Eger - napilap, 1931/2
1931-11-17 / 260. szám
abä 10 FILLÉB XLII. évfolyam 260. szám ♦ Kedd Eger, 1931 november 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGF HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR. -- EGY NEGYED ÉVRE B PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM,FÖLDSZINT 3.— TELEFON: 11.—KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87. - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54 558. :: Az Érseklőpásztor 400 mázsa tüzelőlát ajánlott lel az egri Ínségeseknek írásban kell kérvényezni az adétörlést. Budapest, november 16. A pénzügyi hatóságok é» adóhivatalok gyakorlata az, hogy a háztulajdonosokon akkor is behajtják az előre kivetett adót, időközben a házbérleti lakások, illetőleg üzlethelyiségek üressé válnak. A pénzügyi hatóságok egy most hozott határozat értelmében csak akkor kötelesek a megüresedett bérhelyiségek után a kivetett adőbárek9t törölni, ha a háztulajdonosok a törlés iránti írásbeli kérelmet a megüresedés utáni 8 napon belül benyújtják. Kinevezések és áthelyezések a vármegyénél. Eger, november 16. Heves vármegye főispánja Strantzl Imre dr. gyöngyösi szolgabírőt tb. főszolgabíróvá kinevezte, Fiesere Jenő dr. tb. főszolgabírót a Moosáry György dr. halálával megüresedett tiszafüredi főszolgabírói állásba behelyettesítette, Szveticska Antal dr. tb. főszolgabírót Egerből Tiszafüredre, Lázár Lajos tb. főszolgabírót Gyöngyösről Egerbe és Novák Ferenc dr. tb. árvaszéki üleököt szolgabírői minőségben Gyöngyösre helyezte át. Népszövetségi gyűlések Eger, november 16. A hevesmegyei és alsőborsodi kát. Népszövetség november 15- én vasárnap, jól sikerült pro paganda-gyüléseket tartott Erdőtelken, Eálban és Earácsondon. Mindhárom gyűlésen az érdeklődők nagy tömege vett részt. Erdőtelken megjelent dr. Kovács László földbirtokos, Ferenczy Lajos főjegyző és sz egész tantestület. Eálban Dutkay Lajos főkántor énekkarával nagy tetszés mellett szerepelt. Az ünnepi beszédet mindhárom helyen dr. Csepela Lajos mezőkövesdi apátplébános, népszövetségi megyei igazgató mondotta. A gyűléseket Erdőtelken Erdőssy Gyula, Eálban Diszkó József, Earácsondon pedig Bene Mihály nyitották meg lelkes beszédekkel. Eger, november 16. A vármegyei, városi inségakciő még csak az előkészítés stádiumában van, a tervezések még alig indultak meg a társadalmi áldozatkészség előszólítására, Eger Ersekfőpásztora máris egy nagy szociális megértésről tanúsEger, november 16. Hét évtizeddel ezelőtt alakult meg Egerben a Eatolikus Legényegylet, hogy összefogó szociális egységévé nevelje a mestereket és legényeket a krisztusi szeretetnek, honszerető áldozatosságnak és a munka becsületének. A megalakuláskor kitűzött munkaprogramm azóta kibővült, szélesebb alapokra került s hogy a vezetőség attól nem tért el, bizonyítja ez a körülmény, hogy a kidőlt oszlopok helyére, saját elhatározásokból új generációk fiatal erői lépnek s veszik át az egyesület nemes hagyományait. Vasárnap délelőtt negyven fiatal iparossegéd tett ünnepélyes fogadalmat a Legényegylet zászlaja alatt arra, hogy elvállalják és megtartják az előírt szabályokat s minden erejükből becsületes keresztény iparosokká válnak. Fél tizenegy órakor vitéz Subik Eá- roly apátkanonok, egyleti elnök az Irgalmasrend templomában ünnepélyes misét celebrált, amelyen a Legényegylet vezetőségén kívül igen sokan megjelentek a helybeli iparosság és azok barátai