Eger - napilap, 1931/2

1931-11-14 / 258. szám

2 EGER 1931. november 1­nwiimiiiiinniiiii ijiiiiiiiiii i j j i i . ................n m i mim ii iii i i i un i n i un I H evesvármegye közigazgatási bizottsága | 16-án tartja novemberi ülését Utána kisggűlés lesz. A katolikus akció a Schola Emericana előadássorozatában Eger, november 13. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága november 16 án tartja ülését Hedry Lőrinc dr. főúpán elnökletével. A tárgysorozaton leginkább az adóhátralékok mi­atti felelősség alkalmezása és a múlt év végéig behajthatatlanná vált köztartozások törlése sze­repel. Tizenkét község: Egerbakta, Egercsehi, Kereciend, Adács, Vámosgyörk, Hort, Örvény, Uj­Gyöngyös, november 13. (Saját tudósítónktól.) Az Eme- rioana gyöngyösi corporaliojá- nak legutóbbi bonventjéa meleg ünneplésben részesítették 7örök Kálmán prépost kanonokot, aki ez alkalommal ünnepi szónoka volt az Emerictna gyűlésének. A bonventet a Katolikus Lagény- egylet szent Alajos termében tartották meg, amelyet a kedve­zőtlen idő ellenére is zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Kevéssel két hét előtt érkezett meg az illusztris előadó F Her­mann Henuenegild társaságában. Stiller Kálmán prior üdvözölte lörök Kálmán prépost-kanono­kot, aki közvetlen szavakkal kö­szönte meg az üdvözlést és tol­mácsolta Kriston Endre pütpők- nek, a gyöngyösi konvent pro­lőrincfalve, Dorogháza, Szsjla és Tírpi elöljáróságára mondja ki valószír.űleg a felelősséget a köz­igazgatási bizottság az adóhát­ralékok miatt. Ugyancsak határozni fog a közigazgatási bizottság a behajt­hatatlanná vált köztartozások törlése ügyében is. Itt 11 község tartozásairól lesz sző, összegsze­rűleg 61 458 pengő 38 fillérről. A közigazgatási bizottság ülése után birgyfilé« lesz. lektorának üdvözletét. Előadásában szólott az Eme- rikana nemzetmentőenfontoc sze­repéről, különösen ma, amikor a lelkek annyira el vannak távo­lodva egymástól. Vissza kell tér­nünk a krisztusi tanításhoz: «Sze­resd felebarátodat, mint önma­gadat«. Ennek az elvnek és örök érvényű parancsnak soha nem volt nagyobb szükségessége, mint ma, hiszen a liberalizmus gyil­kos eszméi éket vert6k az em­beri közösségek lelke él minden­napi élete közé. Az Emericana hivatása, hogy ezt a szakadékot szeretettel be­töltse és összekovácsolja az em­bereket. A nagy tetszéssel fogadott, mélyenszántő előadást a kon­vent priorja köszönte meg. Eger, november 13. A november hő elején meg­nyílt Schola Emericana, a kato­likus főiskolai ifjúság tovább­képző akadémiája tegnap, ciü- törtök délután 6 órakor tartotta második blöadását. Ez alkalom­mal az előadók dr. Dsida Elemér és dr. Urban Gusztáv voltak. Dr. Dsida Elemér a Katolikus Akcióról tartott előadást. Elől járóba ismertette a jelen világ- képát, a nagy világnézeti küz­delmeket s a fiatalság szerepét a jövő kialakításában. Majd a katolikus akció lényegét, törté­netét, a vonatkozó enciklikákat ■ konkordátumokat a a nyomuk- bau kialakult nemzetközi moz­galmakat ismertette. Összefog­lalva a katolikus akció lényegét, megállapította az előadó, hogy ebbe a nagyjelentőségű mozga lomba beletartozik mindaz, ami az Egyházat érdekli, ami vele kulturális, gazdasági, szociális és karitativ vonatkozásban van. Az előadásból állandóan ki­csendülő vezérmotivum az volt, hogy az emericánás ifjúságnak részt kell kérnie a katolikus kul­turális, szociális, karitativ és hitéleti munkából. Ebben a te­kintetben jogos büszkeséggel szö­gezte le az előadó, hogy az Emericana még a katolikus ak­ciót életrehivő pápai enoiklika előtt megvalósítandó programm- jába vette a vázolt célokat, sót hivatásának tartja, hogy mieden katolikus mozgalom élére vezt kart adjon tagjai sorából. A nagyhatású és őszinte ti szélt aratott előadás után c Urbán Gusztáv jogtanár, az Aj ria priora »Ecnericínás illemtai címen foglalta össze azokat szabályokat, amelyek segítség vei az emericánás ifjúság lej könnyebbaD levetheti magán a fiatalság hibáit, szögletessége s válhatik a társaságban s a kő: életben otthonosan mozgó, finoi gondolkozásé,szeretetreméltó ur emberré. Figyelmeztette az ifji ségot arra, hogy a társadaloi hol túlzott várakozással, he bosszantó rosszakarattal figyel a zöldsapkái ifjúság viselkedésé s az egyesek részéről mutatkozi fogyatékosságokat, hibákat haj landó az összesség rovására írni A Schola Emericana legköze lebbi előadását november 19-éi csütörtökön délután 6 órakoi tartja a líceum földszintjén leví emericánás oancelláriában. Elő­adók lesznek dr Holik Sámue; jogakadémiai tanár, aki »Az Emericana és a katolikus világ­nézet«, valamint dr Vécsy László jogakadémiai magántanár, aki «Materialista világnézetek« cí­men tart előadást. Kívánatos lenne, ha ezeken az előadáso­kon nemcsak az emericánás ifjúság, hanem az öregurak s a katolikus intelligencia tagjai is rélztvennének. Tehertől roskadoznak az egri házak Az Emericana összekovácsoló, szeretet- hirdefö szerepéről beszélt Török Kálmán prépostkanonok a gyöngyösi konvent ülésén Dúsgazdag urikisasszonyböl szánalmas koldusnö ... A volt gyöngyösi tisztifőorvos leányának tragédiája. Gyöngyös, november 13. Néhány héttel ezelőtt Buda­pesten egy fuvaroskociis idősebb nőt talált szánalmas állapotban. A fuvaros felemelte kocsijára a szerencsétlen teremtést és be­vitte a Krisztina-köruti missziós nővérek házába. 0;t aztán el­mondotta tragédiáját. Koller Edit­nek hívják és néhai Koller Sándor dr. gyöngyösi tisztifőorvosnak, aki hosszú időn át országgyűlési képviselő volt, az édes leánya. Elmondotta, hogy édesapja, aki dúsgazdag ember volt, tizenöt évvel ezelőtt meghalt. Törvény­hatósági bizottsági tagja volt Gyöngyös városának, amelyet rajongásig szeretett. így történt, hogy három lánya — Jolán, Ilona és Edit — helyett végrendeleté­ben majdnem minden vagyonát Gyöngyös városára hagyomá­nyozta, hol már életében is ala­pítja volt a kórháznak él a szegényháznak. Jolán férjhezment Niemesky Ariiztid európai hírű gráci orvos­professzorhoz, Ilona meghalt és ő Koller Edit az, akit most a fuvaroskociis fölszedett az árok­parton . . . Elmondta, hogy apja halála után pőstatisztviselőnő lett, de 1929 ben B listára került étel­hagyatottságában, nyomorában az alkohol rabja lett. Most, hogy a sorsüldözött nő a missziós nővérek pártfogásába került, Altorjay Sándor dr. ügy­véd Gyöngyös városához fordult, azzal a kérelemmel, hogy a test* ben-Iélekben összetört nőt helyez­zék el az édesapja által alapított gyöngyösi kórházban vagy sze­gényházban. Eger, november 13. Alig pár nap választja el az ország, a városok és falvak adózó közönségét egy nagyon sötét és keserves áldozatokat követelő batáridőtől: november 15 tői. Az összes, legutóbbi M. E. jelzéssel kiadott rendeletek tömkelegének szomorú bevezetése mindig a kővetkező volt: . . a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló törvény alap ján. És jött az örökös fizetni, fizetni. November 15. Esedékes a vagyon, jövedelem, kereseti, ház ás egyéb sok-sok adónak lejárt részlete s ezeknek újon­nan megállepított járúlékai. Egyelőre itt csak a ház ingat­lan e nemű terheit említjük. Itt a következő lista áll: az ingat­lan főadója, a nyersházbőrjöve- deletn után, a községi pótadő, házbérfillér, szemétkihordár, be­tegápolás! pótadő, rokkantadő, útadó, egyházi adó, szükségadő, vagyonadó, jövedelemadó, csa­tornajárulék, vízdíj, világítás — csak úgy h’rielenében 14 fizetni­való. Persze ezzel még nincs kime­rítve a lista, mert ott vannak az ingatlanokat 100 közül ki­lencven esetben terhelő bekebe­lezett adósságok kamatterheikaz üresen álló lakások, bahajtbatat- lan lakbérek stb. Ilyen körülmények között a közelgő november 15-ével felve­tődik az a kérdés, miként lehet­séges, hogy mig a házingatlan hozadáka 500 millió pengő, addig ugyanennek az adója 68 millió, szemben a földingatlannal, amely­nek hozadáka 2 millárd 200 mii- liő, — adóterhe pádig 31 millió pengő. Olyan óriási távolság van itt a sokszor hangoztatott egyen­lő tehermegosztástól! Nyíregyháza és több város már régebben feliratot intézeti a népjóléti miuisztériumhoz a lakások felszabadítása érdeké­ben. Itt Egerben is hány üres lakás van, batszobástól egyszo­básig, így tehát semmi akadá­lya nem lebet most már annak, hogy e tekintetben is keserves 15 év után visszakapja sértetlen tulajdonjogát az az adóalany is, amelyik a legnagyobb terheket viseli az országban. Olyan visszásságok vannak ezen a téren, amelyeket feltét­lenül és mihamarább orvosolni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom