteni akkor, amikor leküldötie Krisztusi a földre, hogy emlé­keztesse a bűnös és tévelygő utakra került emberiséget aty­Eger, december 7. Vasárnap zsúfolt teremben tar­totta meg kuUűrdőlutánját az egri Katolikus Legényegylet. Az egyébként is nagy érdeklődés kétszeresre nőtt annak tudatá­ban, hogy Ceettler Jenő, a kép­viselőhöz alelnöke tart előadást a programra keretében. Czettler Janő az iparosválság- ről és annak okéiról mondott rendkívül érdekes és tanulságos beszédet. Szavai során megkapó élességgel rajzolta meg a kato­likus világnézeten felépült közép­kori intézmények tökéletességét és szembeállította a mai beren­dezkedéssel, amely ugyan techni­kában tökéletesebb, de elnyomja és igavonó állattá teszi az em­bert. — A világ — mondotta többek között — az utolsó negyvenesz­tendő alatt mintha sarkaiból for­dult volna ki. A felfordulás tu­lajdonképpen a francia forrada­lommal kezdődött a szabadság eltúlzott elvével és Napoleon szereplésével, aki a maga idejé­ben semmivel sem volt jobb, mint Lenin és Sztálin, ó volt az, aki az eurőpai alkotmányokat, a kötött gazdasági rendet össze­törte. jának igaz szándékairól. Keve­sen élnek, kevesen cselekszenek az Isten kedvére, éppen ma, amikor pedig a világ mérhetet­len megrendült vonaglásában a legnagyobb szükség volna a ki­egyenlítő szeretetra és a letom- pítő könyörületre. De magáévá kell tenni min­denkinek azokat a megszívle­lendő figyelmeztetéseket is, ame­lyeket a társadalmi rend meg­őrzéséről, a törvénytelen eszkö­zök és az erőszak vétkes voltá­ról hirdet a pásztoriévá!. A me­nekülés a bajokból, a rombolás megakadályozása nem forradal­mak, nem felfordulások utján történhetik, hanem egyedül csak törvényes intézkedérekkel, ame­lyek mindenki számára biztosít­ják az emberséges megélhetést. Az egyház igenis ragaszkodik javaihoz és jogaihoz, védi azo­kat, de nem azért, hogy rosszra használja fel, hanem azért, hogy ennek a vagyonnak a segítségé­vel teljesítse az Isten és az em­berek iránt vállalt kötelességét. — A középkorban minden va­gyon az Istené, a javak csak rá­bízott kincsei az embernek. Min­denki valamiféle testületbe tar­tozott, amely nem engedte a fá­kat égig nőni. — Az iparosságot a céh tömö­rítetté egybe, amely a gazdasági és társadalmi rend tökéletes em­beri szociális rendjét teremtette meg az iparoaok között. A ka­pitalizmus kényszerrendszerré változtatta ezt, megszabván a munkadőt és megteremtvén ez ipari proletariátust. — A jobbágyság sem volt olyan antiszociális intézmény, mint a- minőnek ma hiszik. A földesúri hatalom jogbiztonságot és köz- békét jelentett, de egyben biztos megélhetést is a jobbágyoknak azáltal, hogy azok természetben keresték meg keresetüket. Amit a jobbágy kilencedben, tizedben adott, sokkal kevesebb, mint amit ma a kisgazda adóban fizet. — A baj ott indult meg, amikor a földesurakat megvette a pénz ördöge és a jobbágyokat pénz­ben kezdték fizetni. — Az egyes helyeken még ma is fennálló kereskedőtestületek a középkori, keresztény eszméktől vezetett kereskedelem nagyságát és becsületét mutatják. Akkor a kereskedők nem nyerészkedésre, hanem tisztességes megélhetésre törekedtek. — A pénz őrülete megváltoz­tatta a világ lelkét. Az arany­borjú tudósai, filozófusai meg­támadták, kikezdték az Egyhá­zat, hogy ne legyen, aki tilalmaz. A nemzetek pénzvágya feltámadt, és vérbeborította Európát. Mig egyik oldalon a kapitalizmus akarja gűzsbakötni az embert, másfelől a kommunizmus fosztja meg emberi mivoltától. — Európa összeomlik, ha ez így tart tovább. Ki kell indulni a műhelyeiből, üzletekből a meg­Eger, december 7. A magyar városok országos kongresszusának állandó vá lasztmánya hétfői ülésén tárgyal­ni fogja a közigazgatás racionali­zálás ügyét ás véleményt mond arról, milyen hivatalösszevoná­sok vihetők keresztül anélkül, hogy a racionalizálás a közigaz­gatás ügymenetének kárára tör­ténnék. Kedden az uj városi törvény tervezetét tárgyalják. A tervezet szerint a városok kö­zött különbség csak a gazdálko­dás méreteit illetően lesz. Erre figyelemmel történt a városok két csoportba osztása, a tisztvi­selők illetményeinek megállapí­tása, felettük a hatósági felügye­leti jog gyakorlása. A nagyobb városokban szásaszék szervezé­sét kont mplálja, melyeket a bel­ügyminiszter a kisebb városok vagyonkezelésének ellenőrzésé­vel is megbízhat. A tervezet felhatalmazza a belügyminisztert arra, hogy a törvényhatósági felügyeleti jo­Haivan, december 7. {Az Eger tudósítójától.) Halálos szerencsétlenség tör tént pár nappal ezelőtt a hatvan mentő munkának, Krisztus tani tásai alapján. Szeresd felebará­todat : ezt kell felváltani gazda­ságra, kereskedelemre. A hegyi beszéd többet mond, mint Marx minden tanítása s könyvei. Olyan rendet kell teremtenünk, amely az embert teszi a pénz, a va­gyon urává és nem megfordítva. Van programmunk,megoldásunk: Krisztus munkarendszer és tár­sadalmi berendezkedésben is megváltotta a világot. A nagyhatású beszédhez a Legényegylet tagjai és műked­velői adtak keretet jől sikerült ének, zeneazámokből és apró színdarabodból. got a többi kisebb városok fe­lett a közgyűlés felosztási jogá­tól eltekintve, az öt legnagyobb városra bízza s a megbízás ter­jedelmét, időtartamát megálla­píthassa. A városok az állami adminisztráció közvetítésével fel* i merült költségeikért, amennyi­ben más önkormányzati szer­vek is hasonló tevékenységet Dem teljesítenek, az államtól megtérítést igényelhetnek. A városok bárom év alatt visz- szaváltandó adó- és illetékmen­tes községi kötvényekre belföl­di értékben kölcsönöket vehetnek fel s a városok által felvehető köl- I csőn összege nem lehet nagyobb, mint a vagyonadó alá vont ma­gánvagyon és a városi vagyon együttes értékének tíz százaléka. Azok a községek, melyeknek lé- lekszáma a 20 ezret eléri, meg­határozott időn belül kötelesek várossá alakulni, minthogy a nagyobb lélekszámban együtt- élők közegészségügyi és kultu­rális igényei csak a városi szer­vezet mellett biztosíthatók. határban levő nagygombosi ura­dalomban. Ifj. Szabó András vin­cellérnek Mária nevű 4 esztendős kislányát egyik rokona flóbert­Karácsonyi 90 filléres ajándékvásár Klein Zoltánnál Izzólámpacsere! Kállai] u. Tel. 43. „Krisztus munkarendszer és társadalmi berendezkedés tekintetében is megváltotta a világot" Az iparosválság a katolikus világnézet tükrében. »Ä hegyi beszéd többet mond, mint Marx összes könyvei.« Czettler Jenő képviselőházi alelnök beszéde a Legényegylet kultűrdélutánján. A magfar városok vezetői ma tárgyalják le a városi közigazgatás racionalizálását Kedden az új városi törvénytervezettel foglalkoznak. Véletlenül agyonlőtték egy vincellér kislányát a nagy- gombosi tanyán­-------- . . —, _|B CSILLÁRT, n,,n, nc TESTVÉREKNÉL |U -------——---——— N agy raktári Olcsó arak! fin RÁDIÓT KUl/LUr VEGYEN! B ® Eger, Kaszinó u. Tel. 128.

Next

/
Oldalképek
Tartalom