Eger - napilap, 1931/2

1931-11-17 / 260. szám

abä 10 FILLÉB XLII. évfolyam 260. szám ♦ Kedd Eger, 1931 november 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGF HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. -- EGY NEGYED ÉVRE B PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM,FÖLD­SZINT 3.— TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558. :: Az Érseklőpásztor 400 mázsa tüzelőlát ajánlott lel az egri Ínségeseknek írásban kell kérvé­nyezni az adétörlést. Budapest, november 16. A pénzügyi hatóságok é» adó­hivatalok gyakorlata az, hogy a háztulajdonosokon akkor is be­hajtják az előre kivetett adót, időközben a házbérleti lakások, illetőleg üzlethelyiségek üressé válnak. A pénzügyi hatóságok egy most hozott határozat értel­mében csak akkor kötelesek a megüresedett bérhelyiségek után a kivetett adőbárek9t törölni, ha a háztulajdonosok a törlés iránti írásbeli kérelmet a megüresedés utáni 8 napon belül benyújtják. Kinevezések és áthelye­zések a vármegyénél. Eger, november 16. Heves vármegye főispánja Strantzl Imre dr. gyöngyösi szolgabírőt tb. főszolgabíróvá kinevezte, Fiesere Jenő dr. tb. főszolgabírót a Moosáry György dr. halálával megüresedett tisza­füredi főszolgabírói állásba be­helyettesítette, Szveticska Antal dr. tb. főszolgabírót Egerből Tiszafüredre, Lázár Lajos tb. főszolgabírót Gyöngyösről Eger­be és Novák Ferenc dr. tb. ár­vaszéki üleököt szolgabírői mi­nőségben Gyöngyösre helyezte át. Népszövetségi gyűlések Eger, november 16. A hevesmegyei és alsőborsodi kát. Népszövetség november 15- én vasárnap, jól sikerült pro paganda-gyüléseket tartott Erdő­telken, Eálban és Earácsondon. Mindhárom gyűlésen az érdek­lődők nagy tömege vett részt. Erdőtelken megjelent dr. Kovács László földbirtokos, Ferenczy Lajos főjegyző és sz egész tan­testület. Eálban Dutkay Lajos főkántor énekkarával nagy tet­szés mellett szerepelt. Az ünne­pi beszédet mindhárom helyen dr. Csepela Lajos mezőkövesdi apátplébános, népszövetségi me­gyei igazgató mondotta. A gyű­léseket Erdőtelken Erdőssy Gyu­la, Eálban Diszkó József, Eará­csondon pedig Bene Mihály nyi­tották meg lelkes beszédekkel. Eger, november 16. A vármegyei, városi inségakciő még csak az előkészítés stádiu­mában van, a tervezések még alig indultak meg a társadalmi áldozatkészség előszólítására, Eger Ersekfőpásztora máris egy nagy szociális megértésről tanús­Eger, november 16. Hét évtizeddel ezelőtt alakult meg Egerben a Eatolikus Le­gényegylet, hogy összefogó szo­ciális egységévé nevelje a mes­tereket és legényeket a krisz­tusi szeretetnek, honszerető ál­dozatosságnak és a munka be­csületének. A megalakuláskor kitűzött munkaprogramm azóta kibővült, szélesebb alapokra ke­rült s hogy a vezetőség attól nem tért el, bizonyítja ez a kö­rülmény, hogy a kidőlt oszlopok helyére, saját elhatározásokból új generációk fiatal erői lépnek s veszik át az egyesület nemes hagyományait. Vasárnap délelőtt negyven fiatal iparossegéd tett ünnepélyes fo­gadalmat a Legényegylet zász­laja alatt arra, hogy elvállalják és meg­tartják az előírt szabályokat s minden erejükből becsületes ke­resztény iparosokká válnak. Fél tizenegy órakor vitéz Subik Eá- roly apátkanonok, egyleti elnök az Irgalmasrend templomában ünnepélyes misét celebrált, ame­lyen a Legényegylet vezetősé­gén kívül igen sokan megjelen­tek a helybeli iparosság és azok barátai köréből is. A fogadalom szövegét vitéz Subik Eároly el­nök szavai