köréből is. A fogadalom szövegét vitéz Subik Eároly elnök szavai után a díszes zászló kodő ténnyel állt az adakozás élére. A Főpásztor, akinek jótékonyságát és meleg szívét mindig érezték a város szegényei, a mai napon négyszáz métermázsa tüzelőfát ajánlott fel az egri ínségeseknek. alatt ünnepélyes komolysággal mondották el a jelöltek, amely után az elnök atyai melegséggel üdvözölte az űj tagokat ■ figyelmeztette őket fogadalmuk jelentőségére. Végigkísérte a Legényegylet hét évtizedes munkáját minden jő és rossz napokban, különösen kiemelve, hogy az egyesület életét még nem zavarta meg egy olyan iparos, aki zászlójához hütelen lett volna. A fölavatottakhoz intézve szavait mondotta: ti most az Úr testét várjátok a szent áldozásban és boldog az az ifjúság, amely Krisztussal a szivében indul az élet elé. Bízzátok magatokat űj vezetőitekre, hittel és teljes lélekkel, mert ők a jövő göröngyös útjain mozdítanak félre lábatok elöl egy-egy követ a ti és a jobb jövö épüléséért, amelynek záloga telketekben és karjaitokban pihen. Ne feledjétek, hogy az, aki fogadalmát megszegi, nemcsak az emberek, de Isten előtt is becstelen. Mise alatt az űj tagok közös szent áldozáshoz járultak, majd mise végeztével székházukba vonultak át, ahol vezetőikkel családi hangulatban, meleg otthonukban beszélték meg a jövö célkitűzéseit. Magyar Kassandrák. A keretztény párt egyik vezető embere parlamenti beszédében több közéleti puritanizmust és emelkedettebb erkölcsi felfogást sürgetett. Megtette ezt már más alkalommal is, de talán nem hangsúlyozta ilyen alá- hűzottan és világosan a keresztény erkölcsi elvek, a szooiális igazság érvényesülésének szükségességét. Tulajdonképpen nem tett mást, csak összefoglalta azokat a panaszokat és aggodalmakat, amelyek a nemzet jobbik énjét nyugtalanítják. Megdöbbentő, hogy a sajtó egy töredékében és a képviselők nagy részében milyen megütközést és méltatlankodást váltott ki Zichy János gróf beszéde. Emberek, akikről Ítéletnapig sem tudnánk kitalálni, hogy milyen címen is foglalnak helyet az or- szágházban, mint a felingerelt darazsak zúdultak rá. Amint a kagyló kicsinyben visszaadja az öröktenger mór- molását, ügy ebben a parlamenti csetepatéban benne tükröződik az egész magyar sors, az egész magyar történelem. Mindig megkövezték — ha fizikailag nem, úgy erkölcsileg — azt, aki őszintén, férfiasán szembeszáll! a nemzeti hibákkal. Zrínyi, Széchenyi, Wesselényi kimagasló alakja mellett mennyi vértanúja volt ennek a nemzetnek — hírnévben, koncspcióban talán kiesebbek, de a fajukért eggődő szeretetben semmi esetre sem maradtak mögöttük. S ezeknek életükben mindig csak kitaszítottság, meddőség, önmarcango- lás jutott osztályrészül. Széchenyit a meghasonlás tébolyába űzte a szónokié, kokárdáé magyarság, szegény Vadnay Andor hiába egitált lelke utolsó leheile- téig az alföldi magyarság megmentéséért, hiába küzdött a kivándorlás ellen, hiába küldte riasztóit a kormányhoz, a társadalomhoz. Szemem, mint a velencei rabé — Írja — folyton ama lassan és titkon mozgó falra van feszítve, mely napről- nspra közeledik és szűkíti börtönünket. Jánosé Benedek mennyire előre látta Erdély tragédiáját, de nemcsak látta, hanem könyvek„Boldog az az ifjúság, amely Krisztussal a szivében indul az élet elé“ Negyven fiatal iparos tett fogadalmat vasárnap a Legényegylet zászlajára. Subik Károly apátkanonok ünnepi misén avatta tagokká a legényeket.
