Eger - napilap, 1931/2
1931-11-05 / 250. szám
ÄHA 10 FILLÉR ÜLŐFIZETÉSI DÍJ A ?0STAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPBA: l PENGŐ 80 FILLÉR. -EGY NEGYEDÉVRE i PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. XLII. évfolyam 250. szám ❖ Csütörtök # Eger, 1931 SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.— KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 6.— TELEFON 87.-POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54 558 : november 5. Nyilatkozat. Budaváry László lapjának, a »Nemzeti Életének november 1-i számában dr. Bacctik Zoltán ügyvéd »Az apoitolok útját címmel cikket írt a Budaváry éa köziem lefolyt sajfőrágalmazási perről. A cikkben több elűre megfontolt tárgyi tévedő# var», azonkívül azemélyemet ia erősen tendenciózus beállítáiba helyezi. Tekintettel arra, hogy a per Budaváry fellebbezése folytán j még folyamatban van, a magam részéről nem tartom illendő és korrekt dolognak, hogy a cikkre most válaszoljak. A per eldölté- vel mindenesetre módját fogom ejteni, hogy dr. Bencsik Zoltán tárgyi tévedéseire reflektáljak. A személyemre vonatkozó ízetlen megjegyzésekre aeumi mondanivalóm nincs, azokkal leezá- j mollam már akkor, amikor a I •ajtőküzdelembe belementem, — mert tudtam és tudom, hogy kikkel állok szemközt. Kapor Elemér az Eger belső munkatársa. Erős mezőnyök indulnak az Egri Sakkor sakkversenyén, Eger, november 4. Kedden este járt le a nevezések határideje az Egri Sakk Kör által rendezendő bajnoki és másodosztályú sakk versenyeknek. A nevezések nagyszerűen sikerültek, amennyiben a bajnoki mérkőzésre 12 en, a másodosztály úak versenyére pedig 15 en jelentkeztek. A nevezések lezárása után a versenyintéző- ség megejtette a sorsolásokat. A bajnoki címért folytatandó versenyre beneveztek : Kovács László, Garay Ernő, Kiss Ernő, Weimstoch Fereno, Barát Pál, Juhász József, Neményi Andor, Pőoa Márk, Braun Ferenc, Sztrap- kovics István, Kovács Gyula és Raotkő László ; a másodosztályú versenyre pedig: Berényi Márton, Kiss Zoltán. Kővári Béla, Vályi IstvéD, Városi Ágoston, Német Béla, Menyhért Mik- lős, Négy József Sveiczer Márton, Dubniczky Gyula, Dub- niczky Béla, Heizer Ferenc, Szász Béla, Sztrapkovici László és Gráf István neveztek be. A versenyek november 5*én, csütörtökön e«te 8 őrekor kezdődnek meg. Érdeklődő vendégeket minden versenyen szívesen lát a rendezőség. Egyelőre még nincsen döntés az állami szübségmunkáról, amelyet Heves megyében indít meg az állam a tél folyamán Huszonöt kilométeres útszakaszt hozott javaslatba a vármegye annak idején. A kereskedelemügyi miniszter körülbelül egy hónappal ezelőtt leiratot intézett Hevesvár- megyéhez az állami szükségközmunkákra vonatkozólag* Sürgős jelentést kért arról, hogy melyek azok az útszakaszok, amelyek megépítését a vármegye szükségesnek látja. A kormány célja ezzel az állami szökségmunkával az volna, bogy kenyérhez ée kereseti lehetőséghez juttassa a vármegye földmunkásait. A törvényhatóság a leirat értelmében rövidesen megtette előterjesztését ezekre a közmunkákra vonatkozólag, még pedig olyan értelemben, hogy azonnal megindítendőnsk látja ez egri- ostorosi egy és félkilométeres, valamint a tiszafüred-bábolnai 7*5 kilométeres útszakaszon a Eger, november 4. Ismeretes az a miniszteri rendelet, amelynek értelmében mindazok, akik együttesen kezelt adóikat november 15-ig teljes egészükben kifizetik, azoknak 1931 július 1 óta az együttesen kezelt adók után fizetett késedelmi kamataikat és behajtási illetékeiket visszautalják, illetve