után a díszes zászló kodő ténnyel állt az adakozás élére. A Főpásztor, akinek jótékony­ságát és meleg szívét mindig érezték a város szegényei, a mai napon négyszáz métermázsa tüzelőfát ajánlott fel az egri ínségeseknek. alatt ünnepélyes komolysággal mondották el a jelöltek, amely után az elnök atyai melegség­gel üdvözölte az űj tagokat ■ figyelmeztette őket fogadalmuk jelentőségére. Végigkísérte a Legényegylet hét évtizedes munkáját minden jő és rossz napokban, különösen kiemelve, hogy az egyesület életét még nem zavarta meg egy olyan iparos, aki zászlójához hütelen lett volna. A fölavatottakhoz intézve szavait mondotta: ti most az Úr testét várjátok a szent áldozásban és boldog az az ifjúság, amely Krisztussal a szivében indul az élet elé. Bízzátok magatokat űj vezetőitekre, hittel és teljes lé­lekkel, mert ők a jövő görön­gyös útjain mozdítanak félre lá­batok elöl egy-egy követ a ti és a jobb jövö épüléséért, amely­nek záloga telketekben és kar­jaitokban pihen. Ne feledjétek, hogy az, aki fogadalmát meg­szegi, nemcsak az emberek, de Isten előtt is becstelen. Mise alatt az űj tagok közös szent áldozáshoz járultak, majd mise végeztével székházukba vonultak át, ahol vezetőikkel családi hangulatban, meleg ott­honukban beszélték meg a jövö célkitűzéseit. Magyar Kassandrák. A keretztény párt egyik ve­zető embere parlamenti beszé­dében több közéleti puritaniz­must és emelkedettebb erkölcsi felfogást sürgetett. Megtette ezt már más alkalommal is, de ta­lán nem hangsúlyozta ilyen alá- hűzottan és világosan a keresz­tény erkölcsi elvek, a szooiális igazság érvényesülésének szük­ségességét. Tulajdonképpen nem tett mást, csak összefoglalta azo­kat a panaszokat és aggodalma­kat, amelyek a nemzet jobbik énjét nyugtalanítják. Megdöbbentő, hogy a sajtó egy töredékében és a képvise­lők nagy részében milyen meg­ütközést és méltatlankodást vál­tott ki Zichy János gróf beszéde. Emberek, akikről Ítéletnapig sem tudnánk kitalálni, hogy milyen címen is foglalnak helyet az or- szágházban, mint a felingerelt darazsak zúdultak rá. Amint a kagyló kicsinyben visszaadja az öröktenger mór- molását, ügy ebben a parlamen­ti csetepatéban benne tükröző­dik az egész magyar sors, az egész magyar történelem. Min­dig megkövezték — ha fizikai­lag nem, úgy erkölcsileg — azt, aki őszintén, férfiasán szembe­száll! a nemzeti hibákkal. Zrínyi, Széchenyi, Wesselényi kimagasló alakja mellett mennyi vértanúja volt ennek a nemzetnek — hír­névben, koncspcióban talán kie­sebbek, de a fajukért eggődő szeretetben semmi esetre sem maradtak mögöttük. S ezeknek életükben mindig csak kitaszí­tottság, meddőség, önmarcango- lás jutott osztályrészül. Széche­nyit a meghasonlás tébolyába űzte a szónokié, kokárdáé ma­gyarság, szegény Vadnay Andor hiába egitált lelke utolsó leheile- téig az alföldi magyarság meg­mentéséért, hiába küzdött a ki­vándorlás ellen, hiába küldte riasztóit a kormányhoz, a társa­dalomhoz. Szemem, mint a ve­lencei rabé — Írja — folyton ama lassan és titkon mozgó fal­ra van feszítve, mely napről- nspra közeledik és szűkíti bör­tönünket. Jánosé Benedek mennyire elő­re látta Erdély tragédiáját, de nemcsak látta, hanem könyvek­„Boldog az az ifjúság, amely Krisztussal a szivében indul az élet elé“ Negyven fiatal iparos tett fogadalmat vasárnap a Legényegylet zászlajára. Subik Károly apátkanonok ünnepi misén avatta tagokká a legényeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom