Eger - napilap, 1931/2
1931-07-15 / 157. szám
2 1931. július 15. EBÜK *g'nninr^»CWHB»WlHHWPIM>»WaaWHWnBIBIIW Hl ■iliWWWWMMBWWWBgBBBWMMMWapgBWMM Kilónként átlag 12 fillérrel drágították a kenyeret az egri pékek! lyeket megnyugtassák és bizonyságot szolgáltassanak a helyzet változatlansága mellett. A kormány intézkedése csak a szükséges óvatosság volt ős védekezés a pénzpiac megrázkódtatása ellen. Alkalmunk volt beszélgetést folytatni olyan betéttulajdonosokkal is, akik nagyobb összeg erejéig vannak érdekelve az egri bankoknál s ezek a tőkések sem ítélik a helyzetet aggodalmas- nab. Tudatában vannak, hogy itt nincs sző a pénzintézetek zavaráról ős nyugodtan várják a fejleményeket. Ä polgármester felhívása a hadviseltekhez. Egtr, július 14. Az ezeréves határokért vívott küzdelmek emlékére Magyar- ország Kormányzója 1929. május 26.-án »Háborús Emlékérem«-et alapított, mely emlékérem Hazánk legaagyobb küzdelmeire emlékeztető jelvény, látható jele az összetartozandóságnak és dicső emléke a közösen elviselt szenvedéseknek. A Héborus Emlékérem nyílt elismerés azok számára, akik az elmúlt világháborúban, vagy az azt kővető forradalmak alatt akár fegyverrel kezükben, akár egyéb módon szereztek érdemeket, vagy hoztak áldozatot a H aza védelmébac. Ezen emlékérem a régi ismert hadiérem miatőj&ra azt a hazafias célt szolgálja, hogy ezen jelvénnyel legyenek feldíszítve mindazok, kik Hazánk legviharosabb korszakában mint katonák küzdöttek, vagy pedig polgári állásban, vagy slkaimazta- tásban közvetve a hadrakelt sereg — s így hazánk érdekeit — szolgálták. Ugyancsak igényük van az emlékéremre a hadiözvegyeknek, a hadiárváknak (legidősebb fiú), továbbá azon hozzátartozóknak, kiknek családfenntartója, vagy közvetlen egyes leszármazottja az 1914—18 évi háborúval kapcsolatban szenvedett hősihalált. Kivételesen igényük van erre a díszes jelvényre azoknak is, kik a forradalmak alatt önfeláldozó hűséggel, ezeréves hagyományainkban gyökeredző nemzeti eszményeinknek lelkes harcosai voltak. Felhívom tehát az igényjogosultak figyelmét ezen országos jellegű, a hazafias áldozatkészség és nemzeti öntudat ébrentartása éi fejlesztése szempontjából oly fontos akcióra, hogy mindazok, kik az érem adományozását még nem kérelmezték, eziráDyű kérelmüket a polgármesteri hivatalnál terjesszék 8lő. Eger, 1831 jűl. 7. Braun Károly polgármester h. Szabályozni kell Eger, július 14. Eger polgársága nagy meg lepatésra ébredt ma reggel. Az asztalára kerülő sütemény, kenyér máról-holnapra ugrásszerűen drágult. Kilónként átlag 12—14 fillért emelkedtek az árak Egerben. A sütemény 4 illetve 5 fillérről 6 fillérre drágult, a fehérkenyér 36 fillérről 48 fillérre, a félbarna 28 fillérről 42 fillérre, a barna 24 fillérről 36 fillérre emelkedett kilónként. Az egri pékiparosok tegnap a késő déli órákban gyűltek egybe a molnárokkal Simonyl Nándor dr. városi tanácsos hivatalában és hosszas tárgyalás után határozták el a kenyérár emelést e azt a határozatot, meiy szerint a közölt új árakat augusztus elsejéig mondották ki magukra nézve kötelezőnek. Az előállt áremelkedés a mai, amúgy is igen súlyos viszonyok mellett mindenkit igen közelről érint. Sürgős kötelessége tehát az illetékeseknek, hogy mpgteeyék Eger, július 14. A fővárosi ciendrendslet megalkotása és rendelkezéseinek erélyes végrehejtása nyomán városunk társadalmából is erélyesen vetődik elő a kérés : csendrendeletet Egerben isi A kérés eiső pillanatban szinte szükségtelennek látszik, — mert Eger nem tartozik a hangos városok közé. Itt általában már este tízkor megszűnik minden élet. Aki azonban az esti órákban néha sétát rendez és bebarangolja a különböző városrészeket, meggyőződést szerezhet arról, hogy vannak házak, amelyek ablakából gyakran bömböl elő a négylámpás rádió és nekieresztett gramofon. Eger, július 14. Tegnap délelőtt elvetődíem a Szarvas-tér vidékére. Igán figyelemreméltó dolgok vannak ottand. Mert amint mentem, men- degélíem, egyszerre úgy őreza kenyérárakat. a szükséges lépéseket a közönség érdekeinek kellő megvédésére. A mesterséges kenyérdrágítással szemben minden törvényes eszközt fel kell használni s miután a búza ára a tavalyi árhoz képest nem emelkedett, sőt esett — hiszen éppen ennek ellensúlyozására volt szükség a boletta árát emelni —sem a malomiparnak, sem a pékeknek semmiféle jogcímük ninci arra, hogy a liszt illetve a kenyér árát felsrófolják. A mai áremelés indokolatlanságának egyik legpregnánsabb bizonyítéka többek között az, hogy például az egri pékek 12— 14 filléres áremelést vezettek be, addig a szegediek megelégedtek 6 fillérrel és 40 fillérért adják a fehérkenyeret, a félbarnát 36 fillérért, mig a barna kenyeret 32 fillérért. Pedig Siegeden is annyit emelkedett a boletta, mint Egerben. Ámbár lehet, hogy a »hiteles kalkulációk,« melyre annyit hivatkoznak, est másként tudják. Üvöltő hangzavarok uralkodnak egyes utcákban és aki sétára vetemedett, kénytelen lemondani arról, hogy máskor ilyen célból utcára menjen. Nem is szólva a szomszédos lakókról, akik ciak vattával a fülükben tudnak nyugovóra térni. Komoly szüksége mutatkozik tehát Egerben is a ciendrendelet megalkotásának és annak az erélyes végrehajtásnak, amellyel ezt ez ügyet a fővárosban, sőt már sok vidéki váróiban is közelik. Akiben nincs tapintat és a mások nyugalmával szemben való kötelező megértés, a törvény betűje tanítsa meg arra: mit szabad, mit lehet, és mi illik. Csendrendeletet kérünk Eger- beo is! tem magam, mint aki halkan belelépett. Hogy mibe ? Hát ez az, hogy mibe. A Szarvas-téren a kaszárnya előtt áll egy halomba vagy húsz- harminc hordó. Piéhhordő, fahordó. A hordókban szurok van, vagy mi. őszintén szólva nem értek az ilyen fekete dolgokhoz. Alighanem mégis szurok, mert olyan szurokszaga van. Bár lehet sűrített kölnivíz is. Manapság annyi mindent kitalálnak, ami nem az, aminek látszik. A hordók már ott várakoznak néhány hete. Talán hónapja. A nap közben sütött, sütögetett, ők pedig hasadtak, hasadoztak és gömbölyű hasukból szép lassan folydogálni kezdett a szurok, vagy mi. Szétfolyt az egész téren, egészen a gyalogjáróig, szóval úgy 8—10 centiméter magasságban. Aki mostmár útrövidítés okából keresztül vág a téren, föltétlenül beleragad a masszába, amelyet ravaszul belepett már az útról felszálló bőséges por, úgy, hogy olyan, mintha föld volna. Ügy kell neki. így aztán a szurkot széthordják a bis cipók, nagy cipók, kérges mezítláb talpak és rokkant papucsok. Ilyenformán történik meg, hogy az ember az országúton is aszfalton jár, mert a talpról két hátig nem lehet levakarni a szurkot. Szóval az ügy használ a cipőnek. De vájjon hasznúi é a szuroknak ? Ismételten kijelentem, hogy nem értek a szurok lelki tulajdonságaihoz és nem vagyok tisztában vegyi mikéntje felől. Lehet, hogy a szétfolyt szurkot még mindig fel lehet használni, ha összeterelgetik és visszagyüj- tik a hordókba. Da mi lesz a cipötalpakon széthordott mennyiséggel? Mert én a magamét oda nem adom, annyi bizonyos. Vadszurok volt. Találtam. De kérdezem: Közvagyon é az a szurok, vagy nem? Abból a pénzből vették-e, amit éveken keresztül fizet a város közönsége az útépítésre ? Ha magánügy, vigyék el onnan. Ha közvagyon, vigyázzanak rá és viseljék gondját. Nem tudom ki, de valaki illetékes ebben az ügyben. Mert még ha lehet is használni a megmaradt szurkot, a polgárság körében föltétlenül elégedetlenséget kelt ez a nemtörődömség. (por) Öt-tíz százalékkal leszállítják az új tan- könyvek árát. Szeptember elsejétől kezdve egyes új kiadásban megjelent tankönyvek árát a kultuszminisztérium illetékes ügyosztályának előterjesztésére leszállítják. Az árleszállítás 5—10 %-ig terjed. A tankönyvek árának leszállítását fokozatosan folytatni fogják. A szegén ysorsú tanuló gyermekek teljesen ingyen kapnak tankönyveket. Csendrendeletet kérünk Egerben is! Meg kell fékezni az üvöltő rádiókat és gramofonokat. Folyik a szurok, vagy mi. Böksorok az útépítés margójára. \