a tökébe tudják be. Ilyen együttesen kezelt adók: a föld, ház, jövedelmi, vagyon, társulati, kereseti él ezek pótadői^, A rendelet az adózóknak előnyt, a városnak azonban veszteséget Minisztertanács. Budapest, november 4. A kormány tagjai kedden délután 5 órakor Károlyi Gyula gróf miniszterelnök elnökletével munka megkezdését. Másodsorban javaslatot tett a kömlő-tar- naszentmiklősi 7*6, valamint a debrecen-tiszafüredi állami út 3*5 kilométeres szakaszának megépítésére. Ilyenformán a vármegye 25 kilométeres út építésére tett javaslatot a kereskedelmi minisztériumnak, amely munka feltétlenül alkalmas arra, hogy egy időre keresetet biztosítson a föld- Ktunkássög nagy részének. A jelentés megtétele óta azonban a változott viszonyok következtében I a minisztérium semmiféle intézkedést nem foganatosított, pedig kívánatos lenne, hogy minél előbb nöntés történjék ebben az ügyben, amely igen nagyszámú munkáicsalád téli ellátásának kérdését oldaná meg. jelent. A város ugyanis a július 1 őta beszedett illetékek és kamatok jőrészétöl elesik mindazoknál, akik november tizenötödikéig eleget tesznek a feltételeknek, mert hiszen a visszautalt összegeket állami adó tőketartozásokon számolja el az adóhivatal. Az így befolyt összeget, — ami már előzőleg a városé volt teljes egészében, — szét osztják a város és az állam között s az állaga körülbelül 60— 65 százalékot kap. Ilyenformán a város vesztesége 40—45 százalékra rúg. minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács, amely este fél 9 órakor ért véget, folyőiigyekkel foglalkozott. A pénzügyi szakértők hosszabb ideig tanulmányozták állami helyzetünket a pénzügyi és gazdasági depresszióval kapcsolatban. Megvizsgálták termelési és hitelrandszerünket, felfedték eladósodásunk alakulását, ■ fizetési és kereskedelmi mérlegünket. Átolvastuk pontről-pontra ezt a jelentési, e azt a megállapítást tesszük, hogy nem oly sötét a pokol, mint ahogy bizonyos tendenciával azt festették. Ez a jelentés nem vádirat sem a jelenlegi, sem az előző kormánnyal szemben, hanem őszinte feltárása a való helyzetnek. Pontosan kör- vonalozza azokat az okokat is; amelyek országunk gazdasági és pénzügyi helyzetét ebbe a siralmas állapotba juttatták. íme, kitűnik, hogy teljes joggal hivatkozhatott a kormány a világgazdasági depresszióra, mellyel szembehelyezkedni a mi kis megnyomorított hazánknak képtelenség volt. A Károlyi kormány hi- vatalbalépése első percétől kezdve azt cselekedte, amit a Népszövetség pénzügyi bizottsága jelentésében ajánl. Minden kiadott rendelete azt a célt szolgálta, hogy a valuta stabilitását biztosítsa, a felesleges kiadásokat eltüntesse. Magyarország sorsa sok tekintetben összefügg a búza kérdésével. Az utóbbi években a kormánynak olyan intézkedéseket kellett tennie, amelyek a belföldi búzaár fenntartására, s egyidejűleg a kivitel előmozdítására irányultak. A búza árának a világpiacon bekövetkezett általános nagy esése rendkívüli mértékben sújtotta a magyar mezőgazdaságot. Ezt akarta ellensúlyozni a kormány a boletta bevezetésével, s a Futura által eszközölt intervenciós vásárlásokkal. Ma már megállapítható, hogy kevés kilátás van az e téren beálló sikerre, miért is a bolettarendszer továbbra fenn nem tartható. A kormánynak máa módot kell választani arra, hogy a mezőgazdaság fejlődését előmozdítsa. A külföldi pénzügyi szakértők jelentéséből kitűnik, hogy az eddig tett intézkedések még nem kielégítők. Módot kell tehát taA város megkárosodik a késedelmi kamatok és az illetékek visszautalásával BBS
